[KATALIST] Fwd: allomanyvedelem + kotelespeldany
Horvath Sandor Domonkos, dr.
hsdhsi at gevk.hu
2010. Dec. 16., Cs, 11:37:50 CET
Kedves Laci,
elnézést az elírásért, aznap valami rosszat ehettem, mivel Éva nevű
kolléganőmet pedig kétszer is Erikának neveztem, ami szintén nem vált
dicsőségemre :-)
Igen, ez a rendelet számos sebtől vérzik. Rövidesen részletesen
foglalkozunk vele. A kötelespéldány-ügy azonban nincs lezárva, csak
pirinyót lassított, hogy "túl jól sikerült" az e-mailjeimet a
mobiltelefonommal szinkronizálni. :-(
Közben abban is előreléptünk, hogy alakulófélben van a Könyvtári
Alternatívák Civil Munkacsoport, amely koncepcionális és szabályozási
kérdésekben is érintett szakemberekből áll, és a
koncepció/célkitűzés/szabályozás/hatásvizsgálat/korrekció ötösfogatában
venné górcső alá azokat a kérdéseket, amelyek "kihívást jelentenek".
Üdv.:
Domonkos
2010.12.16. 10:09 keltezéssel, László Pintér írta:
>
>
> ---------- Forwarded message ----------
> From: *László Pintér* <alapinter at gmail.com <mailto:alapinter at gmail.com>>
> Date: 2010/12/16
> Subject: Re: [KATALIST] allomanyvedelem + kotelespeldany
> To: "Horvath Sandor Domonkos, dr." <hsdhsi at gevk.hu
> <mailto:hsdhsi at gevk.hu>>
>
>
> Kedves Domonkos, egy ismerősöm szólt, hogy Istvánnak neveztél, ami nem
> baj, mert nekem az a név is tetszik, sőt, mint államalapító kicsit
> talán "előbbre" is jár, mint a László;)) Emiatt nem is írtam volna. De
> egy másik levél kapcsán megint "felütöttem a törvényt" és az
> újraolvasás írásra késztetett.Mielőtt a (szerintem) lényegről szónék
> engedj meg egy "provizorikus" megjegyzést: a rendelettel kapcsolatban
> azt írod, a "régi megalkotókkal nincsen baj". Tudom, értem én, mit
> akarsz mondani, csak azért engedd meg, kedves Domonkos, hogy ezen a
> mondaton vitatkozzak veled: nekem azért egy kicsi (?) bajom van a régi
> megalkotókkal is;)) :(( De térjünk rá a levelem igazi okára.
> Az 3/1975 (VIII. 17.) sz. KM-PM együttes rendeletben (ami
> szabályzat;) ezt olvasom (II. fejezet 3.§. (1) bek.:
> "A könyvtári állomány ellenőrzése (a továbbiakban: leltározás),
> valamint állománynyilvántartásból való törlése egyaránt a könyvtári
> leltár (állománynyilvántartás) alapján történik. (2. §)"
> Már itt figyelni kell! Az szövegből ugyanis implicite az olvasható ki,
> hogy az állományellenőrzés is leltározás és az állománynyilvántartás
> is leltározás! Ha pedig megnézzük a hivatkozott 2§ (1) bekezdését (már
> előző levelemben is idéztem), még szembeszökőbb lesz a fogalomzavar:
>
> "2. § (1) A könyvtár köteles minden dokumentumáról - a számvitel
> rendjéről szóló 1968. évi 33. törvényerejű rendelet 3. és 6. §-aiban
> foglalt rendelkezésekkel összhangban - folyamatosan és idősorrendben
> olyan állománynyilvántartást (leltárt) vezetni, amelynek alapján az
> állomány egészének a darabszáma és értéke, továbbá az egyes
> dokumentumok értéke bármikor megállapítható és ellenőrizhető."
>
> Ne foglalkozzunk most azzal, hogy a hivatkozott 1968. évi 33. tvr-t
> már hatályon kívül helyezték, csak azzal, hogy végülis mi a leltár?
