[KATALIST] allomanyvedelem + kotelespeldany

2010. Dec. 14., K, 15:39:52 CET

Kedves Kollégák, HSD második kérdésében foglaltakat, vagyis a leltározás, az
állományellenőrzés, ill. az állományból való törlés menetét (más egyéb
dolgokkal együtt) a 3/1975. (VII. 17.) KM-PM számú rendelet szabályozza.
Idézem a bevezető szöveget:

*"3/1975. (VIII. 17.) KM-PM együttes rendelet*

*a könyvtári állomány ellenőrzéséről (leltározásáról) és az állományból
történő törlésről szóló szabályzat kiadásáról*

Az 1020/1975. (VIII. 3.) MT határozat 2. pontjában foglalt felhatalmazás
alapján - az érdekelt miniszterekkel, országos hatáskörű szervek vezetőivel,
valamint a Minisztertanács Tanácsi Hivatalának elnökével és a
Szakszervezetek Országos Tanácsával egyetértésben - a következőket
rendeljük:"

Én nem értek a rendeletekhez, törvényekhez, de azért már magában a forma
meghökkent, mert ha a "sallangokat leveszem", mi is lesz a szép hosszú
szövegből?* Rendelet [...] szabályzat kiadásáról. *Én már innentől nem
tudom, mi ez: rendelet vagy szabályzat? Szerintem ez legyen törvény, vagy
minisztériumi rendelet, vagy akármi, de akkor az legyen - és kész.
Mindjárt a következő kérdés: legalább addig el kellene jutni, hogy  a
Minisztertanács Tanácsi Hivatalára vagy a Szakszervezetek Országos tanácsára
ne hivatkozzon egy érvényes jogszabály. Ez szerintem nagyjából olyan, mintha
a Magyar Alkotmány szövegében  benne volna a nagy Szovjetunió alkotmányára
történő hivatkozás.
Az 1. § 1/ bekezdése így szól:
"A szabályzat alkalmazásában könyvtári dokumentumnak kell tekinteni (a
továbbiakban: dokumentum) a könyvtár feladatainak ellátásához szükséges
tudományos, oktatási, művészeti, közművelődési vagy történeti értékű
könyvet, folyóiratot, egyéb kiadványt, illetőleg minden szöveg-, kép-, adat-
és hangrögzítést, kivéve az irattári jellegű levéltári anyagot. A könyvtár
dokumentumainak összessége a könyvtári állomány."
Innen meg hiányzik valami: a felsorolásból az elektronikus dokumentum -
esetleg annak "körülírása".

Aztán pl. az 1.§ 4 pontja így szólt: "A szabályzat alkalmazásában a könyvtár
fenntartó szerve (továbbiakban: fenntartó
a./ tanácsi könyvtár esetében a könyvtár közvetlen irányítását végző tanács
végrehajtó bizottságának művelődésügyi feladatot ellátó szakigazgatási
szerve." Ezt  Complex jogtárban már javították: "önkormányzati könyvtár
esetében a könyvtár közvetlen irányítását végző települési önkormányzat". De
lehet-e, érdemes-e mindent így mondatonként javítgatni, átírni? Mert pl.
rögtön a 2 § így szól:

2. § (1) A könyvtár köteles minden dokumentumáról - a számvitel rendjéről
szóló 1968. évi 33. törvényerejű rendelet 3. és 6. §-aiban foglalt
rendelkezésekkel összhangban - folyamatosan és idősorrendben olyan
állománynyilvántartást (leltárt) vezetni, amelynek alapján az állomány
egészének a darabszáma és értéke, továbbá az egyes dokumentumok értéke
bármikor megállapítható és ellenőrizhető.

A hivatkozott 1968. évi 33. tv-t már hatályon kívül helyezték. Most akkor
mivel kell összhangban lenni a rendelet által kiadott szabályzatnak? És hol
vannak ebben a szabályzatban a számítógépes adatbázisok leltározó moduljai?
Lehet egy ilyen számítógépes modul állománynyilvántartás, vagy nem?

