<!DOCTYPE HTML PUBLIC "-//W3C//DTD HTML 4.01 Transitional//EN">
<html>
<head>
<meta content="text/html; charset=UTF-8" http-equiv="Content-Type">
<title></title>
</head>
<body bgcolor="#ffffff" text="#000000">
<!--[if gte mso 9]><xml>
<w:WordDocument>
<w:View>Normal</w:View>
<w:Zoom>0</w:Zoom>
<w:TrackMoves/>
<w:TrackFormatting/>
<w:HyphenationZone>21</w:HyphenationZone>
<w:PunctuationKerning/>
<w:ValidateAgainstSchemas/>
<w:SaveIfXMLInvalid>false</w:SaveIfXMLInvalid>
<w:IgnoreMixedContent>false</w:IgnoreMixedContent>
<w:AlwaysShowPlaceholderText>false</w:AlwaysShowPlaceholderText>
<w:DoNotPromoteQF/>
<w:LidThemeOther>HU</w:LidThemeOther>
<w:LidThemeAsian>X-NONE</w:LidThemeAsian>
<w:LidThemeComplexScript>X-NONE</w:LidThemeComplexScript>
<w:Compatibility>
<w:BreakWrappedTables/>
<w:SnapToGridInCell/>
<w:WrapTextWithPunct/>
<w:UseAsianBreakRules/>
<w:DontGrowAutofit/>
<w:SplitPgBreakAndParaMark/>
<w:DontVertAlignCellWithSp/>
<w:DontBreakConstrainedForcedTables/>
<w:DontVertAlignInTxbx/>
<w:Word11KerningPairs/>
<w:CachedColBalance/>
</w:Compatibility>
<m:mathPr>
<m:mathFont m:val="Cambria Math"/>
<m:brkBin m:val="before"/>
<m:brkBinSub m:val="--"/>
<m:smallFrac m:val="off"/>
<m:dispDef/>
<m:lMargin m:val="0"/>
<m:rMargin m:val="0"/>
<m:defJc m:val="centerGroup"/>
<m:wrapIndent m:val="1440"/>
<m:intLim m:val="subSup"/>
<m:naryLim m:val="undOvr"/>
</m:mathPr></w:WordDocument>
</xml><![endif]-->Tisztelt Szabó Béla!
<br>
<br>
Az eredeti téma marxista vonalát nem különösebben érzem
magaménak, de a következő nagyon "megragadott":
<br>
"[...] a wiki-féle forrásokból merítő, a tudás
szerkezetét nem ismerő emberek [...]"
<br>
<br>
Előítéletessége ékesen beszél magáért. Elnézést,
hogy azt hittem: a probléma a wikik kétes hitelessége, a cél pedig<br>
- a hitelesség
szempontjából történő jobbá tételük (minimális program),<br>
- úgy, hogy közben megőrizhetik a nem hivatalos
megközelítések bemutatását is (ez utóbbi a "bővített változat").<br>
<br>
Önmagában is kesernyés szájízt okoz nekem a wikik és
az Ön által szellemileg leminősítettek összekapcsolása,<br>
viszont látásmódját közhatalmi szintű társadalomközelítésre vetítve
szerintem
ezzel semmivel sem lehet messzebbre jutni a marxizmus<br>
általunk ismert átlagos
megvalósulásainál (paternalizmus, "~ista" elit, Egyetlen Szempont az
alternatívák kizárásával vagy üldözésével,<br>
a másként gondolkodók megfigyelése és büntetése
stb.) <br>
<br>
Számomra a következő <span style=""> </span>információhasználati
tények léteznek e témakörben:
<br>
- az emberek gyorsan elérhető, olcsó/ingyenes és
hiteles forrásokat igényelnek,
<br>
- emiatt egyre inkább a web ingyenes forrásai felé
fordulnak (a tájékozódás súlypontja a netre helyeződik át, megelőzve
a nyomtatottakat
és a televíziózást is),
<br>
- tehát tömegesen hagyják el a kevésbé megfelelőnek
- rugalmatlanabbnak/drágábbnak - ítélt platformokat (többek közt a
könyvtárak
olvasótermeit).
<br>
Ezek a TÉNYEK, melyeket nem csak "a tudás
szerkezetét nem ismerő emberek"-re vonatkoztathatjuk.<br>
A tudás szerkezetét
ismerő fiatalabb generációk már hálópolgárok.
