<br><br><div class="gmail_quote">---------- Forwarded message ----------<br>From: <b class="gmail_sendername">László Pintér</b> <span dir="ltr"><<a href="mailto:alapinter@gmail.com">alapinter@gmail.com</a>></span><br>
Date: 2010/12/16<br>Subject: Re: [KATALIST] allomanyvedelem + kotelespeldany<br>To: "Horvath Sandor Domonkos, dr." <<a href="mailto:hsdhsi@gevk.hu">hsdhsi@gevk.hu</a>><br><br><br>Kedves Domonkos, egy ismerősöm szólt, hogy Istvánnak neveztél, ami nem baj, mert nekem az a név is tetszik, sőt, mint államalapító kicsit talán "előbbre" is jár, mint a László;)) Emiatt nem is írtam volna. De egy másik levél kapcsán megint "felütöttem a törvényt" és az újraolvasás írásra késztetett.Mielőtt a (szerintem) lényegről szónék engedj meg egy "provizorikus" megjegyzést: a rendelettel kapcsolatban azt írod, a "régi megalkotókkal nincsen baj". Tudom, értem én, mit akarsz mondani, csak azért engedd meg, kedves Domonkos, hogy ezen a mondaton vitatkozzak veled: nekem azért egy kicsi (?) bajom van a régi megalkotókkal is;)) :(( De térjünk rá a levelem igazi okára.<br>
Az 3/1975 (VIII. 17.) sz. KM-PM együttes rendeletben (ami szabályzat;) ezt olvasom (II. fejezet 3.§. (1) bek.:<br>"A könyvtári állomány ellenőrzése (a továbbiakban: leltározás), valamint állománynyilvántartásból való törlése egyaránt a könyvtári leltár (állománynyilvántartás) alapján történik. (2. §)" <br>
Már itt figyelni kell! Az szövegből ugyanis implicite az olvasható ki, hogy az állományellenőrzés is leltározás és az állománynyilvántartás is leltározás! Ha pedig megnézzük a hivatkozott 2§ (1) bekezdését (már előző levelemben is idéztem), még szembeszökőbb lesz a fogalomzavar: <br>
<div class="im">
<br><span style="font-family: Times;"><a name="12cee708d635c604_12ce552b9aa7db87_12ce5431b6a26978_12ce53867dc67734_12ce5283ad84a62a_pr19"><span style="font-weight: bold;">"2. § </span>(1) A könyvtár köteles minden dokumentumáról - a számvitel rendjéről szóló </a><a>1968. évi 33. törvényerejű rendelet 3.</a> és <a>6. §-aiban</a>
foglalt rendelkezésekkel összhangban - folyamatosan és idősorrendben
olyan állománynyilvántartást (leltárt) vezetni, amelynek alapján az
állomány egészének a darabszáma és értéke, továbbá az egyes dokumentumok
értéke bármikor megállapítható és ellenőrizhető.</span>"<br><br></div>Ne foglalkozzunk most azzal, hogy a hivatkozott 1968. évi 33. tvr-t már hatályon kívül helyezték, csak azzal, hogy végülis mi a leltár? <br>A 2 § szerint leltár = állományNYILVÁNTARTÁS. A II. fej. 3. §. (1) bek. szerint viszont állományELLENŐRZÉS = leltározás. Itt "első blikkre" is fogalomzavar érzékelhető. Amit a törvény által alkalmazott hibás értelmezés okoz, mégpedig az, hogy téves az állományellenőrzés = leltározás megállapítás. A Könyvtári fogalmak kisszótára (Bp. : Korona K., 2000; a szócikkeket írta, a kötetet szerk. Buda Attila, lektorálta Voit Krisztina) 161. oldalán (1. has.) ez olvasható "Leltározás: A könyvtári állomány egyes tételeinek az állományleltárba való bevezetése. E könyvtári munkafolyamat során minden egyes dokumentum egyedi leltári számot kap, amelyet a leltárbélyegző segítségével több helyen is feltüntetnek rajta. Az adott dokumentum adatait pedig bevezetik a leltári nyilvántartásba." Pontos, tiszta meghatározás. És ezért szokták azt tanítani alapfokú tanfolyamokon is, hogy állományellenőrzés NEM EGYENLŐ leltározással. Mert az állományellenőrzés a könyvtári állomány fizikai meglétének ellenőrzése a LELTÁROZÁS során elkészített könyvtári alapdokumentumok és az állomány tételenkénti összevetése alapján.<br>
