[KATALIST] Magyar Digitális Könyvtár - és a könyvtár ikaroszi röpte

["Szabó G. Tibor"]

Nekem meg ez a CHIP magazin 2010. februári számában - 14. oldal -- 
olvasható hír ugrott be:

Amazon - Kiválóan fogy az e-könyv

"Fennállása során először több elektronikus könyvet adott el 
karácsonykor az Amazon, mint hagyományos, nyomtatott kötetet, ami főként 
az Internetes áruház által forgalmazott Kindle e-könyv olvasó rendkívüli 
népszerűségének köszönhető. [...] Szakértők úgy vélik, az e-könyvek 
forgalmának további jelentős emelkedése várható a közeljövőben az egész 
világon. Ezt alátámasztják a Forrester Research adatai, amelyek szerint 
tavaly összesen 3 millió e-könyv olvasót adtak el a legnagyobb piacnak 
számító USA-ban, idén pedig a forgalom eléri majd a 10 milliót."
Lásd még: Amazon e-book sales overtake print for first time 
(http://www.guardian.co.uk/business/2009/dec/28/amazon-ebook-kindle-sales-surge)

Mint látjuk, ami megéri a magáncégeknek, azt meg is csinálják. A 
könyvtárak meg digitalizálják a szerzői jog által már nem védett műveket 
és a kevesek által használt kultúrkincseket (elszomorítóan lassan!), a 
kis tanulócsoportokat érintő oktatási jegyzeteket, a helyismereti 
állományokat stb.
Ami persze mind fontos, kiváló és gyönyörű dolog, csak valahogy már nem 
az "információs légtér" főfolyosója.

Múltkor Brueghel képét emlegettem, aminek van egy lényeges vetülete: 
adott egy világ, ahol Ikarosz bukása (a mitológiai tragédia) egyáltalán 
nem központi esemény. A paraszt szánt, a juhász a felhőket bámulja, 
valaki a víz fölé hajol, a hajók pedig jönnek-mennek. Mindenki éli a 
maga életét, észre sem véve az egyéni tragédiává törpülő eseményt. De 
miért is vennék észre?
A digitális világ és a háló mindent átírt, minden lapot újraosztott. A 
virtuális közösségi terek leszűkítik, kiszorítják vagy átalakítják a 
tradicionális fizikai "kollaborációs terek" funkcióit. Tároló- és 
elosztó-technológiák, értékesítési csatornák stb. kellenek, ami már nem 
a könyvtárak hitbizománya.

Egy nemzedék alatt le kellett cserélni a klasszikus szakmai habitust. 
Olvasóinkat nem várjuk, hanem keressük, akik a könyveket nem "VISZIK", 
hanem - ha kell, hamarosan - "KÜLDJÜK" nekik. Azaz küldenénk, de már 
mindezekkel sem leszünk eléggé szükségesek.
A könyveket nem VISZIK, hanem hamarosan leginkább LETÖLTIK. És ebbe 
mindenféle megoldás belefér: a teljesen piaci alapú fizetős és a 
szociális jellegű (= támogatott) fogyasztás is. A diák az érvényes 
igazolványával mondjuk ingyenességet élvez majd a digitális 
jegyzethasználatra, egyéb digitális forrásokhoz pedig százalékos 
kedvezménnyel vagy teljes áron jut hozzá. Ugyanez leképezhető minden 
támogatott társadalmi csoport fogyasztására (pl. nyugdíjasok, alacsony 
jövedelműek stb.). Fogyasztásukat közpénzekkel támogatja az állam, de 
nem kizárólag vagy főképp a könyvtárakon, hanem digidok-, e-book- stb. 
-tárakon keresztül - ahogy épp a leghatékonyabb.
A könyvtár volt az információ-allokáció és -elosztás felkentje, de ennek 
vége. Bárki belevághat ilyesmibe és ha menüje, körítésde, tálalása a 
köznek jobban tetsző, a fogyasztási mutatók őt igazolják, nyert.

A Magyar Digitális Könyvtár - bár az elnevezése durva, talán perelhető 
is, ha a MEK védett "márka" - csak egy kisebb fecske és messze nem az első.
Szaporodnak az intézményi, szakterületi repozitóriumok, a közösségi 
e-dokumentum megosztók, portálok. A digitális tartalomszolgáltatásé a 
jövő és nem látjuk tisztán, hol is vagyunk ebben. Mármint a digitális 
tartalomszolgáltatásban, meg a jövőben egyáltalán.

