<!DOCTYPE html PUBLIC "-//W3C//DTD HTML 4.01 Transitional//EN">
<html>
<head>
<meta content="text/html;charset=ISO-8859-2" http-equiv="Content-Type">
</head>
<body bgcolor="#ffffff" text="#000000">
Nekem meg ez a CHIP magazin 2010. februári számában - 14. oldal –
olvasható hír ugrott be:
<p class="MsoBodyText">Amazon - Kiválóan fogy az e-könyv</p>
<p class="MsoBodyText">"Fennállása során először több elektronikus
könyvet adott
el karácsonykor az Amazon, mint hagyományos, nyomtatott kötetet, ami
főként az
Internetes áruház által forgalmazott Kindle e-könyv olvasó rendkívüli
népszerűségének
köszönhető. […] Szakértők úgy vélik, az e-könyvek forgalmának további
jelentős
emelkedése várható a közeljövőben az egész világon. Ezt alátámasztják a
Forrester Research adatai, amelyek szerint tavaly összesen 3 millió
e-könyv
olvasót adtak el a legnagyobb piacnak számító USA-ban, idén pedig a
forgalom eléri
majd a 10 milliót."<br>
<o:p></o:p>Lásd még: Amazon e-book sales overtake print for first time
(<a class="moz-txt-link-freetext" href="http://www.guardian.co.uk/business/2009/dec/28/amazon-ebook-kindle-sales-surge">http://www.guardian.co.uk/business/2009/dec/28/amazon-ebook-kindle-sales-surge</a>)<br>
</p>
Mint látjuk, ami megéri a magáncégeknek, azt meg is csinálják. A
könyvtárak meg digitalizálják a szerzői jog által már nem védett
műveket és a kevesek által használt kultúrkincseket (elszomorítóan
lassan!), a kis tanulócsoportokat érintő oktatási jegyzeteket, a
helyismereti állományokat stb.<br>
Ami persze mind fontos, kiváló és gyönyörű dolog, csak valahogy már nem
az "információs légtér" főfolyosója.<br>
<br>
Múltkor Brueghel képét emlegettem, aminek van egy lényeges vetülete:
adott egy világ, ahol
Ikarosz bukása (a mitológiai tragédia) egyáltalán nem központi esemény.
A paraszt szánt, a
juhász a felhőket bámulja, valaki a víz fölé hajol, a hajók pedig
jönnek-mennek. Mindenki éli a
maga életét, észre sem véve az egyéni tragédiává törpülő eseményt. De
miért is vennék
észre?<br>
A digitális világ és a háló mindent átírt, minden
lapot újraosztott. A
virtuális közösségi terek leszűkítik, kiszorítják vagy átalakítják a
tradicionális fizikai
"kollaborációs terek" funkcióit. Tároló- és elosztó-technológiák,
értékesítési csatornák stb. kellenek, ami már nem a könyvtárak
hitbizománya.<br>
<br>
Egy nemzedék alatt le kellett cserélni a klasszikus szakmai habitust.
Olvasóinkat nem várjuk, hanem keressük, akik a könyveket nem "VISZIK",
hanem - ha kell, hamarosan -
"KÜLDJÜK" nekik. Azaz küldenénk, de már mindezekkel sem leszünk eléggé
szükségesek.<br>
A könyveket nem VISZIK, hanem hamarosan leginkább LETÖLTIK. És ebbe
mindenféle
megoldás belefér: a teljesen piaci alapú fizetős és a szociális jellegű
(= támogatott) fogyasztás is. A diák az érvényes igazolványával mondjuk
ingyenességet élvez majd a digitális jegyzethasználatra, egyéb
digitális forrásokhoz pedig százalékos kedvezménnyel vagy teljes áron
jut hozzá. Ugyanez leképezhető minden támogatott társadalmi csoport
fogyasztására (pl. nyugdíjasok, alacsony jövedelműek stb.).