Tehát - elegáns, nem elegáns - a törvény szövege egy alapvető szakmai hibát tartalmaz, ezért már a fogalmak meghatározása is helytelen benne. <br>Megállapítható tehát, hogy a (szabályzat)rendelet "belepiszkál" a magántulajdonba is, az egy jogász szemszögéből alapvető hiba, a könyvtáros szemszögéből azonban már a "könyvtárszakmai", fogalmi meghatározás is rossz. Tehát - ceterum censeo - új törvény kell. "Jogászilag" is, és "könyvtárosilag" is. <br>
Más kérdés, hogy,<br> amint már máskor is leírtam, "szakszeti", városi könyvtári és egyetemi könyvtári "múltam" során, dokumentumokkal bizonyíthatóan, legalább 300 ezer kötet állományból történő törlése fölött "bábáskodtam", ezért a vitatott törvényt - a törlési jegyzékek előkészítése, összeállítása során - rengetegszer alkalmaztam a jegyzékek címében és záradékában, pl. a címben így: "12/ 178. sz. Törlési jegyzék a ... könyvtár állományából pénzben megtérített követelés címén törölt könyvekről. " A záradék pedig valahogyan így szólt: "A 12/128 sz. törlési jegyzéken 1-125 tételszám alatt felsorolt könyvek törlését a 3/1975 (VIII. 3.) KM-PM sz. együttes rendelet 21 § (2) bek. alapján alapján engedélyezem. .... könyvtárigazgató." Tehát a (szabály)rendelet EGYES RÉSZEI alkalmazhatók voltak, pl. a törlések esetében. Az aztán más kérdés, hogy pl. a "tervszerű állományapasztás" fogalma alatt melyik könyvtár mit értett, ill. mit tett az ilyen eljárás során az állományból kivont könyvekkel. Mert erről is sokat lehetne mesélni, hiszen az erre nézvést alkalmazandó szabályok szinte betarthatatlanok (17 §), de ezt most inkább nem részletezném. Az "öreg" könyvtárosok tudják, miről beszélek. <br>
Üdv: P. L. <br> <br><br><br><br><div class="gmail_quote">2010/12/14 Horvath Sandor Domonkos, dr. <span dir="ltr"><<a href="mailto:hsdhsi@gevk.hu" target="_blank">hsdhsi@gevk.hu</a>></span><div><div></div><div class="h5">
<br><blockquote class="gmail_quote" style="margin: 0pt 0pt 0pt 0.8ex; border-left: 1px solid rgb(204, 204, 204); padding-left: 1ex;">
<div bgcolor="#ffffff" text="#000000">
Kedves István,<br>
<br>
ugyan szabályzatnak nevezik a normatív szöveget, de valójában az
egész egy miniszteri rendelet. A régi megalkotókkal nincsen baj,
mivel a legitimitás elve alapján a rendszerváltást megelőzően
kiadott jogszabályok is érvényesnek és hatályosnak minősülnek.
Persze az egész nem elegáns. <br>
Az egyik gond az elavultság, a másik gond viszont az, hogy ez is a
tulajdonviszonyokba, ill. a kártérítési felelősség rendszerében nyúl
bele, mindkettő törvényi szabályozási tárgykör. Ahhoz képest ez még
nem is kormányrendelet, hanem egy egészen alacsony szintű jogforrás:
miniszteri rendelet. Egyebekről nem is szólva. Jelentős része nem
használható, csak éppen úgy teszünk, mintha az volna... <br>
Modern könyvtárügyet álmodva, azonban korszerű szabályozás lehet
csak a háttér.<br>
Üdv.:<br>
Domonkos<br>
<br>
<br>
2010.12.14. 15:39 keltezéssel, László Pintér írta:
<div><div></div><div><blockquote type="cite">Kedves Kollégák, HSD második kérdésében foglaltakat,
vagyis a leltározás, az állományellenőrzés, ill. az állományból
való törlés menetét (más egyéb dolgokkal együtt) a 3/1975. (VII.
