Re: [KATALIST] RE: kérdés a szabad szoftverekről

[Koroknai Sándor]

Tisztelt Lista!



Ez elmúlt néhány napban sok minden elhangzott a Szabad Szoftverek mellett és
ellene is. "Prófétai" meggyőződésemhez híven én továbbra is a támogatók
táborát erősítem. Az elhangzottakat ismételni nem szeretném, csupán a saját
meglátásaimat tenném közre akár általános értelemben vagy akár úgy is, hogy
a Nyílt Forráskódú Integrált Könyvtár Rendszer mellett „lobbizok".


A szabad szoftverek tekintetében ismerem azokat az ellenérveket, melyeket
felhoznak hátrányként. Szeretném azonban visszafordítani ezeket a
kérdéseket. Mi a baj a szabadsággal? Miközben szavakban szeretjük
hangoztatni és megemlékezünk történelmünk ilyen pillanatairól, ám sok
esetben félünk is tőle. Miért?

Talán azért mert a szabadság felelőséggel jár. Nekünk kell dönteni, csakis
nekünk. Mindegy, hogy jól vagy rosszul, de miénk a döntés. Éppen ezért nem
tudjuk áthárítani másra a felelőséget, mert mi döntöttünk. Ezt az oldalát a
szabadságnak pedig nem mindenki szereti. "Azt csinálhassam amit akarok, de
más vigye el a balhét."

Vesszőparipás hasonlatom, miszerint mennyivel egyszerűbb gyorsétkezdébe
küldeni a gyereket és a végén a hamburgert forgalmazó láncra fogni az összes
egészségügyi problémáját vagy esetleg megvásárolni egy szoftvert és ha nem
működik úgy ahogy szeretnénk, a programozón keresni bajunk forrását. Aki még
csak nem is biztos, hogy felelős érte.

Sok esetben pedig fejleszteni sem kell, a választás lehetősége adott, csak
élni kell vele.

Itt azonban a nemcsak a könyvtári rendszert emelném ki, mint fő vitaforrást.
Hanem mindazokat a szoftvereket is, melyekkel a mindennapi munka során
kapcsolatba kerülhet a könyvtáros. Legyen az operációs rendszer, irodai
szoftver, esetleg webes alkalmazás.

Számomra elég elkeserítő dolog 2007-ben, amikor digitális írástudásról
beszélünk, amikor a könyvtárosnak az élen kellene járni ennek
elsajátításában, amikor IT mentorokat képeznek, akkor olyan kifogásokat kell
hallani, hogy „Nem ismerem!" Úgy vélem az elvet kell megtanulni és nem egy
monopolizált cég rendszereinek használatát. Különösképpen azok fényében,
hogy a magyar felsőoktatásban is mintha az Informatikus-könyvtáros elnevezés
alatt futna a könyvtáros képzés. Ahol remélhetőleg nemcsak azért van az
Informatikus jelző, hogy ki legyen töltve a képzésidő. Elvégre SQL adatbázis
kezelést tanulnak a hallgatók és negyedik generációs programozási nyelvet,
rendszerszervezést, webszerkesztést és az OSI modellt teljes mélységében. Mi
értelme van ennek, ha nem használhatja, mert nincs meg a lehetősége, hogy
akár csak az OPAC-hoz is, valami kiegészítést gyártson? Ami pedig még nem is
érintené az adatbázisban tárolt rekordokat, (ennélfogva a biztonságot) csak
egy lekérdezés lenne. De akár komplett OPAC-ok készítése is szóba kerülhet,
példák a világban: Vufind vagy a Scriblio. A rendszer magja érintetlen, de
az olvasók számára a legfontosabb rész, az OPAC már nyílt forrású. Mindkettő
szebb, jobb, kezelhetőbb, hasznosabb, mint bármi amit eddig láttam és a
fejlesztő meggondolja magát és lehúzza a rolót, akkor sincs tragédia. (Ha
már roló lehuzás... ILS fejlesztője mondta, hogy egy jó rendszer évekig,
akár 10 évig is működhet beavatkozás nélkül. Csak megpróbáltam idézni.)

