[KATALIST] Ezoterikus marxizmus

2011. Már. 23., Sze, 16:43:55 CET

Tisztelt Szabó Béla!

Az eredeti téma marxista vonalát nem különösebben érzem magaménak, de a 
következő nagyon "megragadott":
"[...] a wiki-féle forrásokból merítő, a tudás szerkezetét nem ismerő 
emberek [...]"

Előítéletessége ékesen beszél magáért. Elnézést, hogy azt hittem: a 
probléma a wikik kétes hitelessége, a cél pedig
- a hitelesség szempontjából történő jobbá tételük (minimális program),
- úgy, hogy közben megőrizhetik a nem hivatalos megközelítések 
bemutatását is (ez utóbbi a "bővített változat").

Önmagában is kesernyés szájízt okoz nekem a wikik és az Ön által 
szellemileg leminősítettek összekapcsolása,
viszont látásmódját közhatalmi szintű társadalomközelítésre vetítve 
szerintem ezzel semmivel sem lehet messzebbre jutni a marxizmus
általunk ismert átlagos megvalósulásainál (paternalizmus, "~ista" elit, 
Egyetlen Szempont az alternatívák kizárásával vagy üldözésével,
a másként gondolkodók megfigyelése és büntetése stb.)

Számomra a következő információhasználati tények léteznek e témakörben:
- az emberek gyorsan elérhető, olcsó/ingyenes és hiteles forrásokat 
igényelnek,
- emiatt egyre inkább a web ingyenes forrásai felé fordulnak (a 
tájékozódás súlypontja a netre helyeződik át, megelőzve a nyomtatottakat 
és a televíziózást is),
- tehát tömegesen hagyják el a kevésbé megfelelőnek - 
rugalmatlanabbnak/drágábbnak - ítélt platformokat (többek közt a 
könyvtárak olvasótermeit).
Ezek a TÉNYEK, melyeket nem csak "a tudás szerkezetét nem ismerő 
emberek"-re vonatkoztathatjuk.
A tudás szerkezetét ismerő fiatalabb generációk már hálópolgárok.
Ezeket a tényeket belátva a kultúrpolitika vagy biztosít a 
felhasználóknak hitelességben, árban, elérésben stb. versenyképesebb 
hálós forrásokat, vagy nem.
Ha nem, hát megcsinálják maguk.
Ha igen, de hiányosnak, egyoldalúnak stb. ítélik a felhasználók, hát 
csinálnak rá alternatívákat.

Ön is „belátni tűnik”, hogy ideológiamentes tudásközvetítés a korábbi 
formáiban (pl. az inprintben) is problémás,
ez a világhálóra legfeljebb "különösen" érvényes – leginkább a cenzúra 
(demokráciákban) csekély mértéke miatt.
A hálón szabadon versenghetnek az alternatív megismerések (néha durván, 
néha nemtelenül is - ám nem ezt védem/képviselem).

Általában örülök a megismerések szabad versengésének. Örülök a 
sokféleségnek és vállalom, hogy több forrást kell használnom emiatt,
tovább vizsgálgatva és mérlegelve a hitelesség kérdését. Akik ezt nem 
igénylik, nem akarják, azok is szabadok: annyiban feltétlenül,
hogy a kizárólagos kedvencükre koncentrálhatnak, bármi mást figyelmen 
kívül hagyva.

Az értelmiség elvesztésének, veszejtésének víziója? Ez Pol Potnak sem 
sikerült, pedig elég drasztikus erőfeszítéseket hozott az értelmiség
(vagy általánosabban a városi polgárság) eltüntetésére. Az értelmiség 
kihajt - mily ironikus! - az életben hagyott parasztból és munkásból is.
De nem ez a lényeg, nem az osztály- vagy rétegskatulyázás, hanem hogy 
mind emberek vagyunk, emberi sajátosságokkal és ezt figyelembe véve
még az is mindegy, hogy e sajátságok (pl. a common sense) evolúciós vagy 
teremtési eredetűek :-)

Az értelmiséget nem fogja sem a Wikipédia, sem a Magyar Nemzet, 
Népszabadság stb. tönkreverni. Legfeljebb nem a mi szájízünk szerinti 
nézeteket képviseli a múlt,
jelen vagy jövő értelmiségének zöme. Alternatív közelítések voltak és 
lesznek: ilyen szempontból nagyon szerencsés, hogy nincs egységes 
"értelmiségi világközelítés",
az értelmiséget uniformizálni, kilúgozni erőszakkal is csak ideig-óráig 
lehet.

Egy végső gondolatot engedjen meg - csak a "wiki vonatkozású" 
szabadsággal kapcsolatban, az én értelmezésemben:
- szabadság a kanonizált és nem kanonizált tudás(ok) időben, térben és 
forrásokban(!) párhuzamos társadalmi jelenléte és e jelenlét evidenciája,
- a pluralizmusból eredően az interpretációk közti választás szabadsága, 
a döntés/választás ténylegessége, végül ezek következménye, hogy
- szabadon írhatunk egy nekünk tetszőbb szócikket bármiről annál, ami 
adva van - ha meg "visszamódosítanak", hát... legalább ágálhatunk, 
küzdhetünk ellene.