> A 2 § szerint leltár = állományNYILVÁNTARTÁS. A II. fej. 3. §. (1)
> bek. szerint viszont állományELLENŐRZÉS = leltározás. Itt "első
> blikkre" is fogalomzavar érzékelhető. Amit a törvény által alkalmazott
> hibás értelmezés okoz, mégpedig az, hogy téves az állományellenőrzés =
> leltározás megállapítás. A Könyvtári fogalmak kisszótára (Bp. : Korona
> K., 2000; a szócikkeket írta, a kötetet szerk. Buda Attila, lektorálta
> Voit Krisztina) 161. oldalán (1. has.) ez olvasható "Leltározás: A
> könyvtári állomány egyes tételeinek az állományleltárba való
> bevezetése. E könyvtári munkafolyamat során minden egyes dokumentum
> egyedi leltári számot kap, amelyet a leltárbélyegző segítségével több
> helyen is feltüntetnek rajta. Az adott dokumentum adatait pedig
> bevezetik a leltári nyilvántartásba." Pontos, tiszta meghatározás. És
> ezért szokták azt tanítani alapfokú tanfolyamokon is, hogy
> állományellenőrzés NEM EGYENLŐ leltározással. Mert az
> állományellenőrzés a könyvtári állomány fizikai meglétének ellenőrzése
> a LELTÁROZÁS során elkészített könyvtári alapdokumentumok és az
> állomány tételenkénti összevetése alapján.
> Tehát - elegáns, nem elegáns - a törvény szövege egy alapvető szakmai
> hibát tartalmaz, ezért már a fogalmak meghatározása is helytelen benne.
> Megállapítható tehát, hogy a (szabályzat)rendelet "belepiszkál" a
> magántulajdonba is, az egy jogász szemszögéből alapvető hiba, a
> könyvtáros szemszögéből azonban már a "könyvtárszakmai", fogalmi
> meghatározás is rossz. Tehát - ceterum censeo - új törvény kell.
> "Jogászilag" is, és "könyvtárosilag" is.
> Más kérdés, hogy,
> amint már máskor is leírtam, "szakszeti", városi könyvtári és
> egyetemi könyvtári "múltam" során, dokumentumokkal bizonyíthatóan,
> legalább 300 ezer kötet állományból történő törlése fölött
> "bábáskodtam", ezért a vitatott törvényt - a törlési jegyzékek
> előkészítése, összeállítása során - rengetegszer alkalmaztam a
> jegyzékek címében és záradékában, pl. a címben így: "12/ 178. sz.
> Törlési jegyzék a ... könyvtár állományából pénzben megtérített
> követelés címén törölt könyvekről. " A záradék pedig valahogyan így
> szólt: "A 12/128 sz. törlési jegyzéken 1-125 tételszám alatt felsorolt
> könyvek törlését a 3/1975 (VIII. 3.) KM-PM sz. együttes rendelet 21 §
> (2) bek. alapján alapján engedélyezem. .... könyvtárigazgató." Tehát a
> (szabály)rendelet EGYES RÉSZEI alkalmazhatók voltak, pl. a törlések
> esetében. Az aztán más kérdés, hogy pl. a "tervszerű állományapasztás"
> fogalma alatt melyik könyvtár mit értett, ill. mit tett az ilyen
> eljárás során az állományból kivont könyvekkel. Mert erről is sokat
> lehetne mesélni, hiszen az erre nézvést alkalmazandó szabályok szinte
> betarthatatlanok (17 §), de ezt most inkább nem részletezném. Az
> "öreg" könyvtárosok tudják, miről beszélek.
> Üdv: P. L.
>
>
>
>
> 2010/12/14 Horvath Sandor Domonkos, dr. <hsdhsi at gevk.hu
> <mailto:hsdhsi at gevk.hu>>
>
> Kedves István,
>
> ugyan szabályzatnak nevezik a normatív szöveget, de valójában az
> egész egy miniszteri rendelet. A régi megalkotókkal nincsen baj,
> mivel a legitimitás elve alapján a rendszerváltást megelőzően
> kiadott jogszabályok is érvényesnek és hatályosnak minősülnek.
> Persze az egész nem elegáns.