Elnézést, nem akarok vitát nyitni az inprint-pártiakkal a nyomtatott 
könyv élményéről és ökológiai vonatkozásairól sem. Ez utóbbiak valóban 
adnak okot nyugtalanságra - a 21. században nem szabadna olyasmiket 
gyártani, amiknek nincs meg már terméktervezési fázisban a lehetőség 
szerinti teljes újrahasznosítása (bár ez sajnos elég sokáig a papírral 
sem történt meg). Utalnék itt az ökológiai, fenntarthatósági 
vonatkozásokkal kapcsolatban Gondos Gábor két levelére 
(https://listserv.niif.hu/pipermail/katalist/2010-January/020028.html és 
https://listserv.niif.hu/pipermail/katalist/2009-December/019818.html).
Viszont nem az a kérdés, hogyan ne műveljük a digitális világot, hanem 
az, hogyan ne csináljuk rosszul, szűk látókörűen, környezetünkre és a 
jövő nemzedékek érdekeire érzéketlenül.

Majd tíz éve írta itt a listán Csabay Károly 
(https://listserv.niif.hu/pipermail/katalist/2000-March/000620.html):
"1. A digitalizálás nem könyvtári alapfeladat.
2. A tevékenység szerzo~i jogi akadályokba ütközik.
3. Az eljárás drága, ha egy könyvtárnak van pénze, költse hasznosabb 
dolgokra!"

Egyfajta szakmai tézisek ezek, amire az általam ismert "ifjúkönyvátros" 
generáció azt kérdezi ma:
1. Miért ne definiáljuk újra alapfeladatainkat?
2. Miért nem hárítjuk el az akadályokat?
3. Miért ne erre költenénk, csökkentve a megvalósítás költségeit?

A felhasználók egyre nagyobb tömege várja ezt valakitől - nekik 
édesmindegy, hogy a kiadók, az e-könyv terjesztők, könyvtárak, Google 
vagy Józsi bácsi digigarázsa elégíti ki ezt a szükségletüket. A 
digitalizálás új kiadású művek esetében leginkább kiadói feladat, 
illetve nem is feladat, hiszen a kiadás technológiájából eredő 
előfeltétel, helyzeti előny. Ettől kezdve már csak a hasznosítása 
(terjesztés, haszonképzés) a kérdés. Mondhatni, könyvtármentesen. 
Régebbi művek esetében pedig a Google veszi magára a nagybani inget - 
legyen mit keresni vele a jövőben is. Könyvtárak nélkül...

A tartalmakat tehát ma is csak begyűjtenünk (aratnunk), 
nyilvántartanunk, feldolgoznunk, szolgáltatnunk kell? De hogyan 
szolgáltassuk, ha már birtokolni sem fogjuk? Iránytűk leszünk, a 
tartalmak katalógusai? Elég ez ahhoz, hogy szakma és intézményrendszer 
maradjunk?

Monok István és Sajó Andrea pályázata ebben - a digitalizálás stratégiai 
kérdésében - számomra lényegileg egybehangzó volt: a kulturális örökség 
digitalizálásáról nekik kell gondoskodniuk [miként főiskolánknak és 
könyvtárainak az intézményi saját jegyzetek digitális formátumainak 
felhasználói hozzáféréséről].

Monok:  "Az  informatikai eszközpark  lehetővé tenné a kulturális 
örökség együttes megmutatását, áthagyományozását, de ennek csak nagyon 
gyorsan van értelme. A kulturális örökség áthagyományozásában anyagi 
haszonszerzés mentén érdekelt szereplőkkel való szoros együttműködés 
mellett az államnak  is maradtak  feladatai: az állítólag  senkit nem 
érdeklő dokumentum, és  információ állományt is nagyon gyorsan mindenki 
számára, ingyenesen hozzáférhetővé kell tenni. [...] A nemzeti könyvtár 
elvszerűen, és kényszerből  is digitalizáló műhellyé vált. Elvszerűen, 
hiszen az állományvédelmi  digitalizálást,  amelyhez  nem  köthető  
éppen  aktuális  üzleti  érdek,  senki  sem  fogja finanszírozni. 
Ugyanígy azoknak a dokumentumoknak a digitalizálását  is magunknak  kell 
elvégezni, amelyek éppen most nem tartoznak az érdeklődés homlokterébe, 
ugyanakkor nagyon fontos, hogy a modern eszközökkel is elérhetőek 
legyenek, és így kerüljenek vissza a kulturális emlékezetbe. Anyagi 
kényszerből is digitalizálunk, ugyanis bevételre van szükségünk. [...] 
Örömmel  adunk helyt minden olyan kérésnek, amely digitális  
dokumentumaink  kereskedelmében viszonteladói szándékkal érkezik 
hozzánk. [...] Digitalizáló kapacitásunkat  bővíteni  szeretnénk, de 
egyeztetve  a magyarországi  piaci szereplőkkel, illetve 
közgyűjteményekkel. A bővítést csak olyan mértékig szeretnénk, hogy az 
kihasználható legyen az eszközök amortizációjának idején belül."

