Válasz: Re: Válasz: Re: Válasz: [KATALIST] kérdés a szabad szoftverekről

[gyure.peter at e-corvina.hu]

Csak sebtiben...

És egy személyes megjegyzés.
1993-ban én is írhattam volna hasonló levelekt mint Te Károly. Azért nem 
tettem, mert az OSS
mint elv, terminólógia stb. még nem létezett, de emlékszem saját 
helyzetemre. Aztán
kézbevettem, megkapam a forrást (mint fejlesztő, vezető fejlesztő, 
menedzser, tulajdonos - ebben
az időbeli sorrendben)...

gyp

Nagy Elemer Karoly <eknagy at omikk.bme.hu> írta 2007.12.16 23:50:48 
időpontban:

> 
>     Szép Jó Napot!
> 
> Szépen konvergálunk és rövidül a levél, de azért pár dologban még nem 
> értünk egyet:
> 
> > Az én világomban ezt Neked tényleg nem kellene csinálnod, szerintem ez 
a 
> > szállító dolga - ha már egyszer fizetnek neki. Ha nem csinálja a 
dolgát, 
> > akkor fel kell arra szólítani, kötbérezni, stb. Persze, ez a 
> > könyvtárakban nem így szokás. De így kellene lenni, szállítónak, 
vevőnek 
> > egyaránt ez lenne a jó. Én szeretném ha így kérnék számon (rajtunk 
is).
> Milyen érdekes, hogy úgy teszel, mintha hobbiból csinálnám a support 
> dolgát, nem mintha muszáj lenne, mert a support nem csinálja meg. Mintha 

> nem arról lenne szó, hogy a cégnek az eladásból van haszna a support meg 

> egy keserű kötelesség. Mintha nem úgy kéne lennie, hogy használható 
> minőségű szoftvert kapok, lefordítva, kézikönyvvel, és hogy a hibákat 
> kijavítják pár napon belül. Mintha az én hibám lenne, hogy nem verem ki 
> belőlük? Már bocsánat. A nő a hibás, mert megerőszakoltatta magát azzal, 

> hogy a egyedül ment haza, ugye?
Állítom, hogy nem így kell lennie. A support igenis egy fontos - 
tervezhető -
tevékenység a cégeknek. Konkrét látszám áll rendelkezésre (n fő, n>0), 
konkrét
bevétellel szemben. Nem a nő a hibás (habár az iszlám szép), de az, hogy 
ismersz erőszak
történetet, az nem jelenti azt, hogy nincs erőszakmentes környezet. 
> 
> > Én nem nagy pénzről, hanem tisztességes megélhetésről beszélek napi 8 
> > órában. Azt állítom, hogy ebbe nem fér bele az üzemeltetés mellett a 
> > fejlesztés (plusz ami vele jár: dokumentálás, tesztelés, ...) nem fér 
> > bele, ahhoz 8 órán túli munka vagy újabb munkaerő szükséges.
> Elárulom, hogy lehet olyat szoftvert is fejleszteni, amit nem kell napi 
8 
> órában üzemeltetni. Csak érteni kell hozzá, na meg dolgozni kell vele. 
> Arról nem is beszélve, hogy ha az üzemeltető fejleszt bele a szoftverbe, 

> akkor azt jó eséllyel úgy teszi, hogy időt sporoljon az üzemeltetésen.
> Hoppá.
> 
Arra gondoltam, senkit nem vesznek fel fejlesztőnek a könyvtárba. Végig
kellene gondolni, mit fog csinálni a munkakörében az informatikus. Ha van 
ideje fejleszteni, akkor
        a, zseni
        b, megrögzött zugfejlesztő
        c, nem gondolták végég, nem ellenőrzik a feladatait
Bocs csak viccelek. Tényleg nem kellene fejlesztőt felvenni könyvtárba
szerintem. És persze ha valakinek ez a vérében van (láttam ám a cinegét a
sourceforge-on)az akkor is csinálja ha nem elvárás. 