> Az egyik gond az elavultság, a másik gond viszont az, hogy ez is a
> tulajdonviszonyokba, ill. a kártérítési felelősség rendszerében
> nyúl bele, mindkettő törvényi szabályozási tárgykör. Ahhoz képest
> ez még nem is kormányrendelet, hanem egy egészen alacsony szintű
> jogforrás: miniszteri rendelet. Egyebekről nem is szólva. Jelentős
> része nem használható, csak éppen úgy teszünk, mintha az volna...
> Modern könyvtárügyet álmodva, azonban korszerű szabályozás lehet
> csak a háttér.
> Üdv.:
> Domonkos
>
>
> 2010.12.14. 15:39 keltezéssel, László Pintér írta:
>> Kedves Kollégák, HSD második kérdésében foglaltakat, vagyis a
>> leltározás, az állományellenőrzés, ill. az állományból való
>> törlés menetét (más egyéb dolgokkal együtt) a 3/1975. (VII. 17.)
>> KM-PM számú rendelet szabályozza. Idézem a bevezető szöveget:
>>
>> *"3/1975. (VIII. 17.) KM-PM együttes rendelet*
>>
>> *a könyvtári állomány ellenőrzéséről (leltározásáról) és az
>> állományból történő törlésről szóló szabályzat kiadásáról*
>>
>> Az 1020/1975. (VIII. 3.) MT határozat 2. pontjában foglalt
>> felhatalmazás alapján - az érdekelt miniszterekkel, országos
>> hatáskörű szervek vezetőivel, valamint a Minisztertanács Tanácsi
>> Hivatalának elnökével és a Szakszervezetek Országos Tanácsával
>> egyetértésben - a következőket rendeljük:"
>>
>>
>> Én nem értek a rendeletekhez, törvényekhez, de azért már magában
>> a forma meghökkent, mert ha a "sallangokat leveszem", mi is lesz
>> a szép hosszú szövegből?/Rendelet [...] szabályzat kiadásáról.
>> /Én már innentől nem tudom, mi ez: rendelet vagy szabályzat?
>> Szerintem ez legyen törvény, vagy minisztériumi rendelet, vagy
>> akármi, de akkor az legyen - és kész.
>> Mindjárt a következő kérdés: legalább addig el kellene jutni,
>> hogy a Minisztertanács Tanácsi Hivatalára vagy a Szakszervezetek
>> Országos tanácsára ne hivatkozzon egy érvényes jogszabály. Ez
>> szerintem nagyjából olyan, mintha a Magyar Alkotmány szövegében
>> benne volna a nagy Szovjetunió alkotmányára történő hivatkozás.
>> Az 1. § 1/ bekezdése így szól:
>> "A szabályzat alkalmazásában könyvtári dokumentumnak kell
>> tekinteni (a továbbiakban: dokumentum) a könyvtár feladatainak
>> ellátásához szükséges tudományos, oktatási, művészeti,
>> közművelődési vagy történeti értékű könyvet, folyóiratot, egyéb
>> kiadványt, illetőleg minden szöveg-, kép-, adat- és
>> hangrögzítést, kivéve az irattári jellegű levéltári anyagot. A
>> könyvtár dokumentumainak összessége a könyvtári állomány."
>> Innen meg hiányzik valami: a felsorolásból az elektronikus
>> dokumentum - esetleg annak "körülírása".
>>
>> Aztán pl. az 1.§ 4 pontja így szólt: "A szabályzat alkalmazásában
>> a könyvtár fenntartó szerve (továbbiakban: fenntartó
>> a./ tanácsi könyvtár esetében a könyvtár közvetlen irányítását
>> végző tanács végrehajtó bizottságának művelődésügyi feladatot
>> ellátó szakigazgatási szerve." Ezt Complex jogtárban már
>> javították: "önkormányzati könyvtár esetében a könyvtár közvetlen
>> irányítását végző települési önkormányzat". De lehet-e, érdemes-e
>> mindent így mondatonként javítgatni, átírni? Mert pl. rögtön a 2
>> § így szól:
>>
>> 2. § (1) A könyvtár köteles minden dokumentumáról - a számvitel
>> rendjéről szóló 1968. évi 33. törvényerejű rendelet 3. és 6.
