[KATALIST] Fwd: allomanyvedelem + kotelespeldany

2010. Dec. 16., Cs, 10:09:29 CET

---------- Forwarded message ----------
From: László Pintér <alapinter at gmail.com>
Date: 2010/12/16
Subject: Re: [KATALIST] allomanyvedelem + kotelespeldany
To: "Horvath Sandor Domonkos, dr." <hsdhsi at gevk.hu>

Kedves Domonkos, egy ismerősöm szólt, hogy Istvánnak neveztél, ami nem baj,
mert nekem az a név is tetszik, sőt, mint államalapító kicsit talán
"előbbre" is jár, mint a László;)) Emiatt nem is írtam volna. De egy másik
levél kapcsán megint "felütöttem a törvényt" és az újraolvasás írásra
késztetett.Mielőtt a (szerintem) lényegről szónék engedj meg egy
"provizorikus" megjegyzést: a rendelettel kapcsolatban azt írod, a "régi
megalkotókkal nincsen baj". Tudom, értem én, mit akarsz mondani, csak azért
engedd meg, kedves Domonkos, hogy ezen a mondaton vitatkozzak veled: nekem
azért egy kicsi (?) bajom van a régi megalkotókkal is;)) :(( De térjünk rá a
levelem igazi okára.
Az 3/1975 (VIII. 17.) sz. KM-PM együttes rendeletben (ami szabályzat;)  ezt
olvasom (II. fejezet 3.§. (1) bek.:
"A könyvtári állomány ellenőrzése (a továbbiakban: leltározás), valamint
állománynyilvántartásból való törlése egyaránt a könyvtári leltár
(állománynyilvántartás) alapján történik. (2. §)"
Már itt figyelni kell! Az szövegből ugyanis implicite az olvasható ki, hogy
az állományellenőrzés is leltározás és az állománynyilvántartás is
leltározás! Ha pedig megnézzük a hivatkozott 2§ (1) bekezdését (már előző
levelemben is idéztem), még szembeszökőbb lesz a fogalomzavar:

"2. § (1) A könyvtár köteles minden dokumentumáról - a számvitel rendjéről
szóló 1968. évi 33. törvényerejű rendelet 3. és 6. §-aiban foglalt
rendelkezésekkel összhangban - folyamatosan és idősorrendben olyan
állománynyilvántartást (leltárt) vezetni, amelynek alapján az állomány
egészének a darabszáma és értéke, továbbá az egyes dokumentumok értéke
bármikor megállapítható és ellenőrizhető."

Ne foglalkozzunk most azzal, hogy a hivatkozott 1968. évi 33. tvr-t már
hatályon kívül helyezték, csak azzal, hogy végülis mi a leltár?
A 2 § szerint leltár = állományNYILVÁNTARTÁS. A II. fej. 3. §. (1) bek.
szerint viszont állományELLENŐRZÉS = leltározás. Itt "első blikkre" is
fogalomzavar érzékelhető. Amit a törvény által alkalmazott hibás értelmezés
okoz, mégpedig az, hogy téves az állományellenőrzés = leltározás
megállapítás. A Könyvtári fogalmak kisszótára (Bp. : Korona K., 2000; a
szócikkeket írta, a kötetet szerk. Buda Attila, lektorálta Voit Krisztina)
161. oldalán (1. has.) ez olvasható "Leltározás: A könyvtári állomány egyes
tételeinek az állományleltárba való bevezetése. E könyvtári munkafolyamat
során minden egyes dokumentum egyedi leltári számot kap, amelyet a
leltárbélyegző segítségével több helyen is feltüntetnek rajta. Az adott
dokumentum adatait pedig bevezetik a leltári nyilvántartásba." Pontos,
tiszta meghatározás. És ezért szokták azt tanítani alapfokú tanfolyamokon
is, hogy állományellenőrzés NEM EGYENLŐ leltározással. Mert az
állományellenőrzés a könyvtári állomány fizikai meglétének ellenőrzése a
LELTÁROZÁS során elkészített könyvtári alapdokumentumok és az állomány
tételenkénti összevetése alapján.
Tehát - elegáns, nem elegáns - a törvény szövege egy alapvető szakmai hibát
tartalmaz, ezért már a fogalmak meghatározása is helytelen benne.
