<p>Tisztelt Lista!</p>

<p> </p>

<p>Ez elmúlt néhány napban sok minden elhangzott a Szabad
Szoftverek mellett és ellene is. "Prófétai" meggyőződésemhez híven én továbbra is
a támogatók táborát erősítem. Az elhangzottakat ismételni nem szeretném, csupán
a saját meglátásaimat tenném közre akár általános értelemben vagy akár úgy is, hogy a
Nyílt Forráskódú Integrált Könyvtár Rendszer mellett „lobbizok".</p>



<p> <br>A szabad szoftverek tekintetében ismerem azokat az
ellenérveket, melyeket felhoznak hátrányként. Szeretném azonban visszafordítani
ezeket a kérdéseket. Mi a baj a szabadsággal? Miközben szavakban szeretjük
hangoztatni és megemlékezünk történelmünk ilyen pillanatairól, ám sok esetben félünk
is tőle. Miért?</p>

<p>Talán azért mert a szabadság felelőséggel jár. Nekünk kell
dönteni, csakis nekünk. Mindegy, hogy jól vagy rosszul, de miénk a döntés. Éppen ezért nem tudjuk áthárítani másra a felelőséget, mert mi
döntöttünk. Ezt az oldalát a szabadságnak pedig nem mindenki szereti. "Azt csinálhassam amit akarok, de más vigye el a balhét."</p>

<p>Vesszőparipás hasonlatom, miszerint mennyivel egyszerűbb gyorsétkezdébe küldeni a gyereket és a
végén a hamburgert forgalmazó láncra fogni az összes egészségügyi problémáját
vagy esetleg megvásárolni egy szoftvert és ha nem működik
úgy ahogy szeretnénk, a programozón keresni bajunk forrását. Aki még csak nem
is biztos, hogy felelős érte. </p>

<p>Sok esetben pedig fejleszteni sem kell, a választás
lehetősége adott, csak élni kell vele. </p>



<p>Itt azonban a nemcsak a könyvtári rendszert emelném ki, mint
fő vitaforrást. Hanem mindazokat a szoftvereket is, melyekkel a mindennapi
munka során kapcsolatba kerülhet a könyvtáros. Legyen az operációs rendszer,
irodai szoftver, esetleg webes alkalmazás.</p>



<p>Számomra elég elkeserítő dolog 2007-ben, amikor digitális
írástudásról beszélünk, amikor a könyvtárosnak az élen kellene járni ennek
elsajátításában, amikor IT mentorokat képeznek, akkor olyan kifogásokat kell hallani, hogy
„Nem ismerem!" Úgy vélem az elvet kell megtanulni és nem egy monopolizált cég rendszereinek használatát. Különösképpen azok fényében, hogy a magyar felsőoktatásban is mintha az Informatikus-könyvtáros
elnevezés alatt futna a könyvtáros képzés. Ahol remélhetőleg nemcsak azért van az Informatikus jelző, hogy ki legyen töltve a képzésidő. Elvégre SQL adatbázis kezelést tanulnak a
hallgatók és negyedik generációs programozási nyelvet, rendszerszervezést, webszerkesztést
és az OSI modellt teljes mélységében. Mi értelme van ennek, ha nem használhatja,
mert nincs meg a lehetősége, hogy akár csak az OPAC-hoz is, valami
kiegészítést gyártson? Ami pedig még nem is érintené az adatbázisban tárolt
rekordokat, (ennélfogva a biztonságot) csak egy lekérdezés lenne. De akár komplett OPAC-ok készítése is
szóba kerülhet, példák a világban: Vufind vagy a Scriblio. A rendszer magja érintetlen,
de az olvasók számára a legfontosabb rész, az OPAC már nyílt forrású. Mindkettő szebb,
jobb, kezelhetőbb, hasznosabb, mint bármi amit eddig láttam és a fejlesztő meggondolja magát és lehúzza a rolót, akkor sincs tragédia. (Ha már roló lehuzás... ILS fejlesztője mondta, hogy egy jó rendszer évekig, akár 10 évig is működhet beavatkozás nélkül. Csak megpróbáltam idézni.)
<br></p>