Sajó: "Olyan megújulásra van szükség, melyben magabiztosan, kiforrott 
elvek alapján kezeljük és integráljuk állományunkba a digitális 
hordozókon lévő, különféle formátumú információkat, s igyekszünk a 
hagyományos hordozókat is erre a formátumra konvertálni, valamint 
tudomásul véve a gyökeresen megváltozott felhasználói igényeket, gyorsan 
és zökkenőmentesen állunk át az új elvárások teljesítésére.[...] A 
nemzeti könyvtár egyik új, lényeges feladatköre, hogy a digitális 
tartalom szolgáltatásában követhető, példamutató éllovas legyen. [...] 
El kell készíteni egy országos, hatékony, szabályozott és hosszú távú 
digitalizálási tervet, mely leírja a következő öt év feladatait, s ezt 
szigorúan betartva, ennek mentén haladni. Ily módon a szűkös 
erőforrásokat optimalizáltan használhatnánk fel, kizárhatnánk a 
közpénzelt párhuzamosságokat, s a keletkezett tartalmakról országosan is 
tudnánk. Hatékonyabban használhatnánk fel az európai forrásokat, s 
nagyobb eséllyel szállhatnánk értük versenybe. Egyértelmű, hogy a 
nemzeti könyvtár egymaga nem vállalhatja fel a kulturális örökség 
nyomtatott részéhez kapcsolódó digitalizálási és közzétételi 
feladatokat, de mindenképpen koordináló és vezető szerepet kell 
vállalnia a tervezésben és a szervezésben. [...] Mivel 24 órás 
szolgáltató könyvtárként szeretnénk üzemelni, s ki kell szolgálnunk az 
ugrásszerűen megnövekedett számú távhasználókat, szolgáltatásainkat úgy 
kell kialakítani, hogy minden tranzakció (tagság hosszabbítása, 
megrendelés, előkészítés, félretétel, másolatkérés) interneten 
keresztül, távolról is megoldható legyen."

Ezek a hozzállások azok, melyekben látok szakmai jövőt, reményt.

Szép tavaszt, üdv.:

Szabó G. Tibor szakinformátor, minőségmenedzser
Budapesti Gazdasági Főiskola Pénzügyi és Számviteli Kar
Zalaegerszegi Intézet Könyvtára * http://www.pszfz.bgf.hu/konyvtar
8900 Zalaegerszeg, Gasparich Márk u. 18/A, Tel.: 92/509-941
-----------------------------------------------------------------



Bor Balázs írta:
> Kedves Listatagok!
>
> Nekem errol a kovetkezo idezet jutott eszembe (a digitalizalassal
> kapcsolatban hangzott el).
>
> "...mi lesz a jovoje ennek az oriasi mennyisegu informacionak?
> Magancegek vagy kozintezmenyek fogjak elerhetove tenni? Ez korunk egyik
> legnagyobb kerdese."
>
> Brewster Kahle (az Internet Archive alapitoja es igazgatoja)
> Forras: http://www.metacafe.com/watch/609391/a_google_kulisszatitkai/
> (valahol a 27. perc utan)
>
> Bor Balazs
>
> On szo, 2010-03-13 at 20:55 +0100, Klein László wrote:
>   
>> T. Listatagok!
>>
>> Ijesztő tájékozatlanság, csupán nagyon rossz fogalmazás vagy az üzleti  
>> reklámok megszokott, gátlástalan csúsztatása jellemzi az alábbi  
>> levélrészletet?
>>
>> "Ezúton értesítjük, hogy informatikus pedagógusok  
>> magánkezdeményezéseként megalakult a Magyar Digitális Könyvtár.
>> Társaságunk célja, hogy a könyvtári biztos forrást, és a világháló  
>> nyújtotta lehetoségeket összehozva, létrehozza Magyarországon az elso,  
>> jogszeruen muködo, nyilvános Digitális Könyvtárat, amely mindenki  
>> számára bármikor, bárhonnan elérheto. Olyan centrum kialakításán  
>> dolgozunk, ahol bármely felhasználó egy helyen, egy idoben fér hozzá -  
>> ingyenes és szerzoi jogdíjas - tanulási, ismeretterjeszto és  
>> szórakoztató dokumentumokhoz."
>> [..]
>> www.dkonyvtar.hu
>> www.digitaliskonyvtar.hu
>>
>> De ha már az üzleti vállalkozás leírásának "érdemi" részét nem  
>> továbbítom, legyen egy adat a honlapról:
>> "2010. március 13. - A Magyar Digitális Könyvtárban 80 dokumentum található!"
>>
>> üdvözlettel, kl
>>     



__________ Information from ESET Mail Security, version of virus signature database 4951 (20100317) __________

The message was checked by ESET Mail Security.
http://www.eset.com

--------- következő rész ---------
Egy csatolt HTML állomány át lett konvertálva...
URL: <https://listserv.niif.hu/pipermail/katalist/attachments/20100317/396b62a6/attachment.html>