17.) KM-PM számú rendelet szabályozza. Idézem a bevezető szöveget:<br clear="all">
<span style="font-family: Times;">
<p style="font-size: 12pt; margin: 20px 10px; text-align: center;"><a name="12cee708d635c604_12ce57936f398894_12ce5431b6a26978_12ce53867dc67734_12ce5283ad84a62a_12ce5148b1839587_pr1"><b><span style="font-weight: bold;">"3/1975. (VIII. 17.) KM-PM
együttes rendelet</span></b></a></p>
<p style="font-size: 12pt; margin: 20px 10px; text-align: center;"><a name="12cee708d635c604_12ce57936f398894_12ce5431b6a26978_12ce53867dc67734_12ce5283ad84a62a_12ce5148b1839587_pr2"><b><span style="font-weight: bold;">a könyvtári állomány
ellenőrzéséről (leltározásáról) és az állományból
történő törlésről szóló szabályzat kiadásáról</span></b></a></p>
<p style="font-size: 10pt; margin: 0px 10px; text-indent: 16px; text-align: justify;"><a name="12cee708d635c604_12ce57936f398894_12ce5431b6a26978_12ce53867dc67734_12ce5283ad84a62a_12ce5148b1839587_pr3">Az
</a><a>1020/1975. (VIII. 3.) MT
határozat 2. pontjában</a> foglalt felhatalmazás alapján -
az érdekelt miniszterekkel, országos hatáskörű szervek
vezetőivel, valamint a Minisztertanács Tanácsi Hivatalának
elnökével és a Szakszervezetek Országos Tanácsával
egyetértésben - a következőket rendeljük:"</p>
<p style="font-size: 10pt; margin: 0px 10px; text-indent: 16px; text-align: justify;"><br>
</p>
</span>Én nem értek a rendeletekhez, törvényekhez, de azért már
magában a forma meghökkent, mert ha a "sallangokat leveszem", mi
is lesz a szép hosszú szövegből?<i> Rendelet [...] szabályzat
kiadásáról. </i>Én már innentől nem tudom, mi ez: rendelet vagy
szabályzat? Szerintem ez legyen törvény, vagy minisztériumi
rendelet, vagy akármi, de akkor az legyen - és kész. <br>
Mindjárt a következő kérdés: legalább addig el kellene jutni,
hogy a Minisztertanács Tanácsi Hivatalára vagy a Szakszervezetek
Országos tanácsára ne hivatkozzon egy érvényes jogszabály. Ez
szerintem nagyjából olyan, mintha a Magyar Alkotmány szövegében
benne volna a nagy Szovjetunió alkotmányára történő hivatkozás. <br>
Az 1. § 1/ bekezdése így szól: <br>
<span style="font-family: Times;"></span><a name="12cee708d635c604_12ce57936f398894_12ce5431b6a26978_12ce53867dc67734_12ce5283ad84a62a_pr11">"A
szabályzat alkalmazásában könyvtári dokumentumnak kell tekinteni
(a továbbiakban: <span style="font-style: italic;">dokumentum</span>)
a könyvtár feladatainak ellátásához szükséges tudományos,
oktatási, művészeti, közművelődési vagy történeti értékű
könyvet, folyóiratot, egyéb kiadványt, illetőleg minden szöveg-,
kép-, adat- és hangrögzítést, kivéve az irattári jellegű
levéltári anyagot. A könyvtár dokumentumainak összessége a
könyvtári <span style="font-style: italic;">állomány.</span></a>"<br>
Innen meg hiányzik valami: a felsorolásból az elektronikus
dokumentum - esetleg annak "körülírása".<br>
<br>
Aztán pl. az 1.§ 4 pontja így szólt: "A szabályzat alkalmazásában
a könyvtár fenntartó szerve (továbbiakban: fenntartó <br>
a./ tanácsi könyvtár esetében a könyvtár közvetlen irányítását
végző tanács végrehajtó bizottságának művelődésügyi feladatot
ellátó szakigazgatási szerve." Ezt Complex jogtárban már
javították: <span style="font-family: Times;"></span><a name="12cee708d635c604_12ce57936f398894_12ce5431b6a26978_12ce53867dc67734_12ce5283ad84a62a_pr15">"önkormányzati
könyvtár esetében a könyvtár közvetlen irányítását végző
települési önkormányzat</a>". De lehet-e, érdemes-e mindent így
mondatonként javítgatni, átírni? Mert pl. rögtön a 2 § így szól:<br>
<br>
<span style="font-family: Times;"><a name="12cee708d635c604_12ce57936f398894_12ce5431b6a26978_12ce53867dc67734_12ce5283ad84a62a_pr19"><span style="font-weight: bold;">2. § </span>(1) A könyvtár
köteles minden dokumentumáról - a számvitel rendjéről szóló </a><a>1968. évi 33. törvényerejű rendelet 3.</a>
és <a>6. §-aiban</a> foglalt
rendelkezésekkel összhangban - folyamatosan és idősorrendben
olyan állománynyilvántartást (leltárt) vezetni, amelynek alapján
az állomány egészének a darabszáma és értéke, továbbá az egyes
dokumentumok értéke bármikor megállapítható és ellenőrizhető.</span><br>
<br>
A hivatkozott 1968. évi 33. tv-t már hatályon kívül helyezték.
