<!DOCTYPE HTML PUBLIC "-//W3C//DTD HTML 4.01 Transitional//EN">
<html>
<head>
<meta content="text/html; charset=ISO-8859-2"
http-equiv="Content-Type">
</head>
<body bgcolor="#ffffff" text="#000000">
Kedves István,<br>
<br>
ugyan szabályzatnak nevezik a normatív szöveget, de valójában az
egész egy miniszteri rendelet. A régi megalkotókkal nincsen baj,
mivel a legitimitás elve alapján a rendszerváltást megelőzően
kiadott jogszabályok is érvényesnek és hatályosnak minősülnek.
Persze az egész nem elegáns. <br>
Az egyik gond az elavultság, a másik gond viszont az, hogy ez is a
tulajdonviszonyokba, ill. a kártérítési felelősség rendszerében nyúl
bele, mindkettő törvényi szabályozási tárgykör. Ahhoz képest ez még
nem is kormányrendelet, hanem egy egészen alacsony szintű jogforrás:
miniszteri rendelet. Egyebekről nem is szólva. Jelentős része nem
használható, csak éppen úgy teszünk, mintha az volna... <br>
Modern könyvtárügyet álmodva, azonban korszerű szabályozás lehet
csak a háttér.<br>
Üdv.:<br>
Domonkos<br>
<br>
<br>
2010.12.14. 15:39 keltezéssel, László Pintér írta:
<blockquote
cite="mid:AANLkTik6S7M2_YdP9nfrXkXj13anh8LETnYiuhbe_F4y@mail.gmail.com"
type="cite">Kedves Kollégák, HSD második kérdésében foglaltakat,
vagyis a leltározás, az állományellenőrzés, ill. az állományból
való törlés menetét (más egyéb dolgokkal együtt) a 3/1975. (VII.
17.) KM-PM számú rendelet szabályozza. Idézem a bevezető szöveget:<br
clear="all">
<span style="font-family: Times;">
<p style="font-size: 12pt; margin: 20px 10px; text-align:
center;"><a moz-do-not-send="true"
name="12ce5431b6a26978_12ce53867dc67734_12ce5283ad84a62a_12ce5148b1839587_pr1"><b><span
style="font-weight: bold;">"3/1975. (VIII. 17.) KM-PM
együttes rendelet</span></b></a></p>
<p style="font-size: 12pt; margin: 20px 10px; text-align:
center;"><a moz-do-not-send="true"
name="12ce5431b6a26978_12ce53867dc67734_12ce5283ad84a62a_12ce5148b1839587_pr2"><b><span
style="font-weight: bold;">a könyvtári állomány
ellenőrzéséről (leltározásáról) és az állományból
történő törlésről szóló szabályzat kiadásáról</span></b></a></p>
<p style="font-size: 10pt; margin: 0px 10px; text-indent: 16px;
text-align: justify;"><a moz-do-not-send="true"
name="12ce5431b6a26978_12ce53867dc67734_12ce5283ad84a62a_12ce5148b1839587_pr3">Az
</a><a moz-do-not-send="true">1020/1975. (VIII. 3.) MT
határozat 2. pontjában</a> foglalt felhatalmazás alapján -
az érdekelt miniszterekkel, országos hatáskörű szervek
vezetőivel, valamint a Minisztertanács Tanácsi Hivatalának
elnökével és a Szakszervezetek Országos Tanácsával
egyetértésben - a következőket rendeljük:"</p>
<p style="font-size: 10pt; margin: 0px 10px; text-indent: 16px;
text-align: justify;"><br>
</p>
</span>Én nem értek a rendeletekhez, törvényekhez, de azért már
magában a forma meghökkent, mert ha a "sallangokat leveszem", mi
is lesz a szép hosszú szövegből?<i> Rendelet [...] szabályzat
kiadásáról. </i>Én már innentől nem tudom, mi ez: rendelet vagy
szabályzat? Szerintem ez legyen törvény, vagy minisztériumi
rendelet, vagy akármi, de akkor az legyen - és kész. <br>
Mindjárt a következő kérdés: legalább addig el kellene jutni,
hogy a Minisztertanács Tanácsi Hivatalára vagy a Szakszervezetek
Országos tanácsára ne hivatkozzon egy érvényes jogszabály. Ez
szerintem nagyjából olyan, mintha a Magyar Alkotmány szövegében
benne volna a nagy Szovjetunió alkotmányára történő hivatkozás. <br>
Az 1. § 1/ bekezdése így szól: <br>