Megállapítható tehát, hogy a (szabályzat)rendelet "belepiszkál" a
magántulajdonba is, az egy jogász szemszögéből alapvető hiba, a könyvtáros
szemszögéből azonban már a "könyvtárszakmai", fogalmi meghatározás is rossz.
Tehát - ceterum censeo - új törvény kell. "Jogászilag" is, és
"könyvtárosilag" is.
Más kérdés, hogy,
 amint már máskor is leírtam, "szakszeti", városi könyvtári és egyetemi
könyvtári "múltam" során, dokumentumokkal bizonyíthatóan, legalább 300 ezer
kötet állományból történő törlése fölött "bábáskodtam", ezért a vitatott
törvényt - a törlési jegyzékek előkészítése, összeállítása során -
rengetegszer alkalmaztam a jegyzékek címében és záradékában, pl. a címben
így: "12/ 178. sz. Törlési jegyzék a  ... könyvtár állományából pénzben
megtérített követelés címén törölt könyvekről. " A záradék pedig valahogyan
így szólt: "A 12/128 sz. törlési jegyzéken 1-125 tételszám alatt felsorolt
könyvek törlését a 3/1975 (VIII. 3.) KM-PM sz. együttes rendelet 21 § (2)
bek. alapján alapján engedélyezem. .... könyvtárigazgató." Tehát a
(szabály)rendelet EGYES RÉSZEI alkalmazhatók voltak, pl. a törlések
esetében. Az aztán más kérdés, hogy pl. a "tervszerű állományapasztás"
fogalma alatt melyik könyvtár mit értett, ill. mit tett az ilyen eljárás
során az állományból kivont könyvekkel. Mert erről is sokat lehetne mesélni,
hiszen az erre nézvést alkalmazandó szabályok szinte betarthatatlanok (17
§), de ezt most inkább nem részletezném. Az "öreg" könyvtárosok tudják,
miről beszélek.
Üdv: P. L.

2010/12/14 Horvath Sandor Domonkos, dr. <hsdhsi at gevk.hu>

 Kedves István,
>
> ugyan szabályzatnak nevezik a normatív szöveget, de valójában az egész egy
> miniszteri rendelet. A régi megalkotókkal nincsen baj, mivel a legitimitás
> elve alapján a rendszerváltást megelőzően kiadott jogszabályok is
> érvényesnek és hatályosnak minősülnek. Persze az egész nem elegáns.
> Az egyik gond az elavultság, a másik gond viszont az, hogy ez is a
> tulajdonviszonyokba, ill. a kártérítési felelősség rendszerében nyúl bele,
> mindkettő törvényi szabályozási tárgykör. Ahhoz képest ez még nem is
> kormányrendelet, hanem egy egészen alacsony szintű jogforrás: miniszteri
> rendelet. Egyebekről nem is szólva. Jelentős része nem használható, csak
> éppen úgy teszünk, mintha az volna...
> Modern könyvtárügyet álmodva, azonban korszerű szabályozás lehet csak a
> háttér.
> Üdv.:
> Domonkos
>
>
> 2010.12.14. 15:39 keltezéssel, László Pintér írta:
>
> Kedves Kollégák, HSD második kérdésében foglaltakat, vagyis a leltározás,
> az állományellenőrzés, ill. az állományból való törlés menetét (más egyéb
> dolgokkal együtt) a 3/1975. (VII. 17.) KM-PM számú rendelet szabályozza.
> Idézem a bevezető szöveget:
>
> *"3/1975. (VIII. 17.) KM-PM együttes rendelet*
>
> *a könyvtári állomány ellenőrzéséről (leltározásáról) és az állományból
> történő törlésről szóló szabályzat kiadásáról*
>
> Az 1020/1975. (VIII. 3.) MT határozat 2. pontjában foglalt felhatalmazás
> alapján - az érdekelt miniszterekkel, országos hatáskörű szervek vezetőivel,
> valamint a Minisztertanács Tanácsi Hivatalának elnökével és a
> Szakszervezetek Országos Tanácsával egyetértésben - a következőket
> rendeljük:"
>
>
>  Én nem értek a rendeletekhez, törvényekhez, de azért már magában a forma
> meghökkent, mert ha a "sallangokat leveszem", mi is lesz a szép hosszú
> szövegből?* Rendelet [...] szabályzat kiadásáról. *Én már innentől nem
> tudom, mi ez: rendelet vagy szabályzat? Szerintem ez legyen törvény, vagy
> minisztériumi rendelet, vagy akármi, de akkor az legyen - és kész.