Nem ragozom tovább, hiszen a törvény nagyon sok paragrafusát lehetne ilyen
módon javítgatni, akár az is kiderülhetne egy alapos átnézés után, hogy a
végén szinte az eredeti szöveg minden sorát át kell írni. Tehát szerintem
itt is új jogszabályra volna szükség. Egyértelmű jogszabályra és olyanra,
amelyik már az új dokumentumtípusokkal is foglalkozik.
És az előkészítési szakaszban itt is részt kell venni szakértő
könyvtárosoknak, akik segítenek abban, hogy a szakma által érthető és
végrehajtható paragrafusok kerüljenek a szövegbe.
Mint Rácz Ágnes leveléből kiderült - "Ha a NEFMI beterjesztett módosító
indítványát nem fogadják el *(ebben a
kötelespéldány-szolgáltatást megalapozó rendelkezések meghagyását ill.
újrafogalmazását javasoltuk*)" - vannak is a kodifikálás körül, legalábbis a
véleményezés szintjén, könyvtárosok. Ám, ha olyan szakértő, mint Rácz Ágnes,
akinek "kötelespéldány-magyarázatát" ezúton is köszönöm, javaslatai után
mégis zavaros lesz a törvény, akkor nincs mit tenni. Akkor meglehet, jobb
volna mindent úgy hagyni, ahogyan van. MT Tanácsi Hivatalostul SZOT-ostul,
végrehajtási bizottságostul, mindenestül.
Üdvözlettel: P. L.

