[KATALIST] Vallalkozas, szabadsag, szabadszoftver (hosszu megjegyzes Kiraly Peter gondolatahoz)

["Szabó G. Tibor"]

Érdekes, hogy a lista közbeszédében (is) milyen gyakran állítják szembe 
a közösségit és magánt,
államit és vállalkozóit - többnyire az első javára, mint ha a 
tulajdonformától már jó/rossz lenne valami.

A javak fő haszonélvezői mindig az allokátorok: azok akik rendelkeznek a 
javak felhasználásáról (függetlenül attól,
ki termelte, halmozta fel azokat). Ha az egy pártcsinovnyik, egy 
csúcsbürokrata, egy vállalkozó, akkor ő.
A köztulajdon, közjavak "pátosza" - alappal vagy alap nélkül - 
társadalomtörténeti hozadék (hangsúlyoznám, nem csak a szocializmusé). 
Ha a közpénzek mögé nézünk, láthatjuk: magánszemélyek és vállalkozások 
által termelt, államilag elvont jövedelemrész. Annál több, minél 
ügyesebbek ezek a magánszemélyek és vállalkozások. Aki közpénzből akar 
részesedni, javaslom, tartsa ezt észben: a magánszemély és vállalkozás 
vagyonosodásának messzire vezető következményeit.
Miközben dícsérik/visszasírják a köztulajdonlást, a gyerekeket nem épp 
arra nevelik, hogy "legyél n-edik alkalmazott".
Az ideál az önálló, önmegvalósító, nem függő ember (self made man): a 
híres/elismert vezető/vállalkozó. Máshol ez természetesen vallott, 
elismert ideál, nálunk meg egy duplafenekű, szemforgató értékrend része. 
Felvethető persze, hogy feszül-e ezen ideál és a keresztény értékrend 
között ellentét, de van rá reformmegoldás: gazdagodj meg tisztességes 
úton és adakozz a kevésbé szerencséseknek. Egyensúlyi példa: szoftverek 
százezrei ingyenesek otthoni használatra és fizetősek vállalati/üzleti 
felhasználás esetén :-)
Más kérdés, hogy a zárt forráskód tulajdonképpen micsoda: ilyen alapon 
az élelmiszerről sem kellene elárulni, hogy miből készült (bár néha 
tényleg boldogabb, ha nem tudjuk). A termékösszetétel ismeretének 
alapvető fogyasztói jognak kellene lennie, éljen az OSS - aminek 
módosításához vagy van jogunk, vagy nincs. De ha nincs, legalább tudjuk, 
milyen szövethez készüljön a folt.

Hogy épp mit támogatunk vagy ellenzünk, roppant szituatív: vásárlói 
oldalon szabadszoftver-párti vagyok, értékesítőin pedig az üzletié 
(lennék). Könyvtári alkalmazottként az én Godot-om egy hazai 
adaptáló/fejlesztő közösséggre épülő nyílt forráskódú szabadszoftver 
ILS, amit esetleg a szakmának juttatott közpénzekből támogatnak, mert a 
fejlesztéshez valóban kellenek megfelelő minőségű eszközök és szaktudás. 
Elsősorban tehát jól dolgozzanak, csak azután "ingyen" (persze, ez az 
"ingyen" egy közgazdasági fából vaskarika - ha szabadidő terhére és 
saját eszközzel/erőforrással történik, akkor tényleg ingyenes, persze 
csak ha eltekintünk az altruista programozó áramfogyasztásban, 
eszközamortizációban stb. megtestesülő önköltégétől plusz elvesztett 
hasznától: attól a termelt értéktől, amiért nem kért és kapott 
ellenértéket.)
Miért nem történt Magyarországon a szakmai igazgatás által és közpénzzel 
támogatott szabadszoftver ILS-fejlesztés, miközben erősen támogatták a 
kereskedelmi ILS-ek megvásárlását a tudományos és felsőoktatási, ill. a 
nagyobb közkönyvtárak szférájában? Miért nem kaptak a hazai 
kiskönyvtárak százai-ezrei szabadszoftvert? Hogy ott volt az ISIS 
(kisgépen: MicroISIS)? Elnézést, de az egy általános célú 
adatbáziskezelő az UNESCO-tól a harmadik világnak (ma Winisis, 
specializált verziókkal, mint ISISMarc). Valami "ingyenaccess", 
könyvtári adatmodellek nélkül. Hol állt az egy ILS-től?
Szerintem minden önállóan gazdálkodó szervezet (ilyen a közpénzekkel 
gazdálkodó könyvtár is) felelősen dönti el, mire használja az anyagi 
forrásait. Ha kereskedelmi ILS-t vesz, jogosan teheti. Csak a 
"tanulópénzt" kár megfizetni - a szinte azonnal lecserélt X-eket Y-okra 
- mert "nem tetszett", nem ismeri/érti a rendszergazda, drága lett a 
követés stb.