> Mindjárt a következő kérdés: legalább addig el kellene jutni, hogy  a
> Minisztertanács Tanácsi Hivatalára vagy a Szakszervezetek Országos tanácsára
> ne hivatkozzon egy érvényes jogszabály. Ez szerintem nagyjából olyan, mintha
> a Magyar Alkotmány szövegében  benne volna a nagy Szovjetunió alkotmányára
> történő hivatkozás.
> Az 1. § 1/ bekezdése így szól:
> "A szabályzat alkalmazásában könyvtári dokumentumnak kell tekinteni (a
> továbbiakban: dokumentum) a könyvtár feladatainak ellátásához szükséges
> tudományos, oktatási, művészeti, közművelődési vagy történeti értékű
> könyvet, folyóiratot, egyéb kiadványt, illetőleg minden szöveg-, kép-, adat-
> és hangrögzítést, kivéve az irattári jellegű levéltári anyagot. A könyvtár
> dokumentumainak összessége a könyvtári állomány."
> Innen meg hiányzik valami: a felsorolásból az elektronikus dokumentum -
> esetleg annak "körülírása".
>
> Aztán pl. az 1.§ 4 pontja így szólt: "A szabályzat alkalmazásában a
> könyvtár fenntartó szerve (továbbiakban: fenntartó
> a./ tanácsi könyvtár esetében a könyvtár közvetlen irányítását végző tanács
> végrehajtó bizottságának művelődésügyi feladatot ellátó szakigazgatási
> szerve." Ezt  Complex jogtárban már javították: "önkormányzati könyvtár
> esetében a könyvtár közvetlen irányítását végző települési önkormányzat".
> De lehet-e, érdemes-e mindent így mondatonként javítgatni, átírni? Mert pl.
> rögtön a 2 § így szól:
>
> 2. § (1) A könyvtár köteles minden dokumentumáról - a számvitel rendjéről
> szóló 1968. évi 33. törvényerejű rendelet 3. és 6. §-aiban foglalt
> rendelkezésekkel összhangban - folyamatosan és idősorrendben olyan
> állománynyilvántartást (leltárt) vezetni, amelynek alapján az állomány
> egészének a darabszáma és értéke, továbbá az egyes dokumentumok értéke
> bármikor megállapítható és ellenőrizhető.
>
> A hivatkozott 1968. évi 33. tv-t már hatályon kívül helyezték. Most akkor
> mivel kell összhangban lenni a rendelet által kiadott szabályzatnak? És hol
> vannak ebben a szabályzatban a számítógépes adatbázisok leltározó moduljai?
> Lehet egy ilyen számítógépes modul állománynyilvántartás, vagy nem?
>
> Nem ragozom tovább, hiszen a törvény nagyon sok paragrafusát lehetne ilyen
> módon javítgatni, akár az is kiderülhetne egy alapos átnézés után, hogy a
> végén szinte az eredeti szöveg minden sorát át kell írni. Tehát szerintem
> itt is új jogszabályra volna szükség. Egyértelmű jogszabályra és olyanra,
> amelyik már az új dokumentumtípusokkal is foglalkozik.
> És az előkészítési szakaszban itt is részt kell venni szakértő
> könyvtárosoknak, akik segítenek abban, hogy a szakma által érthető és
> végrehajtható paragrafusok kerüljenek a szövegbe.
> Mint Rácz Ágnes leveléből kiderült - "Ha a NEFMI beterjesztett módosító
> indítványát nem fogadják el *(ebben a
> kötelespéldány-szolgáltatást megalapozó rendelkezések meghagyását ill.
> újrafogalmazását javasoltuk*)" - vannak is a kodifikálás körül, legalábbis
> a véleményezés szintjén, könyvtárosok. Ám, ha olyan szakértő, mint Rácz
> Ágnes, akinek "kötelespéldány-magyarázatát" ezúton is köszönöm, javaslatai
> után mégis zavaros lesz a törvény, akkor nincs mit tenni. Akkor meglehet,
> jobb volna mindent úgy hagyni, ahogyan van. MT Tanácsi Hivatalostul
> SZOT-ostul, végrehajtási bizottságostul, mindenestül.
> Üdvözlettel: P. L.
