[KATALIST] allomanyvedelem + kotelespeldany

Horvath Sandor Domonkos, dr. hsdhsi at gevk.hu
2010. Dec. 14., K, 16:15:38 CET


Kedves István,

ugyan szabályzatnak nevezik a normatív szöveget, de valójában az egész 
egy miniszteri rendelet. A régi megalkotókkal nincsen baj, mivel a 
legitimitás elve alapján a rendszerváltást megelőzően kiadott 
jogszabályok is érvényesnek és hatályosnak minősülnek. Persze az egész 
nem elegáns.
Az egyik gond az elavultság, a másik gond viszont az, hogy ez is a 
tulajdonviszonyokba, ill. a kártérítési felelősség rendszerében nyúl 
bele, mindkettő törvényi szabályozási tárgykör. Ahhoz képest ez még nem 
is kormányrendelet, hanem egy egészen alacsony szintű jogforrás: 
miniszteri rendelet. Egyebekről nem is szólva. Jelentős része nem 
használható, csak éppen úgy teszünk, mintha az volna...
Modern könyvtárügyet álmodva, azonban korszerű szabályozás lehet csak a 
háttér.
Üdv.:
Domonkos


2010.12.14. 15:39 keltezéssel, László Pintér írta:
> Kedves Kollégák, HSD második kérdésében foglaltakat, vagyis a 
> leltározás, az állományellenőrzés, ill. az állományból való törlés 
> menetét (más egyéb dolgokkal együtt) a 3/1975. (VII. 17.) KM-PM számú 
> rendelet szabályozza. Idézem a bevezető szöveget:
>
> *"3/1975. (VIII. 17.) KM-PM együttes rendelet*
>
> *a könyvtári állomány ellenőrzéséről (leltározásáról) és az 
> állományból történő törlésről szóló szabályzat kiadásáról*
>
> Az 1020/1975. (VIII. 3.) MT határozat 2. pontjában foglalt 
> felhatalmazás alapján - az érdekelt miniszterekkel, országos hatáskörű 
> szervek vezetőivel, valamint a Minisztertanács Tanácsi Hivatalának 
> elnökével és a Szakszervezetek Országos Tanácsával egyetértésben - a 
> következőket rendeljük:"
>
>
> Én nem értek a rendeletekhez, törvényekhez, de azért már magában a 
> forma meghökkent, mert ha a "sallangokat leveszem", mi is lesz a szép 
> hosszú szövegből?/Rendelet [...] szabályzat kiadásáról. /Én már 
> innentől nem tudom, mi ez: rendelet vagy szabályzat? Szerintem ez 
> legyen törvény, vagy minisztériumi rendelet, vagy akármi, de akkor az 
> legyen - és kész.
> Mindjárt a következő kérdés: legalább addig el kellene jutni, hogy  a 
> Minisztertanács Tanácsi Hivatalára vagy a Szakszervezetek Országos 
> tanácsára ne hivatkozzon egy érvényes jogszabály. Ez szerintem 
> nagyjából olyan, mintha a Magyar Alkotmány szövegében  benne volna a 
> nagy Szovjetunió alkotmányára történő hivatkozás.
> Az 1. § 1/ bekezdése így szól:
> "A szabályzat alkalmazásában könyvtári dokumentumnak kell tekinteni (a 
> továbbiakban: dokumentum) a könyvtár feladatainak ellátásához 
> szükséges tudományos, oktatási, művészeti, közművelődési vagy 
> történeti értékű könyvet, folyóiratot, egyéb kiadványt, illetőleg 
> minden szöveg-, kép-, adat- és hangrögzítést, kivéve az irattári 
> jellegű levéltári anyagot. A könyvtár dokumentumainak összessége a 
> könyvtári állomány."
> Innen meg hiányzik valami: a felsorolásból az elektronikus dokumentum 
> - esetleg annak "körülírása".