<p>A webes felülettel szintén ugyanez a helyzet. Miért ne
Joomla-t, Drupal-t, Wordpress-t használjak vagy bármelyik másikat? Azért mert Szabad Szoftver
és az már megbízhatatlan vagy mert nem tanították? Amikor tinik, alig informatikai tudással, készítenek ezzekkel profi honlapokat elgondolkozok, hogy mi értelme van egyáltalán statikus html-re
építeni a honlapot. Miért nem készít ilyen alapokon minden könyvtár magának honlapot. Megbízhatok persze külső céget, aki gyönyörű és szép
honlapot készít, de ha nem tudom frissíteni akkor nem érte meg. Erre is van példa.<br></p>



<p>Ám mégis tovább jönnek a kifogások, ellenérvek a szabad
szoftverekkel kapcsolatban.</p>



<p>Az ingyenes szoftver sincs ingyen.</p><p> Nézőpont kérdése mi
mennyibe kerül, mi számít drágának vagy sem. Ha pályázati pénzből veszem akkor drágább, mert olyan kiírás nincs, amiben ki lenne emelve a OSS. Ám ha egy Szabad Szoftver költségbe
kerül, de az még mindig csak fele mint a piaci szoftvernek nem igazán jogos
felkiáltani, hogy „Lám megmondtam!" Az 50% az 50% és ha ezen múlik a bevezetés,
vagy a könyvtár informatikai ellátottsága, akkor el lehet gondolkozni rajta. Ráadásul
a fele ár eléggé túlzó, sok esetben ugyanis az ingyen az valóban ingyen van. Persze
ott vannak még a „Járulékos költségek"!, figyelmeztetne vitapartnerem. Szintén
visszafordítanám a kérdést, vannak-e járulékos költségei, melyek sosem
szerepelnek az árajánlatban vagy a számla végösszegében, - a szakma kedvéért -
egy üzleti modellben kínált Integrált Könyvtári Rendszernek?</p>

<p>Tegyük fel, adott egy átlagos méretű közművelődési (esetleg
iskolai) könyvtár, amely ILS-t szándékozik venni. Ha azt szeretné, hogy az
olvasói teljes körűen ki legyenek szolgálva és a ma már nélkülözhetetlen
Internetes megjelenésben is tudja szolgáltatni a katalógust (nemkülönben
figyelembe veszi a Ranganathani elveket esetleg a stratégiai tervben
megfogalmazottakat) Akkor szüksége van egy OPAC-ra, ami pedig része az ILS-nek,
legalábbis modulja.</p>

<p>Mi jelent ez? A katalógusnak látszódni kell az Internet
felöl, és ebben az esetben az addig lazán ADSL-re felfűzött PC-k közül szükség lesz
egy kiemelt gépre. Egy Webszerverre. </p>

<p>Persze ekkorra már régen ki kellett jelölni egy olyan gépet,
mely az ILS-t szolgáltatja. (Amin nem netezik senki, csak úgy van... de míly meglepetés, hogy sok esetben éppen Linux
alapú szervert javasolnak a fejlesztő cégek is, ahol szintén előfordul az is, hogy a
Z39.50-es átjárást is Nyílt Forráskódú alkalmazással oldják meg, és ha ez az árképzésben is még benne is van a több évtizedes nyílt szabvány... nos... az engem zavar.)</p>

<p>Tehát maradunk a Webszervernél. Fel tudja-e<span> </span>mérni a könyvtár, hogy ha nem Linux/Apache
párosítást használ, mert teszem azt, nem teszi lehetővé az ILS program strutúrája (magyarán Windows függő) akkor
az bizony többletköltséget és nem igazán egy mezei OP rendszer árát, jelent. A hét minden napján a napi 24 órában való
működés szintén költséggel jár. A fix IP címet sem osztogatják ingyen. Ezek a költségek minden esetben felmerülnek, utóbbi kettő pedig folyamatos kiadást jelent, mindegy, hogy mit használok.<br></p>

<p>Vagy vegyük azt a lehetőséget, hogy a program kliens, a
könyvtáros által használt része használható-e Linuxról vagy az .EXE
kiterjesztésű fájl csak a Windows-on hajlandó elindulni? Mennyivel praktikusabb lenne egy böngészőből futtatható változat. Mindjárt plattformfüggetlenné válna a rendszer és a könyvtáros még otthon is használhatná. Itt rögtön  vissza is utalnék az
eddig leírtak elejére. Benne van-e annak a 3-5 vagy tíz kliens gépnek az
Operációs rendszere-e az árban? (Az irodai programot ne is említsük)</p>





