[KATALIST] RE: kérdés a szabad szoftverekről

["Szabó G. Tibor"]

Kedves Sándor, remek írás, köszönöm - a honlap nemkülönben, amivel 
gyakorlatban is igazolva látom az elveit!
Hogyan lépjünk tovább az SR-Lib-ről?

Üdv.: Tibor

Szabó G. Tibor szakinformátor, minőségmenedzser
Budapesti Gazdasági Főiskola Pénzügyi és Számviteli Főiskolai Kar
Zalaegerszegi Intézet Könyvtára * http://www.pszfz.bgf.hu/konyvtar
8900 Zalaegerszeg, Gasparich Márk u. 18/A, Tel.: 92/509-941
-----------------------------------------------------------------



Koroknai Sándor írta:
> Tisztelt Lista!
>
> Ez elmúlt néhány napban sok minden elhangzott a Szabad Szoftverek mellett és
> ellene is. "Prófétai" meggyőződésemhez híven én továbbra is a támogatók
> táborát erősítem. Az elhangzottakat ismételni nem szeretném, csupán a saját
> meglátásaimat tenném közre akár általános értelemben vagy akár úgy is, hogy
> a Nyílt Forráskódú Integrált Könyvtár Rendszer mellett „lobbizok".
>
> A szabad szoftverek tekintetében ismerem azokat az ellenérveket, melyeket
> felhoznak hátrányként. Szeretném azonban visszafordítani ezeket a
> kérdéseket. Mi a baj a szabadsággal? Miközben szavakban szeretjük
> hangoztatni és megemlékezünk történelmünk ilyen pillanatairól, ám sok
> esetben félünk is tőle. Miért?
>
> Talán azért mert a szabadság felelőséggel jár. Nekünk kell dönteni, csakis
> nekünk. Mindegy, hogy jól vagy rosszul, de miénk a döntés. Éppen ezért nem
> tudjuk áthárítani másra a felelőséget, mert mi döntöttünk. Ezt az oldalát a
> szabadságnak pedig nem mindenki szereti. "Azt csinálhassam amit akarok, de
> más vigye el a balhét."
>
> Vesszőparipás hasonlatom, miszerint mennyivel egyszerűbb gyorsétkezdébe
> küldeni a gyereket és a végén a hamburgert forgalmazó láncra fogni az összes
> egészségügyi problémáját vagy esetleg megvásárolni egy szoftvert és ha nem
> működik úgy ahogy szeretnénk, a programozón keresni bajunk forrását. Aki még
> csak nem is biztos, hogy felelős érte.
>
> Sok esetben pedig fejleszteni sem kell, a választás lehetősége adott, csak
> élni kell vele.
>
> Itt azonban a nemcsak a könyvtári rendszert emelném ki, mint fő vitaforrást.
> Hanem mindazokat a szoftvereket is, melyekkel a mindennapi munka során
> kapcsolatba kerülhet a könyvtáros. Legyen az operációs rendszer, irodai
> szoftver, esetleg webes alkalmazás.
>
> Számomra elég elkeserítő dolog 2007-ben, amikor digitális írástudásról
> beszélünk, amikor a könyvtárosnak az élen kellene járni ennek
> elsajátításában, amikor IT mentorokat képeznek, akkor olyan kifogásokat kell
> hallani, hogy „Nem ismerem!" Úgy vélem az elvet kell megtanulni és nem egy
> monopolizált cég rendszereinek használatát. Különösképpen azok fényében,
> hogy a magyar felsőoktatásban is mintha az Informatikus-könyvtáros elnevezés
> alatt futna a könyvtáros képzés. Ahol remélhetőleg nemcsak azért van az
> Informatikus jelző, hogy ki legyen töltve a képzésidő. Elvégre SQL adatbázis
> kezelést tanulnak a hallgatók és negyedik generációs programozási nyelvet,
> rendszerszervezést, webszerkesztést és az OSI modellt teljes mélységében. Mi
> értelme van ennek, ha nem használhatja, mert nincs meg a lehetősége, hogy
> akár csak az OPAC-hoz is, valami kiegészítést gyártson? Ami pedig még nem is
> érintené az adatbázisban tárolt rekordokat, (ennélfogva a biztonságot) csak
> egy lekérdezés lenne. De akár komplett OPAC-ok készítése is szóba kerülhet,
> példák a világban: Vufind vagy a Scriblio. A rendszer magja érintetlen, de
> az olvasók számára a legfontosabb rész, az OPAC már nyílt forrású. Mindkettő
> szebb, jobb, kezelhetőbb, hasznosabb, mint bármi amit eddig láttam és a
> fejlesztő meggondolja magát és lehúzza a rolót, akkor sincs tragédia. (Ha
> már roló lehuzás... ILS fejlesztője mondta, hogy egy jó rendszer évekig,