>> §-aiban foglalt rendelkezésekkel összhangban - folyamatosan és
>> idősorrendben olyan állománynyilvántartást (leltárt) vezetni,
>> amelynek alapján az állomány egészének a darabszáma és értéke,
>> továbbá az egyes dokumentumok értéke bármikor megállapítható és
>> ellenőrizhető.
>>
>> A hivatkozott 1968. évi 33. tv-t már hatályon kívül helyezték.
>> Most akkor mivel kell összhangban lenni a rendelet által kiadott
>> szabályzatnak? És hol vannak ebben a szabályzatban a számítógépes
>> adatbázisok leltározó moduljai? Lehet egy ilyen számítógépes
>> modul állománynyilvántartás, vagy nem?
>>
>> Nem ragozom tovább, hiszen a törvény nagyon sok paragrafusát
>> lehetne ilyen módon javítgatni, akár az is kiderülhetne egy
>> alapos átnézés után, hogy a végén szinte az eredeti szöveg minden
>> sorát át kell írni. Tehát szerintem itt is új jogszabályra volna
>> szükség. Egyértelmű jogszabályra és olyanra, amelyik már az új
>> dokumentumtípusokkal is foglalkozik.
>> És az előkészítési szakaszban itt is részt kell venni szakértő
>> könyvtárosoknak, akik segítenek abban, hogy a szakma által
>> érthető és végrehajtható paragrafusok kerüljenek a szövegbe.
>> Mint Rácz Ágnes leveléből kiderült - "Ha a NEFMI beterjesztett
>> módosító indítványát nem fogadják el /(ebben a
>> kötelespéldány-szolgáltatást megalapozó rendelkezések meghagyását
>> ill. újrafogalmazását javasoltuk/)" - vannak is a kodifikálás
>> körül, legalábbis a véleményezés szintjén, könyvtárosok. Ám, ha
>> olyan szakértő, mint Rácz Ágnes, akinek
>> "kötelespéldány-magyarázatát" ezúton is köszönöm, javaslatai után
>> mégis zavaros lesz a törvény, akkor nincs mit tenni. Akkor
>> meglehet, jobb volna mindent úgy hagyni, ahogyan van. MT Tanácsi
>> Hivatalostul SZOT-ostul, végrehajtási bizottságostul, mindenestül.
>> Üdvözlettel: P. L.
>>
>>
>> --
>> Pintér László
>> Honlap: http://www.csorbagyozo.hu <http://www.csorbagyozo.hu/>
>>
>> 2010/12/14 <racz at oszk.hu <mailto:racz at oszk.hu>>
>>
>> Kedves Kollégák!
>>
>> A kötelespéldány-rendelettel kapcsolatban az OSZK gondjait
>> szeretném
>> megosztani Önökkel, Domonkos első kérdésére is reagálva:
>>
>> > a) mennyire tekintik életszerűnek a kötelespéldány-rendelet
>> szabályait?
>> Ad. a) A kötelespéldány rendelet az 1997. évi CXL. törvényen
>> alapul,
>> amely 6 kötelespéldányt említ.
>>
>> A kötelespéldányról szóló 60/1998-as kormányrendelet egyik
>> alapja valóban
>> a 140-es törvény, a másik azonban az 1986. évi sajtótörvény.
>> Ez utóbbit
>> éppen most készül hatályon kívül helyezni a parlamentnek
>> benyújtott új
>> médiatörvény-javaslat.
>> Ha a NEFMI beterjesztett módosító indítványát nem fogadják el
>> (ebben a
>> kötelespéldány-szolgáltatást megalapozó rendelkezések
>> meghagyását ill.
>> újrafogalmazását javasoltuk), akkor több, a beszolgáltatandó
>> példányok
>> számán túli rendelkezésnek is megszűnne a törvényi alapja.
>> Ez esetben indokolt lehet törvényi szintre emelni a
>> köteles-jogszabályt.
>> Ha viszont a javaslatot elfogadják, és a médiatörvényben lesz
>> felhatalmazás a Kormány számára a kötelespéldány-szolgáltatás
>> rendeleti
>> szabályozására, talán elégséges lehet egy új kormányrendelet
>> is, mint
>> ahogy eddig is volt.