>
> Aztán pl. az 1.§ 4 pontja így szólt: "A szabályzat alkalmazásában a 
> könyvtár fenntartó szerve (továbbiakban: fenntartó
> a./ tanácsi könyvtár esetében a könyvtár közvetlen irányítását végző 
> tanács végrehajtó bizottságának művelődésügyi feladatot ellátó 
> szakigazgatási szerve." Ezt  Complex jogtárban már javították: 
> "önkormányzati könyvtár esetében a könyvtár közvetlen irányítását 
> végző települési önkormányzat". De lehet-e, érdemes-e mindent így 
> mondatonként javítgatni, átírni? Mert pl. rögtön a 2 § így szól:
>
> 2. § (1) A könyvtár köteles minden dokumentumáról - a számvitel 
> rendjéről szóló 1968. évi 33. törvényerejű rendelet 3. és 6. §-aiban 
> foglalt rendelkezésekkel összhangban - folyamatosan és idősorrendben 
> olyan állománynyilvántartást (leltárt) vezetni, amelynek alapján az 
> állomány egészének a darabszáma és értéke, továbbá az egyes 
> dokumentumok értéke bármikor megállapítható és ellenőrizhető.
>
> A hivatkozott 1968. évi 33. tv-t már hatályon kívül helyezték. Most 
> akkor mivel kell összhangban lenni a rendelet által kiadott 
> szabályzatnak? És hol vannak ebben a szabályzatban a számítógépes 
> adatbázisok leltározó moduljai? Lehet egy ilyen számítógépes modul 
> állománynyilvántartás, vagy nem?
>
> Nem ragozom tovább, hiszen a törvény nagyon sok paragrafusát lehetne 
> ilyen módon javítgatni, akár az is kiderülhetne egy alapos átnézés 
> után, hogy a végén szinte az eredeti szöveg minden sorát át kell írni. 
> Tehát szerintem itt is új jogszabályra volna szükség. Egyértelmű 
> jogszabályra és olyanra, amelyik már az új dokumentumtípusokkal is 
> foglalkozik.
> És az előkészítési szakaszban itt is részt kell venni szakértő 
> könyvtárosoknak, akik segítenek abban, hogy a szakma által érthető és 
> végrehajtható paragrafusok kerüljenek a szövegbe.
> Mint Rácz Ágnes leveléből kiderült - "Ha a NEFMI beterjesztett 
> módosító indítványát nem fogadják el /(ebben a
> kötelespéldány-szolgáltatást megalapozó rendelkezések meghagyását ill. 
> újrafogalmazását javasoltuk/)" - vannak is a kodifikálás körül, 
> legalábbis a véleményezés szintjén, könyvtárosok. Ám, ha olyan 
> szakértő, mint Rácz Ágnes, akinek "kötelespéldány-magyarázatát" ezúton 
> is köszönöm, javaslatai után mégis zavaros lesz a törvény, akkor nincs 
> mit tenni. Akkor meglehet, jobb volna mindent úgy hagyni, ahogyan van. 
> MT Tanácsi Hivatalostul SZOT-ostul, végrehajtási bizottságostul, 
> mindenestül.
> Üdvözlettel: P. L.
>
>
> -- 
> Pintér László
> Honlap: http://www.csorbagyozo.hu <http://www.csorbagyozo.hu/>
>
> 2010/12/14 <racz at oszk.hu <mailto:racz at oszk.hu>>
>
>     Kedves Kollégák!
>
>     A kötelespéldány-rendelettel kapcsolatban az OSZK gondjait szeretném
>     megosztani Önökkel, Domonkos első kérdésére is reagálva:
>
>     > a) mennyire tekintik életszerűnek a kötelespéldány-rendelet
>     szabályait?
>     Ad. a) A kötelespéldány rendelet az 1997. évi CXL. törvényen alapul,
>     amely 6 kötelespéldányt említ.