<br>
Ezeket a tényeket belátva a kultúrpolitika vagy
biztosít a felhasználóknak hitelességben, árban, elérésben stb.
versenyképesebb
hálós forrásokat, vagy nem.
<br>
Ha nem, hát megcsinálják maguk.<br>
Ha igen, de hiányosnak, egyoldalúnak stb. ítélik a felhasználók, hát
csinálnak rá alternatívákat.<br>
<br>
Ön is „belátni tűnik”, hogy ideológiamentes tudásközvetítés
a korábbi formáiban (pl. az inprintben) is problémás,<br>
ez a világhálóra
legfeljebb "különösen" érvényes – leginkább a cenzúra
(demokráciákban) csekély mértéke miatt.<br>
A hálón szabadon versenghetnek az
alternatív megismerések (néha durván, néha nemtelenül is - ám nem
ezt
védem/képviselem).
<br>
<br>
Általában örülök a megismerések szabad versengésének.
Örülök a sokféleségnek és vállalom, hogy több forrást kell
használnom emiatt,<br>
tovább
vizsgálgatva és mérlegelve a hitelesség kérdését. Akik ezt nem
igénylik, nem akarják,
azok is szabadok: annyiban feltétlenül,<br>
hogy a kizárólagos kedvencükre
koncentrálhatnak, bármi mást figyelmen kívül hagyva.<br>
<br>
Az értelmiség elvesztésének, veszejtésének víziója?
Ez Pol Potnak sem sikerült, pedig elég drasztikus erőfeszítéseket
hozott az értelmiség<br>
(vagy általánosabban a városi polgárság) eltüntetésére. Az
értelmiség kihajt -
mily ironikus! - az életben hagyott parasztból és munkásból is.<br>
De nem ez a lényeg, nem az osztály- vagy rétegskatulyázás, hanem
hogy mind emberek vagyunk, emberi
sajátosságokkal és ezt figyelembe véve<br>
még az is mindegy, hogy e sajátságok
(pl. a common sense) evolúciós vagy teremtési eredetűek <span
style=""> </span>:-)
<br>
<br>
Az értelmiséget nem fogja sem a Wikipédia, sem a
Magyar Nemzet, Népszabadság stb. tönkreverni. Legfeljebb nem a mi
szájízünk
szerinti nézeteket képviseli a múlt,<br>
jelen vagy jövő értelmiségének zöme. Alternatív közelítések voltak
és lesznek: ilyen szempontból nagyon szerencsés,
hogy nincs egységes "értelmiségi világközelítés",<br>
az értelmiséget uniformizálni,
kilúgozni erőszakkal is csak ideig-óráig lehet.
<br>
<br>
Egy végső gondolatot engedjen meg - csak a
"wiki vonatkozású" szabadsággal kapcsolatban, az én értelmezésemben:
<br>
- szabadság a kanonizált és nem kanonizált tudás(ok)
időben, térben és forrásokban(!) párhuzamos társadalmi jelenléte és
e jelenlét
evidenciája,
<br>
- a pluralizmusból eredően az interpretációk
közti választás szabadsága, a döntés/választás ténylegessége, végül
ezek következménye, hogy
<br>
- szabadon írhatunk egy nekünk tetszőbb szócikket bármiről
annál, ami adva van - ha meg "visszamódosítanak", hát... legalább
ágálhatunk, küzdhetünk ellene.
<br>
<br>
Szabadság egyéb vonatkozásban (mindkettőt
elfogadom):
<br>
"A szabadság általában idegen erőtől való függetlenséget
jelent." Wikipédia:
<a class="moz-txt-link-freetext" href="http://hu.wikipedia.org/wiki/Szabadság_(filozófia)">http://hu.wikipedia.org/wiki/Szabadság_(filozófia)</a>
<br>
"Szabadon bűn és erény közt
<br>
Választhatni, mily nagy eszme,
<br>
S tudni mégis, hogy felettünk
<br>
Pajzsul áll Isten kegyelme." (Madách: Az ember
tragédiája)
<br>
<br>
Arra a végső kérdésre, hogy mit tehet a könyvtáros,
az én nézeteimből eredően csak a wikik fejlesztésében való
konstruktív<br>
szerepvállalás
útja marad járható - az alternatív interpretációk és kételyek
megőrzésével, elősorolásával.<br>
Mert a JÓ szócikkbe vetett hitünk és sajátos értékrendünk mellett
legkiválóbb könyvtáros
erényünk<br>
a lehetséges források gyűjtése őrzése, feltárása és
szolgáltatása.