> > Nincs marketing költség? Ha web lapra valaki szöveget szerkeszt,
> > hírlevelt ír (listában levelez :-)) az is marketing és van költsége.
> Na igen, csak az nem ugyanaz, mint amikor drága öltönyben ppt-ket 
> mutogatnak főállásban.
> 
> > Nincs új infra költség? Alapvető dolog, hogy a fejlesztő, teszt és 
> > produkciós környezetet külön kell választani. Meg lehet ezt rövid 
távon 
> > spórolni - akkor viszont később lesz drágább.
> Igen, ez nyilvánvaló (mármint ha a virtualizációt nem keverjük bele) - 
én 
> arra gondoltam, hogy nem kell új iroda, új telefon, új TFT, új 
íróasztal. 
> Persze, ez egy cégnél se feltétlenül kell, de ha egy olyan cégtől veszek 

> ILS-t, amelyiknek szép új irodája van, felmerül bennem a kérdés, hogy 
> miből vette? Csak nem abból a pénzből, amit én fizettem neki az ILS-ért? 

> És ha van még pár szabad erőforrásom és pár dolgot töredékáron kapok, 
> akkor megéri-e nekem velük fejlesztetni?
Eénézést, nem értem a szabad erőforrás/töredékár gondolatot.

> 
> > A 40%-os profit margin pedig szerintem az álom kategória az ILS 
piacon, 
> > szerintem ez csak hangulatkeltésre alkalmas. Vagy van valami konkrét 
> > adat, vagy modell ami ezt alátámasztja?
> Ja, adat az van egy csomó:
> http://www.seekingalpha.com/article/10166-chart-software-companies-
> gross-profit-margins
> Itt ugyan 31% a legkisebb profit margin, dehát a hazai inflációval 
> megtoldva ... na de majd a közgazdászok megmagyarázzák nekünk :)
> Persze, persze, egy hazai cég nem MicroSoft - na de ha kevesebb a haszna 

> mint az államkötvény kamata és még dolgozik is vele és kockázatot is 
> vállal, akkor nem hülye? Ha meg az, bízzam rá az adataimat? Ha meg 
> kockázatot vállal és dolgozik vele és nem hülye, akkor meg higgyem el, 
> hogy 40% alatt van a profit margin-ja? (Persze, abba a céges kocsit meg 
> a "szakértői órabér"-t is beleszámolom, mert kis hazánkban az adózás meg 
a 
> megélhetés kicsit máshogy megy, a könyvtár szempontjából meg mindegy, 
hogy 
> milyen jogcímen teszi zsebre a pénzt a szolgátató alkalmazottja).

A könyvtár azért más, szerintem nem releváns más piacon dolgozó cégeket 
belekeverni. 
A kamat dolog a saját tőke esetén működne. A szoftvercégek tipikusan kis 
tőkeigényűek, 
így egy kis tőkéjű (értsd bankba rakott pénz) mellett is lehet nagy 
árbevétele.
Ezen a nagy árbevételen egy kis haszon is lehet sokkal jobb mint az 
államkötvény kamata.
Hidd el nekem, ilyen profitot elvétve tesznek zsebre szoftvercégek.
Könyvtári piacon soha.

> 
> > A szaktudás/tesztelő ingyen van? 
> > Nem, a közpénzből fizetett olvasószolgálatos fizetést kap, azért, hogy 