A webes felülettel szintén ugyanez a helyzet. Miért ne Joomla-t, Drupal-t,
Wordpress-t használjak vagy bármelyik másikat? Azért mert Szabad Szoftver és
az már megbízhatatlan vagy mert nem tanították? Amikor tinik, alig
informatikai tudással, készítenek ezzekkel profi honlapokat elgondolkozok,
hogy mi értelme van egyáltalán statikus html-re építeni a honlapot. Miért
nem készít ilyen alapokon minden könyvtár magának honlapot. Megbízhatok
persze külső céget, aki gyönyörű és szép honlapot készít, de ha nem tudom
frissíteni akkor nem érte meg. Erre is van példa.

Ám mégis tovább jönnek a kifogások, ellenérvek a szabad szoftverekkel
kapcsolatban.

Az ingyenes szoftver sincs ingyen.

Nézőpont kérdése mi mennyibe kerül, mi számít drágának vagy sem. Ha
pályázati pénzből veszem akkor drágább, mert olyan kiírás nincs, amiben ki
lenne emelve a OSS. Ám ha egy Szabad Szoftver költségbe kerül, de az még
mindig csak fele mint a piaci szoftvernek nem igazán jogos felkiáltani, hogy
„Lám megmondtam!" Az 50% az 50% és ha ezen múlik a bevezetés, vagy a
könyvtár informatikai ellátottsága, akkor el lehet gondolkozni rajta.
Ráadásul a fele ár eléggé túlzó, sok esetben ugyanis az ingyen az valóban
ingyen van. Persze ott vannak még a „Járulékos költségek"!, figyelmeztetne
vitapartnerem. Szintén visszafordítanám a kérdést, vannak-e járulékos
költségei, melyek sosem szerepelnek az árajánlatban vagy a számla
végösszegében, - a szakma kedvéért - egy üzleti modellben kínált Integrált
Könyvtári Rendszernek?

Tegyük fel, adott egy átlagos méretű közművelődési (esetleg iskolai)
könyvtár, amely ILS-t szándékozik venni. Ha azt szeretné, hogy az olvasói
teljes körűen ki legyenek szolgálva és a ma már nélkülözhetetlen Internetes
megjelenésben is tudja szolgáltatni a katalógust (nemkülönben figyelembe
veszi a Ranganathani elveket esetleg a stratégiai tervben
megfogalmazottakat) Akkor szüksége van egy OPAC-ra, ami pedig része az
ILS-nek, legalábbis modulja.

Mi jelent ez? A katalógusnak látszódni kell az Internet felöl, és ebben az
esetben az addig lazán ADSL-re felfűzött PC-k közül szükség lesz egy kiemelt
gépre. Egy Webszerverre.

Persze ekkorra már régen ki kellett jelölni egy olyan gépet, mely az ILS-t
szolgáltatja. (Amin nem netezik senki, csak úgy van... de míly meglepetés,
hogy sok esetben éppen Linux alapú szervert javasolnak a fejlesztő cégek is,
ahol szintén előfordul az is, hogy a Z39.50-es átjárást is Nyílt Forráskódú
alkalmazással oldják meg, és ha ez az árképzésben is még benne is van a több
évtizedes nyílt szabvány... nos... az engem zavar.)

Tehát maradunk a Webszervernél. Fel tudja-e mérni a könyvtár, hogy ha nem
Linux/Apache párosítást használ, mert teszem azt, nem teszi lehetővé az ILS
program strutúrája (magyarán Windows függő) akkor az bizony többletköltséget
és nem igazán egy mezei OP rendszer árát, jelent. A hét minden napján a napi
24 órában való működés szintén költséggel jár. A fix IP címet sem
osztogatják ingyen. Ezek a költségek minden esetben felmerülnek, utóbbi
kettő pedig folyamatos kiadást jelent, mindegy, hogy mit használok.