> akár 10 évig is működhet beavatkozás nélkül. Csak megpróbáltam idézni.)
>
> A webes felülettel szintén ugyanez a helyzet. Miért ne Joomla-t, Drupal-t,
> Wordpress-t használjak vagy bármelyik másikat? Azért mert Szabad Szoftver és
> az már megbízhatatlan vagy mert nem tanították? Amikor tinik, alig
> informatikai tudással, készítenek ezzekkel profi honlapokat elgondolkozok,
> hogy mi értelme van egyáltalán statikus html-re építeni a honlapot. Miért
> nem készít ilyen alapokon minden könyvtár magának honlapot. Megbízhatok
> persze külső céget, aki gyönyörű és szép honlapot készít, de ha nem tudom
> frissíteni akkor nem érte meg. Erre is van példa.
>
> Ám mégis tovább jönnek a kifogások, ellenérvek a szabad szoftverekkel
> kapcsolatban.
>
> Az ingyenes szoftver sincs ingyen.
>
> Nézőpont kérdése mi mennyibe kerül, mi számít drágának vagy sem. Ha
> pályázati pénzből veszem akkor drágább, mert olyan kiírás nincs, amiben ki
> lenne emelve a OSS. Ám ha egy Szabad Szoftver költségbe kerül, de az még
> mindig csak fele mint a piaci szoftvernek nem igazán jogos felkiáltani, hogy
> „Lám megmondtam!" Az 50% az 50% és ha ezen múlik a bevezetés, vagy a
> könyvtár informatikai ellátottsága, akkor el lehet gondolkozni rajta.
> Ráadásul a fele ár eléggé túlzó, sok esetben ugyanis az ingyen az valóban
> ingyen van. Persze ott vannak még a „Járulékos költségek"!, figyelmeztetne
> vitapartnerem. Szintén visszafordítanám a kérdést, vannak-e járulékos
> költségei, melyek sosem szerepelnek az árajánlatban vagy a számla
> végösszegében, - a szakma kedvéért - egy üzleti modellben kínált Integrált
> Könyvtári Rendszernek?
>
> Tegyük fel, adott egy átlagos méretű közművelődési (esetleg iskolai)
> könyvtár, amely ILS-t szándékozik venni. Ha azt szeretné, hogy az olvasói
> teljes körűen ki legyenek szolgálva és a ma már nélkülözhetetlen Internetes
> megjelenésben is tudja szolgáltatni a katalógust (nemkülönben figyelembe
> veszi a Ranganathani elveket esetleg a stratégiai tervben
> megfogalmazottakat) Akkor szüksége van egy OPAC-ra, ami pedig része az
> ILS-nek, legalábbis modulja.
>
> Mi jelent ez? A katalógusnak látszódni kell az Internet felöl, és ebben az
> esetben az addig lazán ADSL-re felfűzött PC-k közül szükség lesz egy kiemelt
> gépre. Egy Webszerverre.
>
> Persze ekkorra már régen ki kellett jelölni egy olyan gépet, mely az ILS-t
> szolgáltatja. (Amin nem netezik senki, csak úgy van... de míly meglepetés,
> hogy sok esetben éppen Linux alapú szervert javasolnak a fejlesztő cégek is,
> ahol szintén előfordul az is, hogy a Z39.50-es átjárást is Nyílt Forráskódú
> alkalmazással oldják meg, és ha ez az árképzésben is még benne is van a több
> évtizedes nyílt szabvány... nos... az engem zavar.)
>
> Tehát maradunk a Webszervernél. Fel tudja-e mérni a könyvtár, hogy ha nem
> Linux/Apache párosítást használ, mert teszem azt, nem teszi lehetővé az ILS
> program strutúrája (magyarán Windows függő) akkor az bizony többletköltséget
> és nem igazán egy mezei OP rendszer árát, jelent. A hét minden napján a napi
> 24 órában való működés szintén költséggel jár. A fix IP címet sem
> osztogatják ingyen. Ezek a költségek minden esetben felmerülnek, utóbbi
> kettő pedig folyamatos kiadást jelent, mindegy, hogy mit használok.
>
> Vagy vegyük azt a lehetőséget, hogy a program kliens, a könyvtáros által
> használt része használható-e Linuxról vagy az .EXE kiterjesztésű fájl csak a
> Windows-on hajlandó elindulni? Mennyivel praktikusabb lenne egy böngészőből
> futtatható változat. Mindjárt plattformfüggetlenné válna a rendszer és a
> könyvtáros még otthon is használhatná. Itt rögtön  vissza is utalnék az
> eddig leírtak elejére. Benne van-e annak a 3-5 vagy tíz kliens gépnek az
> Operációs rendszere-e az árban? (Az irodai programot ne is említsük)