Fogyasztásukat közpénzekkel támogatja az állam, de nem kizárólag vagy
főképp a könyvtárakon,
hanem digidok-, e-book- stb. -tárakon keresztül - ahogy épp a
leghatékonyabb.<br>
A könyvtár volt az információ-allokáció és -elosztás felkentje, de
ennek vége. Bárki belevághat ilyesmibe és ha menüje, körítésde,
tálalása a köznek jobban tetsző, a fogyasztási mutatók őt igazolják,
nyert.<br>
<br>
A Magyar Digitális Könyvtár - bár az elnevezése durva, talán perelhető
is, ha a MEK védett "márka" - csak egy kisebb fecske és messze nem az
első.<br>
Szaporodnak az intézményi, szakterületi repozitóriumok, a közösségi
e-dokumentum megosztók, portálok. A digitális tartalomszolgáltatásé a
jövő és nem látjuk tisztán, hol is vagyunk ebben. Mármint a digitális
tartalomszolgáltatásban, meg a jövőben egyáltalán.<br>
<br>
Elnézést, nem akarok vitát nyitni az inprint-pártiakkal a nyomtatott
könyv élményéről és ökológiai vonatkozásairól sem. Ez utóbbiak valóban
adnak okot nyugtalanságra - a 21. században nem szabadna olyasmiket
gyártani, amiknek nincs meg már terméktervezési fázisban a lehetőség
szerinti teljes újrahasznosítása (bár ez sajnos elég sokáig a papírral
sem történt meg). Utalnék itt az ökológiai, fenntarthatósági
vonatkozásokkal kapcsolatban Gondos Gábor két levelére
(<a class="moz-txt-link-freetext" href="https://listserv.niif.hu/pipermail/katalist/2010-January/020028.html">https://listserv.niif.hu/pipermail/katalist/2010-January/020028.html</a>
és
<a class="moz-txt-link-freetext" href="https://listserv.niif.hu/pipermail/katalist/2009-December/019818.html">https://listserv.niif.hu/pipermail/katalist/2009-December/019818.html</a>).<br>
Viszont nem az a kérdés, hogyan ne műveljük a digitális világot, hanem
az, hogyan ne csináljuk rosszul, szűk látókörűen, környezetünkre és a
jövő nemzedékek érdekeire érzéketlenül.<br>
<br>
Majd tíz éve írta itt a listán Csabay Károly
(<a class="moz-txt-link-freetext" href="https://listserv.niif.hu/pipermail/katalist/2000-March/000620.html">https://listserv.niif.hu/pipermail/katalist/2000-March/000620.html</a>):<br>
"1. A digitalizálás nem könyvtári alapfeladat.<br>
2. A tevékenység szerzõi jogi akadályokba ütközik.<br>
3. Az eljárás drága, ha egy könyvtárnak van pénze, költse hasznosabb
dolgokra!"<br>
<br>
Egyfajta szakmai tézisek ezek, amire az általam ismert "ifjúkönyvátros"
generáció azt kérdezi ma:<br>
1. Miért ne definiáljuk újra alapfeladatainkat?<br>
2. Miért nem hárítjuk el az akadályokat?<br>
3. Miért ne erre költenénk, csökkentve a megvalósítás költségeit?<br>
<br>
A felhasználók egyre nagyobb tömege várja ezt valakitől - nekik
édesmindegy, hogy a kiadók, az e-könyv terjesztők, könyvtárak, Google
vagy Józsi bácsi digigarázsa elégíti ki ezt a szükségletüket. A
digitalizálás új kiadású művek esetében leginkább kiadói feladat,
illetve nem is feladat, hiszen a kiadás technológiájából eredő
előfeltétel, helyzeti előny. Ettől kezdve már csak a hasznosítása
(terjesztés, haszonképzés) a kérdés. Mondhatni, könyvtármentesen.