>>
>> A törvényi szintű szabályozás szükségessége mellett más érvek
>> is lehetnek:
>> a 60/1998-as rendelet a "sajtótermékek" kötelespéldányáról
>> szól. Gond van
>> azonban a "sajtótermék" fogalmával. Az új médiatörvény értelmező
>> rendelkezései ezt a fogalmat valójában az IDŐSZAKI
>> kiadványokra foglalják
>> le (ez így volt az 1986-os sajtótörvényben is). A
>> kötelesrendeletben
>> tágabb értelmezést adtak ugyanennek a fogalomnak, hogy beleférjen
>> általában a nyomdatermék, valamint a hang- és képrögzítés útján
>> keletkezett, ill. elektronikus formátumban megjelent, de nem
>> feltétlenül
>> időszaki kiadvány is.
>> Emiatt a jelenlegi jogszabályok között is van némi
>> ellentmondás: a
>> kormányrendelet tágabb körben rendeli el a kötelespéldányok
>> beszolgáltatását, mint az alapjául szolgáló törvény.
>>
>> Domonkos írja:
>> >A törvényi felhatalmazás alapján
>> > kibocsátott kormányrendelet (alapesetben) valójában hét
>> kötelespéldányt
>> kasszíroz, hatot az OSZK-felé, plusz területi alapon 1-et kér
>> még. Ezzel
>> túlterjeszkedik a törvényi felhatalmazáson, ami felveti a
>> formális
>> alkotmányellenesség kérdését. Egyébként ez a túlterjeszkedés a
>> legracionálisabb, hiszen helyismereti jelentősége van. A
>> kérdés a 6+1-el
>> úgy vetődik fel, hogy kell-e ennyi? Indokolt-e ilyen
>> mértékben belenyúlni
>> a magántulajdon-viszonyokba? Hiszen ez anyagi kihatású
>> kötelezettség a
>> versenyszféra szereplőivel szemben. Nem az a kérdés, hogy
>> kell-e, hanem
>> az, hogy ennyi kell-e, ill. racionális-e az
>> > elosztásuk...
>>
>> A kiadók nagy "vívmánya" volt, hogy a korábbi 16 (ill. 12)
>> példányt 6+1-re
>> szorították le. A könyvtárügy ezt veszteségnek élte meg, mert a
>> finanszírozási viszonyok nem tették lehetővé az így kiesett
>> példányok
>> pótlását.
>>
>> Előre elnézést kérek, ha a következőkben "eretnek"
>> gondolatokat is
>> megfogalmazok, de a logika így diktálja. Szerintem el kellene
>> gondolkodni
>> azon, hogy mi a kötelespéldány-szolgáltatás célja:
>> - a kulturális örökség részét képező sajtótermékek
>> (nyomdatermékek,
>> kiadványok stb.) megőrzése és számbavétele,
>> vagy
>> - az előzőkön felül a hozzáférés biztosítása is a nyilvános
>> könyvtári
>> rendszeren keresztül.
>>
>> Ha az első a kötelespéldány-szolgáltatás célja, akkor ad
>> absurdum elég
>> lehetne egyetlen példány, amelyet az OSZK regisztrál a nemzeti
>> bibliográfiában, majd örökre elzár a használat elől. És ezzel
>> átalakul
>> könyvmúzeummá, vagy kap jókora pénztárcát, hogy még egy
>> példányt mindenből
>> megvegyen és helyben bárki számára hozzáférhetővé tegyen.
>>
>> A következő fokozat, amelyben már a hozzáférhetőség
>> biztosítása is
>> feltűnik, a három példány: az OSZK-nak és a DEENK-nek mint a
>> második
>> nemzeti gyűjteménynek. Ez a rendszer működik ma is, mert a 6
>> példányból -
>> meg az eleve 3 példányban beszolgáltatandó dokumentumokból is
>> - az OSZK
>> kettőt tart meg, egyet pedig a debreceni egyetemi könyvtárnak
>> továbbít.