<p>A legkönnyebb gondolkozás persze, ráhagyni mindent a pályázatokra. Azok  majd úgyis mindent lenyelnek. Ez már viszont a pályázatot kiíró állam, minisztérium,
szervezet felelősége (Mielőtt félreértések lennének, nem a kormány, hanem az Állam mint
szervezeti forma felelőségére gondolok), hogy menyire figyel oda a pénzosztásnál
és hogyan költi el. Persze nehéz elfogultság nélkül beszélni erről, amikor,
mint egy „jó üzletlánchoz" hasonlóan a Microsoft termékeire való rászoktatásra
készülődés folyik. (Bevallom szülőként sem venném jó néven, ha a gyermekemet az ovitól
az iskoláig bezárólag <span> </span>arra szoktatnák,
hogy ham és egyéb burger az igazi, úgyis ingyen van most.... De felnőttként meg
válasz minket.) Bár rövidtávon mindenki számára jó ötletnek látszik, de
hosszútávon többe fog kerülni, elsősorban nekünk felhasználóknak… hogy vannak olyan
országok (pl. legújabban Hollandia) akik másképp gondolják? Talán nincs rá pénzük.<br></p>





<p>Fel szokott merülni egy másik probléma is, melyet szintén a
Szabad Szoftverek hátrányára írnak fel.</p>

<p>Hozzáértő, szakképzett személyzet.: </p>



<p>A fentebbi rendszert el tudja-e látni egy átlagos
könyvtáros? Egy ECDL bizonyítvány elég-e egy Windows 2000 vagy 2003 szerverhez
és ahhoz, hogy biztonságban tudja a könyvtár az adatait, ha már egyszer
közvetlenül kilépett az Internetre? Alig hiszem. A már említett felsőoktatási képzés
sem lép túl az alapvető XP kompetenciák elsajátításán. </p>

<p>Ebben az esetben pedig ott tartunk, hogy ha saját magunk
szeretnénk elérhetővé tenni az OPAC-on keresztül a katalógus rekordjait, akkor
három dolgot tehetünk: <br></p><p>1.) Vagy felveszünk egy rendszergazdát (és kirúgjuk a
könyvtárost, ha nem kapunk álláshelyet rá. Hmm.. mikor járunk jobban? Ha a könyvtárosból képzünk rendszergazdát vagy a informatikusból könyvtárost. ) <br></p><p>2.) vagy a fejlesztőkre bízzuk ennek
lebonyolítását (vannak ilyen megoldások is hazánkban vagy máshol)<br></p><p>3.) esetleg összefogunk több könyvtárral és közösen oldjuk meg. <br></p><p>Az első
lehetőség, mint látható máris nem Szabad Szoftver specifikus tulajdonság. Kell
egy szakember aki munkaidejének maradék 30%-ban, (amikor nem az egerek, billentyűzetek
„működési zavarait", eltűnt ikonok és "széjjelporszívózott" UTP kábelek problémáit
orvosolja) tudja mi a teendő, ha behatolnak a tűzfalon, összeomlik a szerver,
biztosítja az adatmentést, óv a vírusoktól, kémprogramoktól, botoktól és egyéb egzotikus jelenségektől.
Ismétlem ez nem specifikus Szabad Szoftveres dolog és a veszély akkor is fentáll, ha a kolléga elmegy, hogy az új nem látja át a rendszert.<br> </p>



<p>A második eset állandó költséget ró az intézményre, amit nem
fog a pályázat az első évnél tovább biztosítani, saját forrásból kell állni.<br></p>

<p>Az ideális a harmadik lenne, csak sajnos erre van a
legritkábban példa. Pedig a legolcsóbb és a leginkább kivitelezhető. Abban az esetben,
ha sikerült közösségeket létrehozni és a fejlesztő esetleg csak a karbantartást végző egybeesne egy nagyobb könyvtár személyével, ahol nem gond az informatikai szakember. A távolság ma már nem akadály, csak
elhatározás kérdése, hogy megvalósítja-e a valaki. A nyílt forrás pedig ilyen célra a legideálisabb. Hisz
másról sem szól, mint a közösség erejéről.<br></p>

Üdvözlette:<br>Koroknai Sándor<br>rendszergazda, szaközgazdász, ....stb<br><a href="http://www.lmvk.hu" target="_blank" onclick="return top.js.OpenExtLink(window,event,this)">http://www.lmvk.hu</a><br>