>
>     A kötelespéldányról szóló 60/1998-as kormányrendelet egyik alapja
>     valóban
>     a 140-es törvény, a másik azonban az 1986. évi sajtótörvény. Ez
>     utóbbit
>     éppen most készül hatályon kívül helyezni a parlamentnek benyújtott új
>     médiatörvény-javaslat.
>     Ha a NEFMI beterjesztett módosító indítványát nem fogadják el (ebben a
>     kötelespéldány-szolgáltatást megalapozó rendelkezések meghagyását ill.
>     újrafogalmazását javasoltuk), akkor több, a beszolgáltatandó példányok
>     számán túli rendelkezésnek is megszűnne a törvényi alapja.
>     Ez esetben indokolt lehet törvényi szintre emelni a
>     köteles-jogszabályt.
>     Ha viszont a javaslatot elfogadják, és a médiatörvényben lesz
>     felhatalmazás a Kormány számára a kötelespéldány-szolgáltatás
>     rendeleti
>     szabályozására, talán elégséges lehet egy új kormányrendelet is, mint
>     ahogy eddig is volt.
>
>     A törvényi szintű szabályozás szükségessége mellett más érvek is
>     lehetnek:
>     a 60/1998-as rendelet a "sajtótermékek" kötelespéldányáról szól.
>     Gond van
>     azonban a "sajtótermék" fogalmával. Az új médiatörvény értelmező
>     rendelkezései ezt a fogalmat valójában az IDŐSZAKI kiadványokra
>     foglalják
>     le (ez így volt az 1986-os sajtótörvényben is). A kötelesrendeletben
>     tágabb értelmezést adtak ugyanennek a fogalomnak, hogy beleférjen
>     általában a nyomdatermék, valamint a hang- és képrögzítés útján
>     keletkezett, ill. elektronikus formátumban megjelent, de nem
>     feltétlenül
>     időszaki kiadvány is.
>     Emiatt a jelenlegi jogszabályok között is van némi ellentmondás: a
>     kormányrendelet tágabb körben rendeli el a kötelespéldányok
>     beszolgáltatását, mint az alapjául szolgáló törvény.
>
>     Domonkos írja:
>     >A törvényi felhatalmazás alapján
>     > kibocsátott kormányrendelet (alapesetben) valójában hét
>     kötelespéldányt
>     kasszíroz, hatot az OSZK-felé, plusz területi alapon 1-et kér még.
>     Ezzel
>     túlterjeszkedik a törvényi felhatalmazáson, ami felveti a formális
>     alkotmányellenesség kérdését. Egyébként ez a túlterjeszkedés a
>     legracionálisabb, hiszen helyismereti jelentősége van. A kérdés a
>     6+1-el
>     úgy vetődik fel, hogy kell-e ennyi? Indokolt-e ilyen mértékben
>     belenyúlni
>     a magántulajdon-viszonyokba? Hiszen ez anyagi kihatású kötelezettség a
>     versenyszféra szereplőivel szemben. Nem az a kérdés, hogy kell-e,
>     hanem
>     az, hogy ennyi kell-e, ill. racionális-e az
>     > elosztásuk...
>
>     A kiadók nagy "vívmánya" volt, hogy a korábbi 16 (ill. 12)
>     példányt 6+1-re
>     szorították le. A könyvtárügy ezt veszteségnek élte meg, mert a
>     finanszírozási viszonyok nem tették lehetővé az így kiesett példányok
>     pótlását.
>
>     Előre elnézést kérek, ha a következőkben "eretnek" gondolatokat is
>     megfogalmazok, de a logika így diktálja. Szerintem el kellene
>     gondolkodni
>     azon, hogy mi a kötelespéldány-szolgáltatás célja:
>     - a kulturális örökség részét képező sajtótermékek (nyomdatermékek,
>     kiadványok stb.) megőrzése és számbavétele,
>     vagy
>     - az előzőkön felül a hozzáférés biztosítása is a nyilvános könyvtári
>     rendszeren keresztül.