Régebbi művek esetében pedig a Google veszi magára a nagybani inget -
legyen mit keresni vele a jövőben is. Könyvtárak nélkül...<br>
<br>
A tartalmakat tehát ma is csak begyűjtenünk (aratnunk),
nyilvántartanunk, feldolgoznunk, szolgáltatnunk kell? De hogyan
szolgáltassuk, ha már birtokolni sem fogjuk? Iránytűk leszünk, a
tartalmak katalógusai? Elég ez ahhoz, hogy szakma és intézményrendszer
maradjunk?<br>
<br>
Monok István és Sajó Andrea pályázata ebben - a digitalizálás
stratégiai kérdésében - számomra lényegileg egybehangzó volt: a
kulturális örökség digitalizálásáról nekik kell gondoskodniuk [miként
főiskolánknak és könyvtárainak az intézményi saját jegyzetek digitális
formátumainak felhasználói hozzáféréséről].<br>
<br>
Monok: "Az informatikai eszközpark lehetővé tenné a kulturális
örökség együttes megmutatását, áthagyományozását, de ennek csak nagyon
gyorsan van értelme. A kulturális örökség áthagyományozásában anyagi
haszonszerzés mentén érdekelt szereplőkkel való szoros együttműködés
mellett az államnak is maradtak feladatai: az állítólag senkit nem
érdeklő dokumentum, és információ állományt is nagyon gyorsan mindenki
számára, ingyenesen hozzáférhetővé kell tenni. [...] A nemzeti könyvtár
elvszerűen, és kényszerből is digitalizáló műhellyé vált. Elvszerűen,
hiszen az állományvédelmi digitalizálást, amelyhez nem köthető
éppen aktuális üzleti érdek, senki sem fogja finanszírozni.
Ugyanígy azoknak a dokumentumoknak a digitalizálását is magunknak
kell elvégezni, amelyek éppen most nem tartoznak az érdeklődés
homlokterébe, ugyanakkor nagyon fontos, hogy a modern eszközökkel is
elérhetőek legyenek, és így kerüljenek vissza a kulturális emlékezetbe.
Anyagi kényszerből is digitalizálunk, ugyanis bevételre van szükségünk.
[...] Örömmel adunk helyt minden olyan kérésnek, amely digitális
dokumentumaink kereskedelmében viszonteladói szándékkal érkezik
hozzánk. [...] Digitalizáló kapacitásunkat bővíteni szeretnénk, de
egyeztetve a magyarországi piaci szereplőkkel, illetve
közgyűjteményekkel. A bővítést csak olyan mértékig szeretnénk, hogy az
kihasználható legyen az eszközök amortizációjának idején belül."<br>
<br>
Sajó: <span
style="font-size: 12pt; line-height: 115%; font-family: "Times New Roman";">"Olyan
megújulásra van szükség, melyben magabiztosan, kiforrott elvek alapján
kezeljük
és integráljuk állományunkba a digitális hordozókon lévő, különféle
formátumú
információkat, s igyekszünk a hagyományos hordozókat is erre a
formátumra
konvertálni, valamint tudomásul véve a gyökeresen megváltozott
felhasználói
igényeket, gyorsan és zökkenőmentesen állunk át az új elvárások
teljesítésére.[...] </span><span
style="font-size: 12pt; line-height: 115%; font-family: "Times New Roman";">A
nemzeti
könyvtár egyik új, lényeges feladatköre, hogy a digitális tartalom
szolgáltatásában követhető, példamutató éllovas legyen. [...] </span><span
style="font-size: 12pt; line-height: 115%; font-family: "Times New Roman";">El
kell
készíteni egy országos, hatékony, szabályozott és hosszú távú
digitalizálási
tervet, mely leírja a következő öt év feladatait, s ezt szigorúan
betartva,
ennek mentén haladni. Ily módon a szűkös erőforrásokat optimalizáltan
használhatnánk fel, kizárhatnánk a közpénzelt párhuzamosságokat, s a
keletkezett tartalmakról országosan is tudnánk. Hatékonyabban
használhatnánk
fel az európai forrásokat, s nagyobb eséllyel szállhatnánk értük
versenybe.