>
>
> --
> Pintér László
> Honlap: http://www.csorbagyozo.hu
>
> 2010/12/14 <racz at oszk.hu>
>
>> Kedves Kollégák!
>>
>> A kötelespéldány-rendelettel kapcsolatban az OSZK gondjait szeretném
>> megosztani Önökkel, Domonkos első kérdésére is reagálva:
>>
>> > a) mennyire tekintik életszerűnek a kötelespéldány-rendelet szabályait?
>>  Ad. a) A kötelespéldány rendelet az 1997. évi CXL. törvényen alapul,
>> amely 6 kötelespéldányt említ.
>>
>>  A kötelespéldányról szóló 60/1998-as kormányrendelet egyik alapja valóban
>> a 140-es törvény, a másik azonban az 1986. évi sajtótörvény. Ez utóbbit
>> éppen most készül hatályon kívül helyezni a parlamentnek benyújtott új
>> médiatörvény-javaslat.
>> Ha a NEFMI beterjesztett módosító indítványát nem fogadják el (ebben a
>> kötelespéldány-szolgáltatást megalapozó rendelkezések meghagyását ill.
>> újrafogalmazását javasoltuk), akkor több, a beszolgáltatandó példányok
>> számán túli rendelkezésnek is megszűnne a törvényi alapja.
>> Ez esetben indokolt lehet törvényi szintre emelni a köteles-jogszabályt.
>> Ha viszont a javaslatot elfogadják, és a médiatörvényben lesz
>> felhatalmazás a Kormány számára a kötelespéldány-szolgáltatás rendeleti
>> szabályozására, talán elégséges lehet egy új kormányrendelet is, mint
>> ahogy eddig is volt.
>>
>> A törvényi szintű szabályozás szükségessége mellett más érvek is lehetnek:
>> a 60/1998-as rendelet a "sajtótermékek" kötelespéldányáról szól. Gond van
>> azonban a "sajtótermék" fogalmával. Az új médiatörvény értelmező
>> rendelkezései ezt a fogalmat valójában az IDŐSZAKI kiadványokra foglalják
>> le (ez így volt az 1986-os sajtótörvényben is). A kötelesrendeletben
>> tágabb értelmezést adtak ugyanennek a fogalomnak, hogy beleférjen
>> általában a nyomdatermék, valamint a hang- és képrögzítés útján
>> keletkezett, ill. elektronikus formátumban megjelent, de nem feltétlenül
>> időszaki kiadvány is.
>> Emiatt a jelenlegi jogszabályok között is van némi ellentmondás: a
>> kormányrendelet tágabb körben rendeli el a kötelespéldányok
>> beszolgáltatását, mint az alapjául szolgáló törvény.
>>
>> Domonkos írja:
>> >A törvényi felhatalmazás alapján
>> > kibocsátott kormányrendelet (alapesetben) valójában hét kötelespéldányt
>> kasszíroz, hatot az OSZK-felé, plusz területi alapon 1-et kér még. Ezzel
>> túlterjeszkedik a törvényi felhatalmazáson, ami felveti a formális
>> alkotmányellenesség kérdését. Egyébként ez a túlterjeszkedés a
>> legracionálisabb, hiszen helyismereti jelentősége van. A kérdés a 6+1-el
>> úgy vetődik fel, hogy kell-e ennyi? Indokolt-e ilyen mértékben belenyúlni
>> a magántulajdon-viszonyokba? Hiszen ez anyagi kihatású kötelezettség a
>>  versenyszféra szereplőivel szemben. Nem az a kérdés, hogy kell-e, hanem
>> az, hogy ennyi kell-e, ill. racionális-e az
>> > elosztásuk...
>>
>>  A kiadók nagy "vívmánya" volt, hogy a korábbi 16 (ill. 12) példányt
>> 6+1-re
>> szorították le. A könyvtárügy ezt veszteségnek élte meg, mert a
>> finanszírozási viszonyok nem tették lehetővé az így kiesett példányok
>> pótlását.
>>
>> Előre elnézést kérek, ha a következőkben "eretnek" gondolatokat is
>> megfogalmazok, de a logika így diktálja. Szerintem el kellene gondolkodni
>> azon, hogy mi a kötelespéldány-szolgáltatás célja:
>> - a kulturális örökség részét képező sajtótermékek (nyomdatermékek,
>> kiadványok stb.) megőrzése és számbavétele,
>> vagy
>> - az előzőkön felül a hozzáférés biztosítása is a nyilvános könyvtári
>> rendszeren keresztül.