>
> A legkönnyebb gondolkozás persze, ráhagyni mindent a pályázatokra. Azok
> majd úgyis mindent lenyelnek. Ez már viszont a pályázatot kiíró állam,
> minisztérium, szervezet felelősége (Mielőtt félreértések lennének, nem a
> kormány, hanem az Állam mint szervezeti forma felelőségére gondolok), hogy
> menyire figyel oda a pénzosztásnál és hogyan költi el. Persze nehéz
> elfogultság nélkül beszélni erről, amikor, mint egy „jó üzletlánchoz"
> hasonlóan a Microsoft termékeire való rászoktatásra készülődés folyik.
> (Bevallom szülőként sem venném jó néven, ha a gyermekemet az ovitól az
> iskoláig bezárólag  arra szoktatnák, hogy ham és egyéb burger az igazi,
> úgyis ingyen van most.... De felnőttként meg válasz minket.) Bár rövidtávon
> mindenki számára jó ötletnek látszik, de hosszútávon többe fog kerülni,
> elsősorban nekünk felhasználóknak… hogy vannak olyan országok (pl.
> legújabban Hollandia) akik másképp gondolják? Talán nincs rá pénzük.
>
> Fel szokott merülni egy másik probléma is, melyet szintén a Szabad
> Szoftverek hátrányára írnak fel.
>
> Hozzáértő, szakképzett személyzet.:
>
> A fentebbi rendszert el tudja-e látni egy átlagos könyvtáros? Egy ECDL
> bizonyítvány elég-e egy Windows 2000 vagy 2003 szerverhez és ahhoz, hogy
> biztonságban tudja a könyvtár az adatait, ha már egyszer közvetlenül
> kilépett az Internetre? Alig hiszem. A már említett felsőoktatási képzés sem
> lép túl az alapvető XP kompetenciák elsajátításán.
>
> Ebben az esetben pedig ott tartunk, hogy ha saját magunk szeretnénk
> elérhetővé tenni az OPAC-on keresztül a katalógus rekordjait, akkor három
> dolgot tehetünk:
>
> 1.) Vagy felveszünk egy rendszergazdát (és kirúgjuk a könyvtárost, ha nem
> kapunk álláshelyet rá. Hmm.. mikor járunk jobban? Ha a könyvtárosból képzünk
> rendszergazdát vagy a informatikusból könyvtárost. )
>
> 2.) vagy a fejlesztőkre bízzuk ennek lebonyolítását (vannak ilyen megoldások
> is hazánkban vagy máshol)
>
> 3.) esetleg összefogunk több könyvtárral és közösen oldjuk meg.
>
> Az első lehetőség, mint látható máris nem Szabad Szoftver specifikus
> tulajdonság. Kell egy szakember aki munkaidejének maradék 30%-ban, (amikor
> nem az egerek, billentyűzetek „működési zavarait", eltűnt ikonok és
> "széjjelporszívózott" UTP kábelek problémáit orvosolja) tudja mi a teendő,
> ha behatolnak a tűzfalon, összeomlik a szerver, biztosítja az adatmentést,
> óv a vírusoktól, kémprogramoktól, botoktól és egyéb egzotikus jelenségektől.
> Ismétlem ez nem specifikus Szabad Szoftveres dolog és a veszély akkor is
> fentáll, ha a kolléga elmegy, hogy az új nem látja át a rendszert.
>
> A második eset állandó költséget ró az intézményre, amit nem fog a pályázat
> az első évnél tovább biztosítani, saját forrásból kell állni.
>
> Az ideális a harmadik lenne, csak sajnos erre van a legritkábban példa.
> Pedig a legolcsóbb és a leginkább kivitelezhető. Abban az esetben, ha
> sikerült közösségeket létrehozni és a fejlesztő esetleg csak a karbantartást
> végző egybeesne egy nagyobb könyvtár személyével, ahol nem gond az
> informatikai szakember. A távolság ma már nem akadály, csak elhatározás
> kérdése, hogy megvalósítja-e a valaki. A nyílt forrás pedig ilyen célra a
> legideálisabb. Hisz másról sem szól, mint a közösség erejéről.
> Üdvözlette:
> Koroknai Sándor
> rendszergazda, szaközgazdász, ....stb
> http://www.lmvk.hu
>   
> ------------------------------------------------------------------------


________ Information from NOD32 ________
This message was checked by NOD32 Antivirus System for Linux Mail Server.
http://www.nod32.com
--------- következő rész ---------
Egy csatolt HTML állomány át lett konvertálva...
URL: <https://listserv.niif.hu/pipermail/katalist/attachments/20071218/d0599aa3/attachment.html>