Egy fizetős ILS évtizednyi használatával és tapasztalataival (lásd: 
http://www.pszfz.bgf.hu/konyvtar/srlib/srcentr.htm) csak azt tudom 
mondani: a könyvtárak egyik legfontosabb beszállítója az ILS 
fejlesztője/forgalmazója. A kölcsönös megelégedésen nyugvó kapcsolat 
nálkülözhetetlen. A minapi Szirén-mizériából nekem az jött le: itt nincs 
kölcsönös megelégedés, ami pedig elengedhetetlenül fontos a hosszú távú 
kontraktusnál. Az ILS megdrágulása - minden méltányolható ok mellet is - 
alapja lehet a "rendszerváltó" törekvéseknek.
Számunkra alapvető finanszírozási gondot jelent ILS-ünk új verziójának 
beszerzése, ami már önmagában a szabadszoftverek felé tereli 
érdeklődésünket. Ma is érdekeltek vagyunk egy hazai 
fejlesztésű/adaptálású, nyílt forráskódú, szabadszoftver ILS-ben.
A hazai szakmai igazgatás számomra attól lenne hitelesebb, ha ilyesmik 
megvalósítását támogatná, ha a stratégiák a jelenlegi olvasók és 
könyvtárak jelenlegi és jövőbeli szükségleteire épülnének. Egy ilyen 
ILS-be aztán annyi webkettőt építhetnének be, amennyi belefér - akkor 
talán Gábor sem kérdezgetné folyton, hogy mimanóban manifesztálódik az 
erre való törekvés?

Persze egy jó minőségű szabadszoftver ILS megjelenése és elterjedése 
megroppanthatja a fizetős ILS-ek piacát, annak közgazdasági 
hátrányaival: az üzletiszoftver ILS-fejlesztőknél mint leépítés és 
csökkenő adóbefizetés jelentkezhet (a kis herceg rókájának igaza van: 
semmi sem tökéletes). Kevesebb közpénz = kevesebb támogatás. De nincs rá 
akkora szükség, ha nem kell fizetős ILS-re költeni. Másrészt: a jó 
szabadszoftver növeli a gazdaság "evolúciós nyomását", a versenyt. A 
rossz ár-érték arányú ILS-ek kihalnak, a fejlődőképesek jobbak és 
olcsóbbak lehetnek. Persze, csak a közgazdaság logikája szerint.

Király Péter nyomán: szerintem nyilvánvaló, hogy a 
szabadszoftver-fejlesztésből nem következik automatikusan sem emberi-, 
sem szoftverminőség. Ami következik, az a "virtuális költségmentesség" 
és az ellenérték-nélküliség révén elért haszon a felhasználói oldalon. 
Ami ebben az esetben is annál nagyobb, minél többen használják a 
szabadszoftvert.

Ennek az eszmecserének a listán akkor van haszna, ha az ILS-használók 
ennek révén újragondolják a rendszeralkalmazás minden következményét. Ha 
kritikusabban vásárolnak/választanak akár fiztetős-, akár szabadszoftvert.

Üdvözlettel:

Szabó G. Tibor szakinformátor, minőségmenedzser
Budapesti Gazdasági Főiskola Pénzügyi és Számviteli Főiskolai Kar
Zalaegerszegi Intézet Könyvtára * http://www.pszfz.bgf.hu/konyvtar
8900 Zalaegerszeg, Gasparich Márk u. 18/A, Tel.: 92/509-941
-----------------------------------------------------------------



Peter Kiraly írta:
> Nyilvánvaló, ahogy ahogy attól, hogy valaki vállalkozó,  még nem 
> következik, hogy rossz ember.


________ Information from NOD32 ________
This message was checked by NOD32 Antivirus System for Linux Mail Server.
http://www.nod32.com