>> Az OSZK az egyik példányt archiválja és helyben sem
>> szolgáltatja, a
>> második példányt a jelenlegi szabályozás szerint nemcsak a
>> nyilvános
>> szolgáltatásainak ellátására használja fel, hanem szükség
>> esetén az
>> igazgatási feladatokat ellátó szervek számára biztosítja -
>> jelenleg is
>> több kiadványunk van a bíróság által lefoglalva, peres ügyek
>> céljára. A
>> DEENK 1952 óta biztonsági okokból kapta a kötelespéldányt,
>> hogy a második
>> nemzeti gyűjtemény földrajzilag is távol legyen a nemzeti
>> könyvtártól.
>> Újabban pedig az ODR központjaként könyvtárközi szolgáltatás
>> céljaira (is)
>> fordítja.
>>
>> A fenti második cél az ODR ellátása a belföldi
>> dokumentumokkal. Biztos,
>> hogy ez a kiadók/nyomdák dolga és terhe?
>> Ha az ODR szolgáltató könyvtárait olyan módon lehetne
>> dotálni, hogy meg
>> tudják vásárolni a szolgáltatás számára valóban szükséges
>> dokumentumokat,
>> akkor nem kellene olyan, kötelespéldányként kapott
>> kiadványokat is
>> állományban tartaniuk, amelyek iránt sosem lesz kereslet az adott
>> könyvtárban. Ha mégis felmerülne ilyen igény, a debreceni
>> példányból
>> kielégíthető lenne.
>>
>> Itt felmerül a példányok elosztásának kérdése is: jelenleg
>> három példány
>> marad az elosztás céljaira, de a rendelet szerint kitüntetett
>> szerep jut
>> az Országgyűlési Könyvtárnak és a KSH Könyvtárának. Az
>> Országgyűlési
>> Könyvtár a gyűjtőköre szerint részesül, a KSH Könyvtára pedig
>> arra
>> hivatkozva kap kötelespéldányt, hogy az 1993. évi
>> statisztikai törvény
>> "kötelespéldányra jogosult országos feladatkörű tudományos
>> szakkönyvtár és
>> szaklevéltár"-ként nevezi meg - a KSH Könyvtár ennek alapján
>> a teljes
>> kötelespéldány-sort szeretné magának, és csak nehezen mond le más
>> könyvtárak javára erről (én ugyan nem látom a törvényben, hogy a
>> "kötelespéldányra jogosult" kifejezés a teljes sort jelentené).
>> Elosztásra tehát jó esetben kettő, rosszabb helyzetben
>> egyetlen példány
>> marad, amelyet a szegedi, illetve pécsi egyetemi könyvtár kap
>> a regionális
>> ODR-ellátás céljára.
>>
>> Ami a helyismereti célú hetedik példányt illeti: túl azon,
>> hogy nincs
>> törvényi szintű megalapozása, a jelenlegi kormányrendelet
>> semmiféle
>> jogosítványt nem tartalmaz arra vonatkozóan, hogy a megyei
>> könyvtárak és a
>> FSZEK ezeket a példányokat be is tudják hajtani.
>>
>> A kötelesrendelet a beszolgáltatást alapvetően a
>> nyomdák/előállítók
>> kötelességévé teszi. Ez a mai viszonyok között nagyon
>> megnehezíti az OSZK
>> és a megyei könyvtárak dolgát is, mivel nincs lehetőség a
>> számtalan,
>> nyomdai tevékenységet is folytató cég nyilvántartására,
>> alakulásuk és
>> megszűnésük naprakész nyomon követésére, még a
>> kormányrendeletben előírt
>> nyomdai jelentések behajtására sem.
>> Nem törvényszerű, hogy egy kiadó a székhelye szerinti
>> megyében működő
>> nyomdával dolgoztat, márpedig a 7. példányt a szolgáltató,
>> azaz a nyomda
>> székhelye szerinti megyei könyvtárnak kell(ene)
>> beszolgáltatni. Kérdés,
>> hogy akkor a példány melyik megyében helyismereti anyag?
>>
>> Tisztább lenne a szabályozás, ha a beszolgáltatás a kiadó
>> kötelezettsége
>> lenne.