<br>
<br>
Üdvözlettel: <br>
<br>
Szabó G. Tibor
<p class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt; text-align:
justify; line-height: normal;"><span style="font-family:
"Franklin Gothic Book","sans-serif";"> </span></p>
<pre class="moz-signature" cols="72">Szabó G. Tibor könyvtári szakinformátor
Budapesti Gazdasági Főiskola Gazdálkodási Kar Zalaegerszeg, Könyvtár
<a class="moz-txt-link-freetext" href="http://www.pszfz.bgf.hu/gkz">http://www.pszfz.bgf.hu/gkz</a>
8900 Zalaegerszeg, Gasparich Márk u. 18/A, Tel.: +36 (92) 509-941
--------------------------------------------------------------------
</pre>
<br>
2011.03.22. 13:06 keltezéssel, szabó béla írta:
<blockquote cite="mid:20110322130658.9120@citromail.hu" type="cite">
<pre wrap="">T. Lista!
Talán valami különös csillagállásnak, netalántán a „szuperhold” jelenségnek; de valószínűbben a mai magyar - és európai - világállapotnak köszönhetően a Magyar Nemzet hétvégi melléklete éppen most közölt egy társalgásunk tárgyához tapadó szöveget. (Miklóssy Endre: Titkos jelen. Megszüntetve megőrzés, avagy a riposztmodern Magyarországon.) Nekem csak most - kedden délelőtt - került a kezembe; elolvasását mindenkinek ajánlom. Idézek belőle:
„… a marxizmust egyszerűen elfelejtettük, mintha nem is lett volna, ami méltatlan a gondolkodáshoz. Hiányzik a vele szembenéző olyan leszámolás, mint Kanté a skolasztikus filozófiával vagy Marxé a német idealizmussal, hogy új útra térhessen.” Később: „Napjaink kérdése: vajon csak a parancsuralom képes-e arra, hogy a fölöslegessé minősített észt kiküszöbölje? A kísérlet világszerte folyik. Talán éppen ez az, amit posztmodern jelenségnek mondunk? Így formálódik az új ideológiai monopólium, sajnálatosan örökölve elődjétől a kíváncsiság hiányát. És így veszítette el a nép az értelmiségét.”
Ungváry Rudolffal több dologban is egyetértek. Továbbá: nincsen magyar lexikon/enciklopédia/adatbázis stb. amely bizonyos TÉNYEKET a mai állapotnak megfelelő - = korszerű - tudást ideológiai okuláré nélkül közvetítene, s különösen érvényes ez a világhálóra. A könyvtárosi tevékenység nem lehet mentes az értékszemlélettől, bár mindegyikünk más értékrendje van. Mit tehetek pl. én, ha információkat kell a rendelkezésre álló készletből közvetítenem, s csak marxista (álláspontom szerint káros) átadható szöveg akad? Írjam át (ha tudom), vagy ne adjam át? Kötelességem: kijavítandónak kijelölni, nagyjából ez az, amit tehetek. És, ha a magam kommentárja nélkül átadom, akkor helyesen teszem-e?
A Szabó G. Tibor idézte szerző mondatai figyelemre méltóak, elolvasom majd a teljes textust. De a „szabadság” fogalmán magam egészen mást értek, mint az idéző. Példa: a wiki-féle forrásokból merítő, a tudás szerkezetét nem ismerő emberek – a túlnyomó többség – „szabadsága” igen korlátozott. Ha egy mérnök korrektnek és jónak találja mondjuk a szakmájába vágó, tranzisztor szócikket, akkor feltételezi, hogy mondjuk a „maghar” vagy az „osztálytársadalom” szócikk is ugyanúgy korrekt.
A kérdés tehát: mit tehet a/egy könyvtáros?
szbi
_______________________________________________
Katalist mailing list
<a class="moz-txt-link-abbreviated" href="mailto:Katalist@listserv.niif.hu">Katalist@listserv.niif.hu</a>
<a class="moz-txt-link-freetext" href="https://listserv.niif.hu/mailman/listinfo/katalist">https://listserv.niif.hu/mailman/listinfo/katalist</a>
</pre>
</blockquote>
<br>
<br>
__________ Information from ESET Mail Security, version of virus signature database 5978 (20110323) __________<br>
<br>
The message was checked by ESET Mail Security.<br>
<A HREF="http://www.eset.com">http://www.eset.com</A><br>
</body>
</html>