<span style="font-family: Times;"></span><a moz-do-not-send="true"
name="12ce5431b6a26978_12ce53867dc67734_12ce5283ad84a62a_pr11">"A
szabályzat alkalmazásában könyvtári dokumentumnak kell tekinteni
(a továbbiakban: <span style="font-style: italic;">dokumentum</span>)
a könyvtár feladatainak ellátásához szükséges tudományos,
oktatási, művészeti, közművelődési vagy történeti értékű
könyvet, folyóiratot, egyéb kiadványt, illetőleg minden szöveg-,
kép-, adat- és hangrögzítést, kivéve az irattári jellegű
levéltári anyagot. A könyvtár dokumentumainak összessége a
könyvtári <span style="font-style: italic;">állomány.</span></a>"<br>
Innen meg hiányzik valami: a felsorolásból az elektronikus
dokumentum - esetleg annak "körülírása".<br>
<br>
Aztán pl. az 1.§ 4 pontja így szólt: "A szabályzat alkalmazásában
a könyvtár fenntartó szerve (továbbiakban: fenntartó <br>
a./ tanácsi könyvtár esetében a könyvtár közvetlen irányítását
végző tanács végrehajtó bizottságának művelődésügyi feladatot
ellátó szakigazgatási szerve." Ezt Complex jogtárban már
javították: <span style="font-family: Times;"></span><a
moz-do-not-send="true"
name="12ce5431b6a26978_12ce53867dc67734_12ce5283ad84a62a_pr15">"önkormányzati
könyvtár esetében a könyvtár közvetlen irányítását végző
települési önkormányzat</a>". De lehet-e, érdemes-e mindent így
mondatonként javítgatni, átírni? Mert pl. rögtön a 2 § így szól:<br>
<br>
<span style="font-family: Times;"><a moz-do-not-send="true"
name="12ce5431b6a26978_12ce53867dc67734_12ce5283ad84a62a_pr19"><span
style="font-weight: bold;">2. § </span>(1) A könyvtár
köteles minden dokumentumáról - a számvitel rendjéről szóló </a><a
moz-do-not-send="true">1968. évi 33. törvényerejű rendelet 3.</a>
és <a moz-do-not-send="true">6. §-aiban</a> foglalt
rendelkezésekkel összhangban - folyamatosan és idősorrendben
olyan állománynyilvántartást (leltárt) vezetni, amelynek alapján
az állomány egészének a darabszáma és értéke, továbbá az egyes
dokumentumok értéke bármikor megállapítható és ellenőrizhető.</span><br>
<br>
A hivatkozott 1968. évi 33. tv-t már hatályon kívül helyezték.
Most akkor mivel kell összhangban lenni a rendelet által kiadott
szabályzatnak? És hol vannak ebben a szabályzatban a számítógépes
adatbázisok leltározó moduljai? Lehet egy ilyen számítógépes modul
állománynyilvántartás, vagy nem?<br>
<br>
Nem ragozom tovább, hiszen a törvény nagyon sok paragrafusát
lehetne ilyen módon javítgatni, akár az is kiderülhetne egy alapos
átnézés után, hogy a végén szinte az eredeti szöveg minden sorát
át kell írni. Tehát szerintem itt is új jogszabályra volna
szükség. Egyértelmű jogszabályra és olyanra, amelyik már az új
dokumentumtípusokkal is foglalkozik. <br>
És az előkészítési szakaszban itt is részt kell venni szakértő
könyvtárosoknak, akik segítenek abban, hogy a szakma által érthető
és végrehajtható paragrafusok kerüljenek a szövegbe.<br>
Mint Rácz Ágnes leveléből kiderült - "Ha a NEFMI beterjesztett
módosító indítványát nem fogadják el <i>(ebben a<br>
kötelespéldány-szolgáltatást megalapozó rendelkezések
meghagyását ill.
újrafogalmazását javasoltuk</i>)" - vannak is a kodifikálás
körül, legalábbis a véleményezés szintjén, könyvtárosok. Ám, ha
olyan szakértő, mint Rácz Ágnes, akinek
"kötelespéldány-magyarázatát" ezúton is köszönöm, javaslatai után
mégis zavaros lesz a törvény, akkor nincs mit tenni. Akkor
meglehet, jobb volna mindent úgy hagyni, ahogyan van. MT Tanácsi
Hivatalostul SZOT-ostul, végrehajtási bizottságostul, mindenestül.