Egyértelmű, hogy a nemzeti könyvtár egymaga nem vállalhatja fel a
kulturális örökség
nyomtatott részéhez kapcsolódó digitalizálási és közzétételi
feladatokat, de
mindenképpen koordináló és vezető szerepet kell vállalnia a tervezésben
és a
szervezésben. [...] </span><span
style="font-size: 12pt; line-height: 115%; font-family: "Times New Roman";">Mivel
24
órás szolgáltató könyvtárként szeretnénk üzemelni, s ki kell
szolgálnunk az
ugrásszerűen megnövekedett számú távhasználókat, szolgáltatásainkat úgy
kell
kialakítani, hogy minden tranzakció (tagság hosszabbítása, megrendelés,
előkészítés, félretétel, másolatkérés) interneten keresztül, távolról
is
megoldható legyen.</span><span
style="font-size: 12pt; line-height: 115%; font-family: "Times New Roman";">"</span><br>
<br>
Ezek a hozzállások azok, melyekben látok szakmai jövőt, reményt.<br>
<br>
Szép tavaszt, üdv.:<br>
<br>
<pre class="moz-signature" cols="72">Szabó G. Tibor szakinformátor, minőségmenedzser
Budapesti Gazdasági Főiskola Pénzügyi és Számviteli Kar
Zalaegerszegi Intézet Könyvtára * <a class="moz-txt-link-freetext" href="http://www.pszfz.bgf.hu/konyvtar">http://www.pszfz.bgf.hu/konyvtar</a>
8900 Zalaegerszeg, Gasparich Márk u. 18/A, Tel.: 92/509-941
-----------------------------------------------------------------
</pre>
<br>
<br>
Bor Balázs írta:
<blockquote cite="mid:1268757824.5471.20.camel@bfoto-desktop"
type="cite">
<pre wrap="">Kedves Listatagok!
Nekem errol a kovetkezo idezet jutott eszembe (a digitalizalassal
kapcsolatban hangzott el).
"...mi lesz a jovoje ennek az oriasi mennyisegu informacionak?
Magancegek vagy kozintezmenyek fogjak elerhetove tenni? Ez korunk egyik
legnagyobb kerdese."
Brewster Kahle (az Internet Archive alapitoja es igazgatoja)
Forras: <a class="moz-txt-link-freetext" href="http://www.metacafe.com/watch/609391/a_google_kulisszatitkai/">http://www.metacafe.com/watch/609391/a_google_kulisszatitkai/</a>
(valahol a 27. perc utan)
Bor Balazs
On szo, 2010-03-13 at 20:55 +0100, Klein László wrote:
</pre>
<blockquote type="cite">
<pre wrap="">T. Listatagok!
Ijesztő tájékozatlanság, csupán nagyon rossz fogalmazás vagy az üzleti
reklámok megszokott, gátlástalan csúsztatása jellemzi az alábbi
levélrészletet?
"Ezúton értesítjük, hogy informatikus pedagógusok
magánkezdeményezéseként megalakult a Magyar Digitális Könyvtár.
Társaságunk célja, hogy a könyvtári biztos forrást, és a világháló
nyújtotta lehetoségeket összehozva, létrehozza Magyarországon az elso,
jogszeruen muködo, nyilvános Digitális Könyvtárat, amely mindenki
számára bármikor, bárhonnan elérheto. Olyan centrum kialakításán
dolgozunk, ahol bármely felhasználó egy helyen, egy idoben fér hozzá -
ingyenes és szerzoi jogdíjas - tanulási, ismeretterjeszto és
szórakoztató dokumentumokhoz."
[..]
<a class="moz-txt-link-abbreviated" href="http://www.dkonyvtar.hu">www.dkonyvtar.hu</a>
<a class="moz-txt-link-abbreviated" href="http://www.digitaliskonyvtar.hu">www.digitaliskonyvtar.hu</a>
De ha már az üzleti vállalkozás leírásának "érdemi" részét nem
továbbítom, legyen egy adat a honlapról:
"2010. március 13. - A Magyar Digitális Könyvtárban 80 dokumentum található!"
üdvözlettel, kl
</pre>
</blockquote>
</blockquote>
<br>
<br>
__________ Information from ESET Mail Security, version of virus signature database 4951 (20100317) __________<br>
<br>
The message was checked by ESET Mail Security.<br>
<A HREF="http://www.eset.com">http://www.eset.com</A><br>
</body>
</html>