>>
>> Ha az első a kötelespéldány-szolgáltatás célja, akkor ad absurdum elég
>> lehetne egyetlen példány, amelyet az OSZK regisztrál a nemzeti
>> bibliográfiában, majd örökre elzár a használat elől. És ezzel átalakul
>> könyvmúzeummá, vagy kap jókora pénztárcát, hogy még egy példányt mindenből
>> megvegyen és helyben bárki számára hozzáférhetővé tegyen.
>>
>> A következő fokozat, amelyben már a hozzáférhetőség biztosítása is
>> feltűnik, a három példány: az OSZK-nak és a DEENK-nek mint a második
>> nemzeti gyűjteménynek. Ez a rendszer működik ma is, mert a 6 példányból -
>> meg az eleve 3 példányban beszolgáltatandó dokumentumokból is - az OSZK
>> kettőt tart meg, egyet pedig a debreceni egyetemi könyvtárnak továbbít.
>> Az OSZK az egyik példányt archiválja és helyben sem szolgáltatja, a
>> második példányt a jelenlegi szabályozás szerint nemcsak a nyilvános
>> szolgáltatásainak ellátására használja fel, hanem szükség esetén az
>> igazgatási feladatokat ellátó szervek számára biztosítja - jelenleg is
>> több kiadványunk van a bíróság által lefoglalva, peres ügyek céljára.  A
>> DEENK 1952 óta biztonsági okokból kapta a kötelespéldányt, hogy a második
>> nemzeti gyűjtemény földrajzilag is távol legyen a nemzeti könyvtártól.
>> Újabban pedig az ODR központjaként könyvtárközi szolgáltatás céljaira (is)
>> fordítja.
>>
>> A fenti második cél az ODR ellátása a belföldi dokumentumokkal. Biztos,
>> hogy ez a kiadók/nyomdák dolga és terhe?
>> Ha az ODR szolgáltató könyvtárait olyan módon lehetne dotálni, hogy meg
>> tudják vásárolni a szolgáltatás számára valóban szükséges dokumentumokat,
>> akkor nem kellene olyan, kötelespéldányként kapott kiadványokat is
>> állományban tartaniuk, amelyek iránt sosem lesz kereslet az adott
>> könyvtárban. Ha mégis felmerülne ilyen igény, a debreceni példányból
>> kielégíthető lenne.
>>
>> Itt felmerül a példányok elosztásának kérdése is: jelenleg három példány
>> marad az elosztás céljaira, de a rendelet szerint kitüntetett szerep jut
>> az Országgyűlési Könyvtárnak és a KSH Könyvtárának. Az Országgyűlési
>> Könyvtár a gyűjtőköre szerint részesül, a KSH Könyvtára pedig arra
>> hivatkozva kap kötelespéldányt, hogy az 1993. évi statisztikai törvény
>> "kötelespéldányra jogosult országos feladatkörű tudományos szakkönyvtár és
>> szaklevéltár"-ként nevezi meg - a KSH Könyvtár ennek alapján a teljes
>> kötelespéldány-sort szeretné magának, és csak nehezen mond le más
>> könyvtárak javára erről (én ugyan nem látom a törvényben, hogy a
>> "kötelespéldányra jogosult" kifejezés a teljes sort jelentené).
>> Elosztásra tehát jó esetben kettő, rosszabb helyzetben egyetlen példány
>> marad, amelyet a szegedi, illetve pécsi egyetemi könyvtár kap a regionális
>> ODR-ellátás céljára.
>>
>> Ami a helyismereti célú hetedik példányt illeti: túl azon, hogy nincs
>> törvényi szintű megalapozása, a jelenlegi kormányrendelet semmiféle
>> jogosítványt nem tartalmaz arra vonatkozóan, hogy a megyei könyvtárak és a
>> FSZEK ezeket a példányokat be is tudják hajtani.
>>
>> A kötelesrendelet a beszolgáltatást alapvetően a nyomdák/előállítók
>> kötelességévé teszi. Ez a mai viszonyok között nagyon megnehezíti az OSZK
>> és a megyei könyvtárak dolgát is, mivel nincs lehetőség a számtalan,
>> nyomdai tevékenységet is folytató cég nyilvántartására, alakulásuk és
>> megszűnésük naprakész nyomon követésére, még a kormányrendeletben előírt
>> nyomdai jelentések behajtására sem.