<br>
Üdvözlettel: P. L.<br>
<br>
<br>
-- <br>
Pintér László<br>
Honlap: <a moz-do-not-send="true"
href="http://www.csorbagyozo.hu/" target="_blank">http://www.csorbagyozo.hu</a><br>
<br>
<div class="gmail_quote">2010/12/14 <span dir="ltr"><<a
moz-do-not-send="true" href="mailto:racz@oszk.hu">racz@oszk.hu</a>></span><br>
<blockquote class="gmail_quote" style="margin: 0pt 0pt 0pt
0.8ex; border-left: 1px solid rgb(204, 204, 204);
padding-left: 1ex;">
Kedves Kollégák!<br>
<br>
A kötelespéldány-rendelettel kapcsolatban az OSZK gondjait
szeretném<br>
megosztani Önökkel, Domonkos első kérdésére is reagálva:<br>
<div class="im"><br>
> a) mennyire tekintik életszerűnek a
kötelespéldány-rendelet szabályait?<br>
</div>
<div class="im">Ad. a) A kötelespéldány rendelet az 1997. évi
CXL. törvényen alapul,<br>
amely 6 kötelespéldányt említ.<br>
<br>
</div>
A kötelespéldányról szóló 60/1998-as kormányrendelet egyik
alapja valóban<br>
a 140-es törvény, a másik azonban az 1986. évi sajtótörvény.
Ez utóbbit<br>
éppen most készül hatályon kívül helyezni a parlamentnek
benyújtott új<br>
médiatörvény-javaslat.<br>
Ha a NEFMI beterjesztett módosító indítványát nem fogadják el
(ebben a<br>
kötelespéldány-szolgáltatást megalapozó rendelkezések
meghagyását ill.<br>
újrafogalmazását javasoltuk), akkor több, a beszolgáltatandó
példányok<br>
számán túli rendelkezésnek is megszűnne a törvényi alapja.<br>
Ez esetben indokolt lehet törvényi szintre emelni a
köteles-jogszabályt.<br>
Ha viszont a javaslatot elfogadják, és a médiatörvényben lesz<br>
felhatalmazás a Kormány számára a kötelespéldány-szolgáltatás
rendeleti<br>
szabályozására, talán elégséges lehet egy új kormányrendelet
is, mint<br>
ahogy eddig is volt.<br>
<br>
A törvényi szintű szabályozás szükségessége mellett más érvek
is lehetnek:<br>
a 60/1998-as rendelet a "sajtótermékek" kötelespéldányáról
szól. Gond van<br>
azonban a "sajtótermék" fogalmával. Az új médiatörvény
értelmező<br>
rendelkezései ezt a fogalmat valójában az IDŐSZAKI
kiadványokra foglalják<br>
le (ez így volt az 1986-os sajtótörvényben is). A
kötelesrendeletben<br>
tágabb értelmezést adtak ugyanennek a fogalomnak, hogy
beleférjen<br>
általában a nyomdatermék, valamint a hang- és képrögzítés
útján<br>
keletkezett, ill. elektronikus formátumban megjelent, de nem
feltétlenül<br>
időszaki kiadvány is.<br>
Emiatt a jelenlegi jogszabályok között is van némi
ellentmondás: a<br>
kormányrendelet tágabb körben rendeli el a kötelespéldányok<br>
beszolgáltatását, mint az alapjául szolgáló törvény.<br>
<br>
Domonkos írja:<br>
<div class="im">>A törvényi felhatalmazás alapján<br>
> kibocsátott kormányrendelet (alapesetben) valójában hét
kötelespéldányt<br>
kasszíroz, hatot az OSZK-felé, plusz területi alapon 1-et
kér még. Ezzel<br>
túlterjeszkedik a törvényi felhatalmazáson, ami felveti a
formális<br>
alkotmányellenesség kérdését. Egyébként ez a túlterjeszkedés
a<br>
legracionálisabb, hiszen helyismereti jelentősége van. A
kérdés a 6+1-el<br>
úgy vetődik fel, hogy kell-e ennyi? Indokolt-e ilyen
mértékben belenyúlni<br>
a magántulajdon-viszonyokba? Hiszen ez anyagi kihatású
kötelezettség a<br>
</div>
versenyszféra szereplőivel szemben. Nem az a kérdés, hogy
kell-e, hanem<br>
<div class="im">az, hogy ennyi kell-e, ill. racionális-e az<br>
> elosztásuk...<br>
<br>
</div>
A kiadók nagy "vívmánya" volt, hogy a korábbi 16 (ill. 12)
példányt 6+1-re<br>
szorították le. A könyvtárügy ezt veszteségnek élte meg, mert
a<br>
finanszírozási viszonyok nem tették lehetővé az így kiesett
példányok<br>