Most akkor mivel kell összhangban lenni a rendelet által kiadott
szabályzatnak? És hol vannak ebben a szabályzatban a számítógépes
adatbázisok leltározó moduljai? Lehet egy ilyen számítógépes modul
állománynyilvántartás, vagy nem?<br>
<br>
Nem ragozom tovább, hiszen a törvény nagyon sok paragrafusát
lehetne ilyen módon javítgatni, akár az is kiderülhetne egy alapos
átnézés után, hogy a végén szinte az eredeti szöveg minden sorát
át kell írni. Tehát szerintem itt is új jogszabályra volna
szükség. Egyértelmű jogszabályra és olyanra, amelyik már az új
dokumentumtípusokkal is foglalkozik. <br>
És az előkészítési szakaszban itt is részt kell venni szakértő
könyvtárosoknak, akik segítenek abban, hogy a szakma által érthető
és végrehajtható paragrafusok kerüljenek a szövegbe.<br>
Mint Rácz Ágnes leveléből kiderült - "Ha a NEFMI beterjesztett
módosító indítványát nem fogadják el <i>(ebben a<br>
kötelespéldány-szolgáltatást megalapozó rendelkezések
meghagyását ill.
újrafogalmazását javasoltuk</i>)" - vannak is a kodifikálás
körül, legalábbis a véleményezés szintjén, könyvtárosok. Ám, ha
olyan szakértő, mint Rácz Ágnes, akinek
"kötelespéldány-magyarázatát" ezúton is köszönöm, javaslatai után
mégis zavaros lesz a törvény, akkor nincs mit tenni. Akkor
meglehet, jobb volna mindent úgy hagyni, ahogyan van. MT Tanácsi
Hivatalostul SZOT-ostul, végrehajtási bizottságostul, mindenestül.
<br>
Üdvözlettel: P. L.<br>
<br>
<br>
-- <br>
Pintér László<br>
Honlap: <a href="http://www.csorbagyozo.hu/" target="_blank">http://www.csorbagyozo.hu</a><br>
<br>
<div class="gmail_quote">2010/12/14 <span dir="ltr"><<a href="mailto:racz@oszk.hu" target="_blank">racz@oszk.hu</a>></span><br>
<blockquote class="gmail_quote" style="margin: 0pt 0pt 0pt 0.8ex; border-left: 1px solid rgb(204, 204, 204); padding-left: 1ex;">
Kedves Kollégák!<br>
<br>
A kötelespéldány-rendelettel kapcsolatban az OSZK gondjait
szeretném<br>
megosztani Önökkel, Domonkos első kérdésére is reagálva:<br>
<div><br>
> a) mennyire tekintik életszerűnek a
kötelespéldány-rendelet szabályait?<br>
</div>
<div>Ad. a) A kötelespéldány rendelet az 1997. évi
CXL. törvényen alapul,<br>
amely 6 kötelespéldányt említ.<br>
<br>
</div>
A kötelespéldányról szóló 60/1998-as kormányrendelet egyik
alapja valóban<br>
a 140-es törvény, a másik azonban az 1986. évi sajtótörvény.