Szabadság egyéb vonatkozásban (mindkettőt elfogadom):
"A szabadság általában idegen erőtől való függetlenséget jelent." 
Wikipédia: http://hu.wikipedia.org/wiki/Szabadság_(filozófia)
"Szabadon bűn és erény közt
Választhatni, mily nagy eszme,
S tudni mégis, hogy felettünk
Pajzsul áll Isten kegyelme." (Madách: Az ember tragédiája)

Arra a végső kérdésre, hogy mit tehet a könyvtáros, az én nézeteimből 
eredően csak a wikik fejlesztésében való konstruktív
szerepvállalás útja marad járható - az alternatív interpretációk és 
kételyek megőrzésével, elősorolásával.
Mert a JÓ szócikkbe vetett hitünk és sajátos értékrendünk mellett 
legkiválóbb könyvtáros erényünk
a lehetséges források gyűjtése őrzése, feltárása és szolgáltatása.

Üdvözlettel:

Szabó G. Tibor

Szabó G. Tibor könyvtári szakinformátor
Budapesti Gazdasági Főiskola Gazdálkodási Kar Zalaegerszeg, Könyvtár
http://www.pszfz.bgf.hu/gkz
8900 Zalaegerszeg, Gasparich Márk u. 18/A, Tel.: +36 (92) 509-941
--------------------------------------------------------------------

2011.03.22. 13:06 keltezéssel, szabó béla  írta:
> T. Lista!
>
> Talán valami különös csillagállásnak, netalántán a „szuperhold” jelenségnek; de valószínűbben a mai magyar - és európai - világállapotnak köszönhetően a Magyar Nemzet hétvégi melléklete éppen most közölt egy társalgásunk tárgyához tapadó szöveget. (Miklóssy Endre: Titkos jelen. Megszüntetve megőrzés, avagy a riposztmodern Magyarországon.) Nekem csak most - kedden délelőtt - került a kezembe; elolvasását mindenkinek ajánlom. Idézek belőle:
> „… a marxizmust egyszerűen elfelejtettük, mintha nem is lett volna, ami méltatlan a gondolkodáshoz. Hiányzik a vele szembenéző olyan leszámolás, mint Kanté a skolasztikus filozófiával vagy Marxé a német idealizmussal, hogy új útra térhessen.” Később: „Napjaink kérdése: vajon csak a parancsuralom képes-e arra, hogy a fölöslegessé minősített észt kiküszöbölje? A kísérlet világszerte folyik. Talán éppen ez az, amit posztmodern jelenségnek mondunk? Így formálódik az új ideológiai monopólium, sajnálatosan örökölve elődjétől a kíváncsiság hiányát. És így veszítette el a nép az értelmiségét.”
> Ungváry Rudolffal több dologban is egyetértek. Továbbá: nincsen magyar lexikon/enciklopédia/adatbázis stb. amely bizonyos TÉNYEKET a mai állapotnak megfelelő - = korszerű - tudást ideológiai okuláré nélkül közvetítene, s különösen érvényes ez a világhálóra. A könyvtárosi tevékenység nem lehet mentes az értékszemlélettől, bár mindegyikünk más értékrendje van. Mit tehetek pl. én, ha információkat kell a rendelkezésre álló készletből közvetítenem, s csak marxista (álláspontom szerint káros) átadható szöveg akad? Írjam át (ha tudom), vagy ne adjam át? Kötelességem: kijavítandónak kijelölni, nagyjából ez az, amit tehetek. És, ha a magam kommentárja nélkül átadom, akkor helyesen teszem-e?
> A Szabó G. Tibor idézte szerző mondatai figyelemre méltóak, elolvasom majd a teljes textust. De a „szabadság” fogalmán magam egészen mást értek, mint az idéző. Példa: a wiki-féle forrásokból merítő, a tudás szerkezetét nem ismerő emberek – a túlnyomó többség – „szabadsága” igen korlátozott. Ha egy mérnök korrektnek és jónak találja mondjuk a szakmájába vágó, tranzisztor szócikket, akkor feltételezi, hogy mondjuk a „maghar” vagy az „osztálytársadalom” szócikk is ugyanúgy korrekt.
> A kérdés tehát: mit tehet a/egy könyvtáros?
>
> szbi
>
>
> _______________________________________________
> Katalist mailing list
> Katalist at listserv.niif.hu
> https://listserv.niif.hu/mailman/listinfo/katalist

__________ Information from ESET Mail Security, version of virus signature database 5978 (20110323) __________

The message was checked by ESET Mail Security.
http://www.eset.com

--------- következő rész ---------
Egy csatolt HTML állomány át lett konvertálva...
URL: <https://listserv.niif.hu/pipermail/katalist/attachments/20110323/3c6935cd/attachment.html>