pótlását.<br>
<br>
Előre elnézést kérek, ha a következőkben "eretnek"
gondolatokat is<br>
megfogalmazok, de a logika így diktálja. Szerintem el kellene
gondolkodni<br>
azon, hogy mi a kötelespéldány-szolgáltatás célja:<br>
- a kulturális örökség részét képező sajtótermékek
(nyomdatermékek,<br>
kiadványok stb.) megőrzése és számbavétele,<br>
vagy<br>
- az előzőkön felül a hozzáférés biztosítása is a nyilvános
könyvtári<br>
rendszeren keresztül.<br>
<br>
Ha az első a kötelespéldány-szolgáltatás célja, akkor ad
absurdum elég<br>
lehetne egyetlen példány, amelyet az OSZK regisztrál a nemzeti<br>
bibliográfiában, majd örökre elzár a használat elől. És ezzel
átalakul<br>
könyvmúzeummá, vagy kap jókora pénztárcát, hogy még egy
példányt mindenből<br>
megvegyen és helyben bárki számára hozzáférhetővé tegyen.<br>
<br>
A következő fokozat, amelyben már a hozzáférhetőség
biztosítása is<br>
feltűnik, a három példány: az OSZK-nak és a DEENK-nek mint a
második<br>
nemzeti gyűjteménynek. Ez a rendszer működik ma is, mert a 6
példányból -<br>
meg az eleve 3 példányban beszolgáltatandó dokumentumokból is
- az OSZK<br>
kettőt tart meg, egyet pedig a debreceni egyetemi könyvtárnak
továbbít.<br>
Az OSZK az egyik példányt archiválja és helyben sem
szolgáltatja, a<br>
második példányt a jelenlegi szabályozás szerint nemcsak a
nyilvános<br>
szolgáltatásainak ellátására használja fel, hanem szükség
esetén az<br>
igazgatási feladatokat ellátó szervek számára biztosítja -
jelenleg is<br>
több kiadványunk van a bíróság által lefoglalva, peres ügyek
céljára. A<br>
DEENK 1952 óta biztonsági okokból kapta a kötelespéldányt,
hogy a második<br>
nemzeti gyűjtemény földrajzilag is távol legyen a nemzeti
könyvtártól.<br>
Újabban pedig az ODR központjaként könyvtárközi szolgáltatás
céljaira (is)<br>
fordítja.<br>
<br>
A fenti második cél az ODR ellátása a belföldi
dokumentumokkal. Biztos,<br>
hogy ez a kiadók/nyomdák dolga és terhe?<br>
Ha az ODR szolgáltató könyvtárait olyan módon lehetne dotálni,
hogy meg<br>
tudják vásárolni a szolgáltatás számára valóban szükséges
dokumentumokat,<br>
akkor nem kellene olyan, kötelespéldányként kapott
kiadványokat is<br>
állományban tartaniuk, amelyek iránt sosem lesz kereslet az
adott<br>
könyvtárban. Ha mégis felmerülne ilyen igény, a debreceni
példányból<br>
kielégíthető lenne.<br>
<br>
Itt felmerül a példányok elosztásának kérdése is: jelenleg
három példány<br>
marad az elosztás céljaira, de a rendelet szerint kitüntetett
szerep jut<br>
az Országgyűlési Könyvtárnak és a KSH Könyvtárának. Az
Országgyűlési<br>
Könyvtár a gyűjtőköre szerint részesül, a KSH Könyvtára pedig
arra<br>
hivatkozva kap kötelespéldányt, hogy az 1993. évi statisztikai
törvény<br>
"kötelespéldányra jogosult országos feladatkörű tudományos
szakkönyvtár és<br>
szaklevéltár"-ként nevezi meg - a KSH Könyvtár ennek alapján a
teljes<br>
kötelespéldány-sort szeretné magának, és csak nehezen mond le
más<br>
könyvtárak javára erről (én ugyan nem látom a törvényben, hogy
a<br>
"kötelespéldányra jogosult" kifejezés a teljes sort
jelentené).<br>
Elosztásra tehát jó esetben kettő, rosszabb helyzetben
egyetlen példány<br>
marad, amelyet a szegedi, illetve pécsi egyetemi könyvtár kap
a regionális<br>
ODR-ellátás céljára.<br>
<br>
Ami a helyismereti célú hetedik példányt illeti: túl azon,
hogy nincs<br>
törvényi szintű megalapozása, a jelenlegi kormányrendelet
semmiféle<br>
jogosítványt nem tartalmaz arra vonatkozóan, hogy a megyei
könyvtárak és a<br>
FSZEK ezeket a példányokat be is tudják hajtani.<br>
<br>