>> Nem törvényszerű, hogy egy kiadó a székhelye szerinti megyében működő
>> nyomdával dolgoztat, márpedig a 7. példányt a szolgáltató, azaz a nyomda
>> székhelye szerinti megyei könyvtárnak kell(ene) beszolgáltatni. Kérdés,
>> hogy akkor a példány melyik megyében helyismereti anyag?
>>
>> Tisztább lenne a szabályozás, ha a beszolgáltatás a kiadó kötelezettsége
>> lenne.
>> A nyomdák/előállítók bevonása a fentieken kívül a megkívánt "gyorsasággal"
>> sem indokolható, vagy legalábbis a tapasztalataink nem igazolják:  a
>> jelenlegi szabályozásban akár másfél hónap is eltelhet a kiadvány
>> megjelenése és beszolgáltatása között (t.i. a megjelenést követő hónap
>> közepéig kell beszolgáltatni). A késedelmes vagy elmaradt beszolgáltatás
>> "szóvá tételére", azaz a példány reklamálására vagy - szükség esetén -
>> jogi eljárás kezdeményezésére a nyomdával, kiadóval szemben az OSZK-nak
>> mindössze hat hónap áll rendelkezésére, ennyi ugyanis a szabálysértés
>> elévülési ideje.
>> Mivel a beszolgáltatás határidejét a nyomdák egy része nem tudja vagy nem
>> akarja betartani, a kisebbek a kiadványaikat ritkábban, nagyobb
>> mennyiséget összevárva szolgáltatják be, eleve irreális a reklamálás és a
>> mulasztás szankcionálása az elévülési idő rövidsége miatt.
>>
>> Nem akarom tovább rabolni az idejüket, pedig olyan izgalmas és rendezetlen
>> ügyek, mint az elektronikus dokumentumok kötelespéldánya, szóba sem
>> kerültek :-)
>>
>> > Mivel az évet nem szeretném úgy befejezni, hogy ezzel a két (idei évre
>> betervezett) problémával ne foglalkoznék, szeretném a Tisztelt Kollégák
>> szakmai véleményét megismerni a jelzett ügyekben, tetszés szerint
>> nyilvánosan, avagy privátban.
>>
>>  Kedves Domonkos,
>> szívesen folytatnám a beszélgetést akár privátban is, mert égető
>> kérdéseket vetett fel.
>>
>> Üdvözlettel
>> Rácz Ágnes
>> mb. gyűjteményfejlesztési és feldolgozási igazgató
>> OSZK
>>
>>
>>
>>
>>
>>
>>
>> _______________________________________________
>> Katalist mailing list
>> Katalist at listserv.niif.hu
>> https://listserv.niif.hu/mailman/listinfo/katalist
>>
>
>
>
> --
> Pintér László
> Pécsi Tudományegyetem
> Pollack Mihály Műszaki Kar Könyvtára
> Tel.: 72/503-650/3904
> Fax.: 72/503-650/3932
> Otthoni telefon: 72/226151
> Honlap: http://www.csorbagyozo.hu
>
>
> _______________________________________________
> Katalist mailing listKatalist at listserv.niif.huhttps://listserv.niif.hu/mailman/listinfo/katalist
>
>
>
> _______________________________________________
> Katalist mailing list
> Katalist at listserv.niif.hu
> https://listserv.niif.hu/mailman/listinfo/katalist
>
>

-- 
Pintér László
Pécsi Tudományegyetem
Pollack Mihály Műszaki Kar Könyvtára
Tel.: 72/503-650/3904
Fax.: 72/503-650/3932
Otthoni telefon: 72/226151
Honlap: http://www.csorbagyozo.hu

-- 
Pintér László
Pécsi Tudományegyetem
Pollack Mihály Műszaki Kar Könyvtára
Tel.: 72/503-650/3904
Fax.: 72/503-650/3932
Otthoni telefon: 72/226151
Honlap: http://www.csorbagyozo.hu
--------- következő rész ---------
Egy csatolt HTML állomány át lett konvertálva...
URL: <https://listserv.niif.hu/pipermail/katalist/attachments/20101216/b0bba2f6/attachment.html>