Ez utóbbit<br>
éppen most készül hatályon kívül helyezni a parlamentnek
benyújtott új<br>
médiatörvény-javaslat.<br>
Ha a NEFMI beterjesztett módosító indítványát nem fogadják el
(ebben a<br>
kötelespéldány-szolgáltatást megalapozó rendelkezések
meghagyását ill.<br>
újrafogalmazását javasoltuk), akkor több, a beszolgáltatandó
példányok<br>
számán túli rendelkezésnek is megszűnne a törvényi alapja.<br>
Ez esetben indokolt lehet törvényi szintre emelni a
köteles-jogszabályt.<br>
Ha viszont a javaslatot elfogadják, és a médiatörvényben lesz<br>
felhatalmazás a Kormány számára a kötelespéldány-szolgáltatás
rendeleti<br>
szabályozására, talán elégséges lehet egy új kormányrendelet
is, mint<br>
ahogy eddig is volt.<br>
<br>
A törvényi szintű szabályozás szükségessége mellett más érvek
is lehetnek:<br>
a 60/1998-as rendelet a "sajtótermékek" kötelespéldányáról
szól. Gond van<br>
azonban a "sajtótermék" fogalmával. Az új médiatörvény
értelmező<br>
rendelkezései ezt a fogalmat valójában az IDŐSZAKI
kiadványokra foglalják<br>
le (ez így volt az 1986-os sajtótörvényben is). A
kötelesrendeletben<br>
tágabb értelmezést adtak ugyanennek a fogalomnak, hogy
beleférjen<br>
általában a nyomdatermék, valamint a hang- és képrögzítés
útján<br>
keletkezett, ill. elektronikus formátumban megjelent, de nem
feltétlenül<br>
időszaki kiadvány is.<br>
Emiatt a jelenlegi jogszabályok között is van némi
ellentmondás: a<br>
kormányrendelet tágabb körben rendeli el a kötelespéldányok<br>
beszolgáltatását, mint az alapjául szolgáló törvény.<br>
<br>
Domonkos írja:<br>
<div>>A törvényi felhatalmazás alapján<br>
> kibocsátott kormányrendelet (alapesetben) valójában hét
kötelespéldányt<br>
kasszíroz, hatot az OSZK-felé, plusz területi alapon 1-et
kér még. Ezzel<br>
túlterjeszkedik a törvényi felhatalmazáson, ami felveti a
formális<br>
alkotmányellenesség kérdését. Egyébként ez a túlterjeszkedés
a<br>
legracionálisabb, hiszen helyismereti jelentősége van. A
kérdés a 6+1-el<br>
úgy vetődik fel, hogy kell-e ennyi? Indokolt-e ilyen
mértékben belenyúlni<br>
a magántulajdon-viszonyokba? Hiszen ez anyagi kihatású
kötelezettség a<br>
</div>
versenyszféra szereplőivel szemben. Nem az a kérdés, hogy
kell-e, hanem<br>
<div>az, hogy ennyi kell-e, ill. racionális-e az<br>
> elosztásuk...<br>
<br>
</div>
A kiadók nagy "vívmánya" volt, hogy a korábbi 16 (ill. 12)
példányt 6+1-re<br>
szorították le. A könyvtárügy ezt veszteségnek élte meg, mert
a<br>
finanszírozási viszonyok nem tették lehetővé az így kiesett
példányok<br>
pótlását.<br>
<br>
Előre elnézést kérek, ha a következőkben "eretnek"
gondolatokat is<br>
megfogalmazok, de a logika így diktálja. Szerintem el kellene
gondolkodni<br>
azon, hogy mi a kötelespéldány-szolgáltatás célja:<br>
- a kulturális örökség részét képező sajtótermékek
(nyomdatermékek,<br>
kiadványok stb.) megőrzése és számbavétele,<br>
vagy<br>
- az előzőkön felül a hozzáférés biztosítása is a nyilvános
könyvtári<br>
rendszeren keresztül.<br>
<br>
Ha az első a kötelespéldány-szolgáltatás célja, akkor ad
absurdum elég<br>
lehetne egyetlen példány, amelyet az OSZK regisztrál a nemzeti<br>
bibliográfiában, majd örökre elzár a használat elől. És ezzel
átalakul<br>
könyvmúzeummá, vagy kap jókora pénztárcát, hogy még egy
példányt mindenből<br>
megvegyen és helyben bárki számára hozzáférhetővé tegyen.<br>
<br>
A következő fokozat, amelyben már a hozzáférhetőség
biztosítása is<br>
feltűnik, a három példány: az OSZK-nak és a DEENK-nek mint a