-- 
Pintér László
Honlap: http://www.csorbagyozo.hu

2010/12/14 <racz at oszk.hu>

> Kedves Kollégák!
>
> A kötelespéldány-rendelettel kapcsolatban az OSZK gondjait szeretném
> megosztani Önökkel, Domonkos első kérdésére is reagálva:
>
> > a) mennyire tekintik életszerűnek a kötelespéldány-rendelet szabályait?
> Ad. a) A kötelespéldány rendelet az 1997. évi CXL. törvényen alapul,
> amely 6 kötelespéldányt említ.
>
> A kötelespéldányról szóló 60/1998-as kormányrendelet egyik alapja valóban
> a 140-es törvény, a másik azonban az 1986. évi sajtótörvény. Ez utóbbit
> éppen most készül hatályon kívül helyezni a parlamentnek benyújtott új
> médiatörvény-javaslat.
> Ha a NEFMI beterjesztett módosító indítványát nem fogadják el (ebben a
> kötelespéldány-szolgáltatást megalapozó rendelkezések meghagyását ill.
> újrafogalmazását javasoltuk), akkor több, a beszolgáltatandó példányok
> számán túli rendelkezésnek is megszűnne a törvényi alapja.
> Ez esetben indokolt lehet törvényi szintre emelni a köteles-jogszabályt.
> Ha viszont a javaslatot elfogadják, és a médiatörvényben lesz
> felhatalmazás a Kormány számára a kötelespéldány-szolgáltatás rendeleti
> szabályozására, talán elégséges lehet egy új kormányrendelet is, mint
> ahogy eddig is volt.
>
> A törvényi szintű szabályozás szükségessége mellett más érvek is lehetnek:
> a 60/1998-as rendelet a "sajtótermékek" kötelespéldányáról szól. Gond van
> azonban a "sajtótermék" fogalmával. Az új médiatörvény értelmező
> rendelkezései ezt a fogalmat valójában az IDŐSZAKI kiadványokra foglalják
> le (ez így volt az 1986-os sajtótörvényben is). A kötelesrendeletben
> tágabb értelmezést adtak ugyanennek a fogalomnak, hogy beleférjen
> általában a nyomdatermék, valamint a hang- és képrögzítés útján
> keletkezett, ill. elektronikus formátumban megjelent, de nem feltétlenül
> időszaki kiadvány is.
> Emiatt a jelenlegi jogszabályok között is van némi ellentmondás: a
> kormányrendelet tágabb körben rendeli el a kötelespéldányok
> beszolgáltatását, mint az alapjául szolgáló törvény.
>
> Domonkos írja:
> >A törvényi felhatalmazás alapján
> > kibocsátott kormányrendelet (alapesetben) valójában hét kötelespéldányt
> kasszíroz, hatot az OSZK-felé, plusz területi alapon 1-et kér még. Ezzel
> túlterjeszkedik a törvényi felhatalmazáson, ami felveti a formális
> alkotmányellenesség kérdését. Egyébként ez a túlterjeszkedés a
> legracionálisabb, hiszen helyismereti jelentősége van. A kérdés a 6+1-el
> úgy vetődik fel, hogy kell-e ennyi? Indokolt-e ilyen mértékben belenyúlni
> a magántulajdon-viszonyokba? Hiszen ez anyagi kihatású kötelezettség a
> versenyszféra szereplőivel szemben. Nem az a kérdés, hogy kell-e, hanem
> az, hogy ennyi kell-e, ill. racionális-e az
> > elosztásuk...
>
> A kiadók nagy "vívmánya" volt, hogy a korábbi 16 (ill. 12) példányt 6+1-re
> szorították le. A könyvtárügy ezt veszteségnek élte meg, mert a
> finanszírozási viszonyok nem tették lehetővé az így kiesett példányok
> pótlását.
>
> Előre elnézést kérek, ha a következőkben "eretnek" gondolatokat is
> megfogalmazok, de a logika így diktálja. Szerintem el kellene gondolkodni
> azon, hogy mi a kötelespéldány-szolgáltatás célja:
> - a kulturális örökség részét képező sajtótermékek (nyomdatermékek,
> kiadványok stb.) megőrzése és számbavétele,
> vagy
> - az előzőkön felül a hozzáférés biztosítása is a nyilvános könyvtári
> rendszeren keresztül.
>
> Ha az első a kötelespéldány-szolgáltatás célja, akkor ad absurdum elég
> lehetne egyetlen példány, amelyet az OSZK regisztrál a nemzeti
> bibliográfiában, majd örökre elzár a használat elől. És ezzel átalakul
> könyvmúzeummá, vagy kap jókora pénztárcát, hogy még egy példányt mindenből
> megvegyen és helyben bárki számára hozzáférhetővé tegyen.
>
> A következő fokozat, amelyben már a hozzáférhetőség biztosítása is
> feltűnik, a három példány: az OSZK-nak és a DEENK-nek mint a második
> nemzeti gyűjteménynek. Ez a rendszer működik ma is, mert a 6 példányból -
> meg az eleve 3 példányban beszolgáltatandó dokumentumokból is - az OSZK
> kettőt tart meg, egyet pedig a debreceni egyetemi könyvtárnak továbbít.
> Az OSZK az egyik példányt archiválja és helyben sem szolgáltatja, a
> második példányt a jelenlegi szabályozás szerint nemcsak a nyilvános
> szolgáltatásainak ellátására használja fel, hanem szükség esetén az
> igazgatási feladatokat ellátó szervek számára biztosítja - jelenleg is
> több kiadványunk van a bíróság által lefoglalva, peres ügyek céljára.  A
> DEENK 1952 óta biztonsági okokból kapta a kötelespéldányt, hogy a második
> nemzeti gyűjtemény földrajzilag is távol legyen a nemzeti könyvtártól.