A kötelesrendelet a beszolgáltatást alapvetően a
nyomdák/előállítók<br>
kötelességévé teszi. Ez a mai viszonyok között nagyon
megnehezíti az OSZK<br>
és a megyei könyvtárak dolgát is, mivel nincs lehetőség a
számtalan,<br>
nyomdai tevékenységet is folytató cég nyilvántartására,
alakulásuk és<br>
megszűnésük naprakész nyomon követésére, még a
kormányrendeletben előírt<br>
nyomdai jelentések behajtására sem.<br>
Nem törvényszerű, hogy egy kiadó a székhelye szerinti megyében
működő<br>
nyomdával dolgoztat, márpedig a 7. példányt a szolgáltató,
azaz a nyomda<br>
székhelye szerinti megyei könyvtárnak kell(ene)
beszolgáltatni. Kérdés,<br>
hogy akkor a példány melyik megyében helyismereti anyag?<br>
<br>
Tisztább lenne a szabályozás, ha a beszolgáltatás a kiadó
kötelezettsége<br>
lenne.<br>
A nyomdák/előállítók bevonása a fentieken kívül a megkívánt
"gyorsasággal"<br>
sem indokolható, vagy legalábbis a tapasztalataink nem
igazolják: a<br>
jelenlegi szabályozásban akár másfél hónap is eltelhet a
kiadvány<br>
megjelenése és beszolgáltatása között (t.i. a megjelenést
követő hónap<br>
közepéig kell beszolgáltatni). A késedelmes vagy elmaradt
beszolgáltatás<br>
"szóvá tételére", azaz a példány reklamálására vagy - szükség
esetén -<br>
jogi eljárás kezdeményezésére a nyomdával, kiadóval szemben az
OSZK-nak<br>
mindössze hat hónap áll rendelkezésére, ennyi ugyanis a
szabálysértés<br>
elévülési ideje.<br>
Mivel a beszolgáltatás határidejét a nyomdák egy része nem
tudja vagy nem<br>
akarja betartani, a kisebbek a kiadványaikat ritkábban,
nagyobb<br>
mennyiséget összevárva szolgáltatják be, eleve irreális a
reklamálás és a<br>
mulasztás szankcionálása az elévülési idő rövidsége miatt.<br>
<br>
Nem akarom tovább rabolni az idejüket, pedig olyan izgalmas és
rendezetlen<br>
ügyek, mint az elektronikus dokumentumok kötelespéldánya,
szóba sem<br>
kerültek :-)<br>
<div class="im"><br>
> Mivel az évet nem szeretném úgy befejezni, hogy ezzel a
két (idei évre<br>
betervezett) problémával ne foglalkoznék, szeretném a
Tisztelt Kollégák<br>
szakmai véleményét megismerni a jelzett ügyekben, tetszés
szerint<br>
nyilvánosan, avagy privátban.<br>
<br>
</div>
Kedves Domonkos,<br>
szívesen folytatnám a beszélgetést akár privátban is, mert
égető<br>
kérdéseket vetett fel.<br>
<br>
Üdvözlettel<br>
Rácz Ágnes<br>
mb. gyűjteményfejlesztési és feldolgozási igazgató<br>
OSZK<br>
<div>
<div class="h5"><br>
<br>
<br>
<br>
<br>
<br>
<br>
_______________________________________________<br>
Katalist mailing list<br>
<a moz-do-not-send="true"
href="mailto:Katalist@listserv.niif.hu">Katalist@listserv.niif.hu</a><br>
<a moz-do-not-send="true"
href="https://listserv.niif.hu/mailman/listinfo/katalist"
target="_blank">https://listserv.niif.hu/mailman/listinfo/katalist</a><br>
</div>
</div>
</blockquote>
</div>
<br>
<br clear="all">
<br>
-- <br>
Pintér László<br>
Pécsi Tudományegyetem<br>
Pollack Mihály Műszaki Kar Könyvtára<br>
Tel.: 72/503-650/3904<br>
Fax.: 72/503-650/3932<br>
Otthoni telefon: 72/226151 <br>
Honlap: <a moz-do-not-send="true"
href="http://www.csorbagyozo.hu">http://www.csorbagyozo.hu</a><br>
<pre wrap="">
<fieldset class="mimeAttachmentHeader"></fieldset>
_______________________________________________
Katalist mailing list
<a class="moz-txt-link-abbreviated" href="mailto:Katalist@listserv.niif.hu">Katalist@listserv.niif.hu</a>
<a class="moz-txt-link-freetext" href="https://listserv.niif.hu/mailman/listinfo/katalist">https://listserv.niif.hu/mailman/listinfo/katalist</a>
</pre>
</blockquote>
<br>
</body>
</html>