második<br>
nemzeti gyűjteménynek. Ez a rendszer működik ma is, mert a 6
példányból -<br>
meg az eleve 3 példányban beszolgáltatandó dokumentumokból is
- az OSZK<br>
kettőt tart meg, egyet pedig a debreceni egyetemi könyvtárnak
továbbít.<br>
Az OSZK az egyik példányt archiválja és helyben sem
szolgáltatja, a<br>
második példányt a jelenlegi szabályozás szerint nemcsak a
nyilvános<br>
szolgáltatásainak ellátására használja fel, hanem szükség
esetén az<br>
igazgatási feladatokat ellátó szervek számára biztosítja -
jelenleg is<br>
több kiadványunk van a bíróság által lefoglalva, peres ügyek
céljára. A<br>
DEENK 1952 óta biztonsági okokból kapta a kötelespéldányt,
hogy a második<br>
nemzeti gyűjtemény földrajzilag is távol legyen a nemzeti
könyvtártól.<br>
Újabban pedig az ODR központjaként könyvtárközi szolgáltatás
céljaira (is)<br>
fordítja.<br>
<br>
A fenti második cél az ODR ellátása a belföldi
dokumentumokkal. Biztos,<br>
hogy ez a kiadók/nyomdák dolga és terhe?<br>
Ha az ODR szolgáltató könyvtárait olyan módon lehetne dotálni,
hogy meg<br>
tudják vásárolni a szolgáltatás számára valóban szükséges
dokumentumokat,<br>
akkor nem kellene olyan, kötelespéldányként kapott
kiadványokat is<br>
állományban tartaniuk, amelyek iránt sosem lesz kereslet az
adott<br>
könyvtárban. Ha mégis felmerülne ilyen igény, a debreceni
példányból<br>
kielégíthető lenne.<br>
<br>
Itt felmerül a példányok elosztásának kérdése is: jelenleg
három példány<br>
marad az elosztás céljaira, de a rendelet szerint kitüntetett
szerep jut<br>
az Országgyűlési Könyvtárnak és a KSH Könyvtárának. Az
Országgyűlési<br>
Könyvtár a gyűjtőköre szerint részesül, a KSH Könyvtára pedig
arra<br>
hivatkozva kap kötelespéldányt, hogy az 1993. évi statisztikai
törvény<br>
"kötelespéldányra jogosult országos feladatkörű tudományos
szakkönyvtár és<br>
szaklevéltár"-ként nevezi meg - a KSH Könyvtár ennek alapján a
teljes<br>
kötelespéldány-sort szeretné magának, és csak nehezen mond le
más<br>
könyvtárak javára erről (én ugyan nem látom a törvényben, hogy
a<br>
"kötelespéldányra jogosult" kifejezés a teljes sort
jelentené).<br>
Elosztásra tehát jó esetben kettő, rosszabb helyzetben
egyetlen példány<br>
marad, amelyet a szegedi, illetve pécsi egyetemi könyvtár kap
a regionális<br>
ODR-ellátás céljára.<br>
<br>
Ami a helyismereti célú hetedik példányt illeti: túl azon,
hogy nincs<br>
törvényi szintű megalapozása, a jelenlegi kormányrendelet
semmiféle<br>
jogosítványt nem tartalmaz arra vonatkozóan, hogy a megyei
könyvtárak és a<br>
FSZEK ezeket a példányokat be is tudják hajtani.<br>
<br>
A kötelesrendelet a beszolgáltatást alapvetően a
nyomdák/előállítók<br>
kötelességévé teszi. Ez a mai viszonyok között nagyon
megnehezíti az OSZK<br>
és a megyei könyvtárak dolgát is, mivel nincs lehetőség a
számtalan,<br>
nyomdai tevékenységet is folytató cég nyilvántartására,
alakulásuk és<br>
megszűnésük naprakész nyomon követésére, még a
kormányrendeletben előírt<br>
nyomdai jelentések behajtására sem.<br>
Nem törvényszerű, hogy egy kiadó a székhelye szerinti megyében
működő<br>
nyomdával dolgoztat, márpedig a 7. példányt a szolgáltató,
azaz a nyomda<br>
székhelye szerinti megyei könyvtárnak kell(ene)
beszolgáltatni. Kérdés,<br>
hogy akkor a példány melyik megyében helyismereti anyag?<br>
<br>
Tisztább lenne a szabályozás, ha a beszolgáltatás a kiadó
kötelezettsége<br>
lenne.<br>
A nyomdák/előállítók bevonása a fentieken kívül a megkívánt
"gyorsasággal"<br>