> Újabban pedig az ODR központjaként könyvtárközi szolgáltatás céljaira (is)
> fordítja.
>
> A fenti második cél az ODR ellátása a belföldi dokumentumokkal. Biztos,
> hogy ez a kiadók/nyomdák dolga és terhe?
> Ha az ODR szolgáltató könyvtárait olyan módon lehetne dotálni, hogy meg
> tudják vásárolni a szolgáltatás számára valóban szükséges dokumentumokat,
> akkor nem kellene olyan, kötelespéldányként kapott kiadványokat is
> állományban tartaniuk, amelyek iránt sosem lesz kereslet az adott
> könyvtárban. Ha mégis felmerülne ilyen igény, a debreceni példányból
> kielégíthető lenne.
>
> Itt felmerül a példányok elosztásának kérdése is: jelenleg három példány
> marad az elosztás céljaira, de a rendelet szerint kitüntetett szerep jut
> az Országgyűlési Könyvtárnak és a KSH Könyvtárának. Az Országgyűlési
> Könyvtár a gyűjtőköre szerint részesül, a KSH Könyvtára pedig arra
> hivatkozva kap kötelespéldányt, hogy az 1993. évi statisztikai törvény
> "kötelespéldányra jogosult országos feladatkörű tudományos szakkönyvtár és
> szaklevéltár"-ként nevezi meg - a KSH Könyvtár ennek alapján a teljes
> kötelespéldány-sort szeretné magának, és csak nehezen mond le más
> könyvtárak javára erről (én ugyan nem látom a törvényben, hogy a
> "kötelespéldányra jogosult" kifejezés a teljes sort jelentené).
> Elosztásra tehát jó esetben kettő, rosszabb helyzetben egyetlen példány
> marad, amelyet a szegedi, illetve pécsi egyetemi könyvtár kap a regionális
> ODR-ellátás céljára.
>
> Ami a helyismereti célú hetedik példányt illeti: túl azon, hogy nincs
> törvényi szintű megalapozása, a jelenlegi kormányrendelet semmiféle
> jogosítványt nem tartalmaz arra vonatkozóan, hogy a megyei könyvtárak és a
> FSZEK ezeket a példányokat be is tudják hajtani.
>
> A kötelesrendelet a beszolgáltatást alapvetően a nyomdák/előállítók
> kötelességévé teszi. Ez a mai viszonyok között nagyon megnehezíti az OSZK
> és a megyei könyvtárak dolgát is, mivel nincs lehetőség a számtalan,
> nyomdai tevékenységet is folytató cég nyilvántartására, alakulásuk és
> megszűnésük naprakész nyomon követésére, még a kormányrendeletben előírt
> nyomdai jelentések behajtására sem.
> Nem törvényszerű, hogy egy kiadó a székhelye szerinti megyében működő
> nyomdával dolgoztat, márpedig a 7. példányt a szolgáltató, azaz a nyomda
> székhelye szerinti megyei könyvtárnak kell(ene) beszolgáltatni. Kérdés,
> hogy akkor a példány melyik megyében helyismereti anyag?
>
> Tisztább lenne a szabályozás, ha a beszolgáltatás a kiadó kötelezettsége
> lenne.
> A nyomdák/előállítók bevonása a fentieken kívül a megkívánt "gyorsasággal"
> sem indokolható, vagy legalábbis a tapasztalataink nem igazolják:  a
> jelenlegi szabályozásban akár másfél hónap is eltelhet a kiadvány
> megjelenése és beszolgáltatása között (t.i. a megjelenést követő hónap
> közepéig kell beszolgáltatni). A késedelmes vagy elmaradt beszolgáltatás
> "szóvá tételére", azaz a példány reklamálására vagy - szükség esetén -
> jogi eljárás kezdeményezésére a nyomdával, kiadóval szemben az OSZK-nak
> mindössze hat hónap áll rendelkezésére, ennyi ugyanis a szabálysértés
> elévülési ideje.
> Mivel a beszolgáltatás határidejét a nyomdák egy része nem tudja vagy nem
> akarja betartani, a kisebbek a kiadványaikat ritkábban, nagyobb
> mennyiséget összevárva szolgáltatják be, eleve irreális a reklamálás és a
> mulasztás szankcionálása az elévülési idő rövidsége miatt.
>
> Nem akarom tovább rabolni az idejüket, pedig olyan izgalmas és rendezetlen
> ügyek, mint az elektronikus dokumentumok kötelespéldánya, szóba sem
> kerültek :-)
>
> > Mivel az évet nem szeretném úgy befejezni, hogy ezzel a két (idei évre
> betervezett) problémával ne foglalkoznék, szeretném a Tisztelt Kollégák
> szakmai véleményét megismerni a jelzett ügyekben, tetszés szerint
> nyilvánosan, avagy privátban.
>
> Kedves Domonkos,
> szívesen folytatnám a beszélgetést akár privátban is, mert égető
> kérdéseket vetett fel.
>
> Üdvözlettel
> Rácz Ágnes
> mb. gyűjteményfejlesztési és feldolgozási igazgató
> OSZK
>
>
>
>
>
>
>
> _______________________________________________
> Katalist mailing list
> Katalist at listserv.niif.hu
> https://listserv.niif.hu/mailman/listinfo/katalist
>

-- 
Pintér László
Pécsi Tudományegyetem
Pollack Mihály Műszaki Kar Könyvtára
Tel.: 72/503-650/3904
Fax.: 72/503-650/3932
Otthoni telefon: 72/226151
Honlap: http://www.csorbagyozo.hu
--------- következő rész ---------
Egy csatolt HTML állomány át lett konvertálva...
URL: <https://listserv.niif.hu/pipermail/katalist/attachments/20101214/ffc642d0/attachment.html>