>> A nyomdák/előállítók bevonása a fentieken kívül a megkívánt
>> "gyorsasággal"
>> sem indokolható, vagy legalábbis a tapasztalataink nem
>> igazolják: a
>> jelenlegi szabályozásban akár másfél hónap is eltelhet a kiadvány
>> megjelenése és beszolgáltatása között (t.i. a megjelenést
>> követő hónap
>> közepéig kell beszolgáltatni). A késedelmes vagy elmaradt
>> beszolgáltatás
>> "szóvá tételére", azaz a példány reklamálására vagy - szükség
>> esetén -
>> jogi eljárás kezdeményezésére a nyomdával, kiadóval szemben
>> az OSZK-nak
>> mindössze hat hónap áll rendelkezésére, ennyi ugyanis a
>> szabálysértés
>> elévülési ideje.
>> Mivel a beszolgáltatás határidejét a nyomdák egy része nem
>> tudja vagy nem
>> akarja betartani, a kisebbek a kiadványaikat ritkábban, nagyobb
>> mennyiséget összevárva szolgáltatják be, eleve irreális a
>> reklamálás és a
>> mulasztás szankcionálása az elévülési idő rövidsége miatt.
>>
>> Nem akarom tovább rabolni az idejüket, pedig olyan izgalmas
>> és rendezetlen
>> ügyek, mint az elektronikus dokumentumok kötelespéldánya,
>> szóba sem
>> kerültek :-)
>>
>> > Mivel az évet nem szeretném úgy befejezni, hogy ezzel a két
>> (idei évre
>> betervezett) problémával ne foglalkoznék, szeretném a
>> Tisztelt Kollégák
>> szakmai véleményét megismerni a jelzett ügyekben, tetszés szerint
>> nyilvánosan, avagy privátban.
>>
>> Kedves Domonkos,
>> szívesen folytatnám a beszélgetést akár privátban is, mert égető
>> kérdéseket vetett fel.
>>
>> Üdvözlettel
>> Rácz Ágnes
>> mb. gyűjteményfejlesztési és feldolgozási igazgató
>> OSZK
>>
>>
>>
>>
>>
>>
>>
>> _______________________________________________
>> Katalist mailing list
>> Katalist at listserv.niif.hu <mailto:Katalist at listserv.niif.hu>
>> https://listserv.niif.hu/mailman/listinfo/katalist
>>
>>
>>
>>
>> --
>> Pintér László
>> Pécsi Tudományegyetem
>> Pollack Mihály Műszaki Kar Könyvtára
>> Tel.: 72/503-650/3904
>> Fax.: 72/503-650/3932
>> Otthoni telefon: 72/226151
>> Honlap: http://www.csorbagyozo.hu
>>
>>
>> _______________________________________________
>> Katalist mailing list
>> Katalist at listserv.niif.hu <mailto:Katalist at listserv.niif.hu>
>> https://listserv.niif.hu/mailman/listinfo/katalist
>
>
> _______________________________________________
> Katalist mailing list
> Katalist at listserv.niif.hu <mailto:Katalist at listserv.niif.hu>
> https://listserv.niif.hu/mailman/listinfo/katalist
>
>
>
>
> --
> Pintér László
> Pécsi Tudományegyetem
> Pollack Mihály Műszaki Kar Könyvtára
> Tel.: 72/503-650/3904
> Fax.: 72/503-650/3932
> Otthoni telefon: 72/226151
> Honlap: http://www.csorbagyozo.hu
>
>
>
> --
> Pintér László
> Pécsi Tudományegyetem
> Pollack Mihály Műszaki Kar Könyvtára
> Tel.: 72/503-650/3904
> Fax.: 72/503-650/3932
> Otthoni telefon: 72/226151
> Honlap: http://www.csorbagyozo.hu
>
>
> _______________________________________________
> Katalist mailing list
> Katalist at listserv.niif.hu
> https://listserv.niif.hu/mailman/listinfo/katalist
--------- következő rész ---------
Egy csatolt HTML állomány át lett konvertálva...
URL: <https://listserv.niif.hu/pipermail/katalist/attachments/20101216/51f0eba7/attachment.html>
További információk a(z) Katalist levelezőlistáról