sem indokolható, vagy legalábbis a tapasztalataink nem
igazolják: a<br>
jelenlegi szabályozásban akár másfél hónap is eltelhet a
kiadvány<br>
megjelenése és beszolgáltatása között (t.i. a megjelenést
követő hónap<br>
közepéig kell beszolgáltatni). A késedelmes vagy elmaradt
beszolgáltatás<br>
"szóvá tételére", azaz a példány reklamálására vagy - szükség
esetén -<br>
jogi eljárás kezdeményezésére a nyomdával, kiadóval szemben az
OSZK-nak<br>
mindössze hat hónap áll rendelkezésére, ennyi ugyanis a
szabálysértés<br>
elévülési ideje.<br>
Mivel a beszolgáltatás határidejét a nyomdák egy része nem
tudja vagy nem<br>
akarja betartani, a kisebbek a kiadványaikat ritkábban,
nagyobb<br>
mennyiséget összevárva szolgáltatják be, eleve irreális a
reklamálás és a<br>
mulasztás szankcionálása az elévülési idő rövidsége miatt.<br>
<br>
Nem akarom tovább rabolni az idejüket, pedig olyan izgalmas és
rendezetlen<br>
ügyek, mint az elektronikus dokumentumok kötelespéldánya,
szóba sem<br>
kerültek :-)<br>
<div><br>
> Mivel az évet nem szeretném úgy befejezni, hogy ezzel a
két (idei évre<br>
betervezett) problémával ne foglalkoznék, szeretném a
Tisztelt Kollégák<br>
szakmai véleményét megismerni a jelzett ügyekben, tetszés
szerint<br>
nyilvánosan, avagy privátban.<br>
<br>
</div>
Kedves Domonkos,<br>
szívesen folytatnám a beszélgetést akár privátban is, mert
égető<br>
kérdéseket vetett fel.<br>
<br>
Üdvözlettel<br>
Rácz Ágnes<br>
mb. gyűjteményfejlesztési és feldolgozási igazgató<br>
OSZK<br>
<div>
<div><br>
<br>
<br>
<br>
<br>
<br>
<br>
_______________________________________________<br>
Katalist mailing list<br>
<a href="mailto:Katalist@listserv.niif.hu" target="_blank">Katalist@listserv.niif.hu</a><br>
<a href="https://listserv.niif.hu/mailman/listinfo/katalist" target="_blank">https://listserv.niif.hu/mailman/listinfo/katalist</a><br>
</div>
</div>
</blockquote>
</div>
<br>
<br clear="all">
<br>
-- <br>
Pintér László<br>
Pécsi Tudományegyetem<br>
Pollack Mihály Műszaki Kar Könyvtára<br>
Tel.: 72/503-650/3904<br>
Fax.: 72/503-650/3932<br>
Otthoni telefon: 72/226151 <br>
Honlap: <a href="http://www.csorbagyozo.hu" target="_blank">http://www.csorbagyozo.hu</a><br>
<pre><fieldset></fieldset>
_______________________________________________
Katalist mailing list
<a href="mailto:Katalist@listserv.niif.hu" target="_blank">Katalist@listserv.niif.hu</a>
<a href="https://listserv.niif.hu/mailman/listinfo/katalist" target="_blank">https://listserv.niif.hu/mailman/listinfo/katalist</a>
</pre>
</blockquote>
<br>
</div></div></div>
<br>_______________________________________________<br>
Katalist mailing list<br>
<a href="mailto:Katalist@listserv.niif.hu" target="_blank">Katalist@listserv.niif.hu</a><br>
<a href="https://listserv.niif.hu/mailman/listinfo/katalist" target="_blank">https://listserv.niif.hu/mailman/listinfo/katalist</a><br>
<br></blockquote></div></div></div><div><div></div><div class="h5"><br><br clear="all"><br>-- <br>Pintér László<br>Pécsi Tudományegyetem<br>Pollack Mihály Műszaki Kar Könyvtára<br>Tel.: 72/503-650/3904<br>Fax.: 72/503-650/3932<br>
Otthoni telefon: 72/226151 <br>Honlap: <a href="http://www.csorbagyozo.hu" target="_blank">http://www.csorbagyozo.hu</a><br>
</div></div></div><br><br clear="all"><br>-- <br>Pintér László<br>Pécsi Tudományegyetem<br>Pollack Mihály Műszaki Kar Könyvtára<br>Tel.: 72/503-650/3904<br>Fax.: 72/503-650/3932<br>Otthoni telefon: 72/226151 <br>Honlap: <a href="http://www.csorbagyozo.hu">http://www.csorbagyozo.hu</a><br>