>
>     Ha az első a kötelespéldány-szolgáltatás célja, akkor ad absurdum elég
>     lehetne egyetlen példány, amelyet az OSZK regisztrál a nemzeti
>     bibliográfiában, majd örökre elzár a használat elől. És ezzel átalakul
>     könyvmúzeummá, vagy kap jókora pénztárcát, hogy még egy példányt
>     mindenből
>     megvegyen és helyben bárki számára hozzáférhetővé tegyen.
>
>     A következő fokozat, amelyben már a hozzáférhetőség biztosítása is
>     feltűnik, a három példány: az OSZK-nak és a DEENK-nek mint a második
>     nemzeti gyűjteménynek. Ez a rendszer működik ma is, mert a 6
>     példányból -
>     meg az eleve 3 példányban beszolgáltatandó dokumentumokból is - az
>     OSZK
>     kettőt tart meg, egyet pedig a debreceni egyetemi könyvtárnak
>     továbbít.
>     Az OSZK az egyik példányt archiválja és helyben sem szolgáltatja, a
>     második példányt a jelenlegi szabályozás szerint nemcsak a nyilvános
>     szolgáltatásainak ellátására használja fel, hanem szükség esetén az
>     igazgatási feladatokat ellátó szervek számára biztosítja - jelenleg is
>     több kiadványunk van a bíróság által lefoglalva, peres ügyek
>     céljára.  A
>     DEENK 1952 óta biztonsági okokból kapta a kötelespéldányt, hogy a
>     második
>     nemzeti gyűjtemény földrajzilag is távol legyen a nemzeti könyvtártól.
>     Újabban pedig az ODR központjaként könyvtárközi szolgáltatás
>     céljaira (is)
>     fordítja.
>
>     A fenti második cél az ODR ellátása a belföldi dokumentumokkal.
>     Biztos,
>     hogy ez a kiadók/nyomdák dolga és terhe?
>     Ha az ODR szolgáltató könyvtárait olyan módon lehetne dotálni,
>     hogy meg
>     tudják vásárolni a szolgáltatás számára valóban szükséges
>     dokumentumokat,
>     akkor nem kellene olyan, kötelespéldányként kapott kiadványokat is
>     állományban tartaniuk, amelyek iránt sosem lesz kereslet az adott
>     könyvtárban. Ha mégis felmerülne ilyen igény, a debreceni példányból
>     kielégíthető lenne.
>
>     Itt felmerül a példányok elosztásának kérdése is: jelenleg három
>     példány
>     marad az elosztás céljaira, de a rendelet szerint kitüntetett
>     szerep jut
>     az Országgyűlési Könyvtárnak és a KSH Könyvtárának. Az Országgyűlési
>     Könyvtár a gyűjtőköre szerint részesül, a KSH Könyvtára pedig arra
>     hivatkozva kap kötelespéldányt, hogy az 1993. évi statisztikai törvény
>     "kötelespéldányra jogosult országos feladatkörű tudományos
>     szakkönyvtár és
>     szaklevéltár"-ként nevezi meg - a KSH Könyvtár ennek alapján a teljes
>     kötelespéldány-sort szeretné magának, és csak nehezen mond le más
>     könyvtárak javára erről (én ugyan nem látom a törvényben, hogy a
>     "kötelespéldányra jogosult" kifejezés a teljes sort jelentené).
>     Elosztásra tehát jó esetben kettő, rosszabb helyzetben egyetlen
>     példány
>     marad, amelyet a szegedi, illetve pécsi egyetemi könyvtár kap a
>     regionális
>     ODR-ellátás céljára.
>
>     Ami a helyismereti célú hetedik példányt illeti: túl azon, hogy nincs
>     törvényi szintű megalapozása, a jelenlegi kormányrendelet semmiféle
>     jogosítványt nem tartalmaz arra vonatkozóan, hogy a megyei
>     könyvtárak és a
>     FSZEK ezeket a példányokat be is tudják hajtani.