Vagy vegyük azt a lehetőséget, hogy a program kliens, a könyvtáros által
használt része használható-e Linuxról vagy az .EXE kiterjesztésű fájl csak a
Windows-on hajlandó elindulni? Mennyivel praktikusabb lenne egy böngészőből
futtatható változat. Mindjárt plattformfüggetlenné válna a rendszer és a
könyvtáros még otthon is használhatná. Itt rögtön  vissza is utalnék az
eddig leírtak elejére. Benne van-e annak a 3-5 vagy tíz kliens gépnek az
Operációs rendszere-e az árban? (Az irodai programot ne is említsük)

A legkönnyebb gondolkozás persze, ráhagyni mindent a pályázatokra. Azok
majd úgyis mindent lenyelnek. Ez már viszont a pályázatot kiíró állam,
minisztérium, szervezet felelősége (Mielőtt félreértések lennének, nem a
kormány, hanem az Állam mint szervezeti forma felelőségére gondolok), hogy
menyire figyel oda a pénzosztásnál és hogyan költi el. Persze nehéz
elfogultság nélkül beszélni erről, amikor, mint egy „jó üzletlánchoz"
hasonlóan a Microsoft termékeire való rászoktatásra készülődés folyik.
(Bevallom szülőként sem venném jó néven, ha a gyermekemet az ovitól az
iskoláig bezárólag  arra szoktatnák, hogy ham és egyéb burger az igazi,
úgyis ingyen van most.... De felnőttként meg válasz minket.) Bár rövidtávon
mindenki számára jó ötletnek látszik, de hosszútávon többe fog kerülni,
elsősorban nekünk felhasználóknak… hogy vannak olyan országok (pl.
legújabban Hollandia) akik másképp gondolják? Talán nincs rá pénzük.

Fel szokott merülni egy másik probléma is, melyet szintén a Szabad
Szoftverek hátrányára írnak fel.

Hozzáértő, szakképzett személyzet.:

A fentebbi rendszert el tudja-e látni egy átlagos könyvtáros? Egy ECDL
bizonyítvány elég-e egy Windows 2000 vagy 2003 szerverhez és ahhoz, hogy
biztonságban tudja a könyvtár az adatait, ha már egyszer közvetlenül
kilépett az Internetre? Alig hiszem. A már említett felsőoktatási képzés sem
lép túl az alapvető XP kompetenciák elsajátításán.

Ebben az esetben pedig ott tartunk, hogy ha saját magunk szeretnénk
elérhetővé tenni az OPAC-on keresztül a katalógus rekordjait, akkor három
dolgot tehetünk:

1.) Vagy felveszünk egy rendszergazdát (és kirúgjuk a könyvtárost, ha nem
kapunk álláshelyet rá. Hmm.. mikor járunk jobban? Ha a könyvtárosból képzünk
rendszergazdát vagy a informatikusból könyvtárost. )

2.) vagy a fejlesztőkre bízzuk ennek lebonyolítását (vannak ilyen megoldások
is hazánkban vagy máshol)

3.) esetleg összefogunk több könyvtárral és közösen oldjuk meg.

Az első lehetőség, mint látható máris nem Szabad Szoftver specifikus
tulajdonság. Kell egy szakember aki munkaidejének maradék 30%-ban, (amikor
nem az egerek, billentyűzetek „működési zavarait", eltűnt ikonok és
"széjjelporszívózott" UTP kábelek problémáit orvosolja) tudja mi a teendő,
ha behatolnak a tűzfalon, összeomlik a szerver, biztosítja az adatmentést,
óv a vírusoktól, kémprogramoktól, botoktól és egyéb egzotikus jelenségektől.
Ismétlem ez nem specifikus Szabad Szoftveres dolog és a veszély akkor is
fentáll, ha a kolléga elmegy, hogy az új nem látja át a rendszert.

A második eset állandó költséget ró az intézményre, amit nem fog a pályázat
az első évnél tovább biztosítani, saját forrásból kell állni.

Az ideális a harmadik lenne, csak sajnos erre van a legritkábban példa.
Pedig a legolcsóbb és a leginkább kivitelezhető. Abban az esetben, ha
sikerült közösségeket létrehozni és a fejlesztő esetleg csak a karbantartást
végző egybeesne egy nagyobb könyvtár személyével, ahol nem gond az
informatikai szakember. A távolság ma már nem akadály, csak elhatározás
kérdése, hogy megvalósítja-e a valaki. A nyílt forrás pedig ilyen célra a
legideálisabb. Hisz másról sem szól, mint a közösség erejéről.
Üdvözlette:
Koroknai Sándor
rendszergazda, szaközgazdász, ....stb
http://www.lmvk.hu
--------- következő rész ---------
Egy csatolt HTML állomány át lett konvertálva...
URL: <https://listserv.niif.hu/pipermail/katalist/attachments/20071217/97d8c39e/attachment.html>