>
>     A kötelesrendelet a beszolgáltatást alapvetően a nyomdák/előállítók
>     kötelességévé teszi. Ez a mai viszonyok között nagyon megnehezíti
>     az OSZK
>     és a megyei könyvtárak dolgát is, mivel nincs lehetőség a számtalan,
>     nyomdai tevékenységet is folytató cég nyilvántartására, alakulásuk és
>     megszűnésük naprakész nyomon követésére, még a kormányrendeletben
>     előírt
>     nyomdai jelentések behajtására sem.
>     Nem törvényszerű, hogy egy kiadó a székhelye szerinti megyében működő
>     nyomdával dolgoztat, márpedig a 7. példányt a szolgáltató, azaz a
>     nyomda
>     székhelye szerinti megyei könyvtárnak kell(ene) beszolgáltatni.
>     Kérdés,
>     hogy akkor a példány melyik megyében helyismereti anyag?
>
>     Tisztább lenne a szabályozás, ha a beszolgáltatás a kiadó
>     kötelezettsége
>     lenne.
>     A nyomdák/előállítók bevonása a fentieken kívül a megkívánt
>     "gyorsasággal"
>     sem indokolható, vagy legalábbis a tapasztalataink nem igazolják:  a
>     jelenlegi szabályozásban akár másfél hónap is eltelhet a kiadvány
>     megjelenése és beszolgáltatása között (t.i. a megjelenést követő hónap
>     közepéig kell beszolgáltatni). A késedelmes vagy elmaradt
>     beszolgáltatás
>     "szóvá tételére", azaz a példány reklamálására vagy - szükség esetén -
>     jogi eljárás kezdeményezésére a nyomdával, kiadóval szemben az
>     OSZK-nak
>     mindössze hat hónap áll rendelkezésére, ennyi ugyanis a szabálysértés
>     elévülési ideje.
>     Mivel a beszolgáltatás határidejét a nyomdák egy része nem tudja
>     vagy nem
>     akarja betartani, a kisebbek a kiadványaikat ritkábban, nagyobb
>     mennyiséget összevárva szolgáltatják be, eleve irreális a
>     reklamálás és a
>     mulasztás szankcionálása az elévülési idő rövidsége miatt.
>
>     Nem akarom tovább rabolni az idejüket, pedig olyan izgalmas és
>     rendezetlen
>     ügyek, mint az elektronikus dokumentumok kötelespéldánya, szóba sem
>     kerültek :-)
>
>     > Mivel az évet nem szeretném úgy befejezni, hogy ezzel a két
>     (idei évre
>     betervezett) problémával ne foglalkoznék, szeretném a Tisztelt
>     Kollégák
>     szakmai véleményét megismerni a jelzett ügyekben, tetszés szerint
>     nyilvánosan, avagy privátban.
>
>     Kedves Domonkos,
>     szívesen folytatnám a beszélgetést akár privátban is, mert égető
>     kérdéseket vetett fel.
>
>     Üdvözlettel
>     Rácz Ágnes
>     mb. gyűjteményfejlesztési és feldolgozási igazgató
>     OSZK
>
>
>
>
>
>
>
>     _______________________________________________
>     Katalist mailing list
>     Katalist at listserv.niif.hu <mailto:Katalist at listserv.niif.hu>
>     https://listserv.niif.hu/mailman/listinfo/katalist
>
>
>
>
> -- 
> Pintér László
> Pécsi Tudományegyetem
> Pollack Mihály Műszaki Kar Könyvtára
> Tel.: 72/503-650/3904
> Fax.: 72/503-650/3932
> Otthoni telefon: 72/226151
> Honlap: http://www.csorbagyozo.hu
>
>
> _______________________________________________
> Katalist mailing list
> Katalist at listserv.niif.hu
> https://listserv.niif.hu/mailman/listinfo/katalist

--------- következő rész ---------
Egy csatolt HTML állomány át lett konvertálva...
URL: <https://listserv.niif.hu/pipermail/katalist/attachments/20101214/92f72cd7/attachment.html>


További információk a(z) Katalist levelezőlistáról