> > az olvasókkal foglalkozzon. Ha nem ezt teszi, akkor is kap fizetést az 

> > adott időre, de semmiképpen nem dolgozik ingyen.
> Jah, de ha épp nincs olvasó, akkor a tájékoztatós kapacitása szabad - 
> tehát nekünk mégis ingyen van (illetve, már ki van fizetve). Éppúgy, 
mint 
> az infrastruktúránál. Ezt ne felejtsük el.
Igaz. Könyveléstechnikailag ilyenkor mégis a szoftverfejlesztés 
költésgeire kellene
allokálni.
> 
> > Egy kórházban sem működik OSS alapú diagnosztikai rendszer,
> Dehogynem:
> http://www.sph.sc.edu/comd/rorden/dicom.html
Hú ebben nem vagyok képben, de azt hittem a Siemens/GE mindent visz 
(nemrég olvastam, de nem tudom hol)
De nem lettem nyugodt.
> 
> > A MÁV-osok nem állnak neki ERP rendszert fejleszteni.
> Dehogynem (határeset, SAP testreszabás ?=? fejlesztés):
> http://www.net.hu/telecomputer/4_09/4_2k.htm
Itt viszont képben vagyok. A MÁV Informatika egy leányvállalat, teljesen 
független 
a MÁV-tól, a piacon működik, bár a MÁV a legnagyobb megrendelő. 
És ők is SAP-ot vezettek be, nem fejlesztettek. Anno. Ma már a Freesoft 
csinálja.

> 
> > Szerintem ezt nem kellene ennyiben hagyni. Korrekt szerződéseket kell 
> > kötni és betartatni azt. Nem hiszem, hogy ezt nem lehet megcsinálni.
> De, meg lehet csinálni, csak két korrekt fél kell hozzá - és ha a 
> profit-orientált fél dirigál (vendor lock-in), akkor kicsi az esélye. 
> Ezért nem működik a vadkapitalizmus - bár aki éppen felül van, az 
próbálja 
> bizonygatni, hogy de.
> Persze, ha majd egyszer eljutunk oda, hogy anélkül merek tejet venni, 
hogy 
> meg kelljen néznem rajta a lejárati dátumot, és hogy nyáron bele merjek 
> inni egy frissen felbontott tejbe anélkül, hogy előtte megkostólnám, 
> lehet, hogy más véleményen leszek. De 2007-ben, Magyarországon még nem 
> tartunk ott.
Nekem nincs ennyi rossz tapasztalatom...

> 
> > Ugyanakkor a "vendor lock-in" itt könnyen "support lock-in"-né 
változhat.
> Ühüm. És egy "support lock-in" miert is nem jobb, mint egy "vendor 
lock-in 
> + support lock-in"? Vagy tudsz olyan ILS-t mutatni, amelyik nem OSS, és 
a 
> készítő nem mondja, hogy "az ő hibájuk és a te bajod", ha harmadik cég a 

> support?

> 
> > Ha jól értem ott leírtakat, ezt a fejlesztést egy állami szerv, a GPLS 

> > (amit Georgia állam, valamint a szövetségi Institute for Museums and 
> > Library Services finanszíroz) végezte. Tehát a szoftvert nem néhány 
> > önkéntes írta a semmiből.
> Aha. Tehát az az ötlet, hogy álljanak össze az önkéntesek és 
grundoljanak 
> össze állami támogatást OSS ILS rendszer kifejlesztésére, az miért is 
nem 
> ugyanaz? Mert egy állami szerv kapott támogatást és gyüjtötte össze az 
> önkénteseket?
Nem tudom, hogy ez volt-e a sorrend. Ha igen, akkor ok. Ha viszont az, 
hogy állami
alkalmazottak megállapították, hogy a piacon nem elég jó semmi, és majd 
ők, csak egy
kis pénz kell hozzá.... az nem ok.

> 
> > Önmagában a követők listájának a hosszából (amiből produkcióban csak a 

> > PINES van az ott olvasottak szerint - bár az 270 már korábban is 
> > együttműködő állami könyvtárból áll) még nem vonnám le azt a 
> > következtetést hogy ők csinálják jól. Tucatnyi, nagyságrendileg 
hosszabb 
> > listával rendelkező gyártó van ma a piacon ugyanis.
> Nem kell azt a következtetést levonni, hogy ők csinálják jól. Elég, ha 
> odáig eljutunk, hogy "lehet, hogy nem csinálják rosszul". Utána már csak 

> gondolkodni kell rajta, hogy kinek mi az érdeke. Meg hogy mit hogyan 
> lehetne jobban csinálni...
Lehet hogy nem csinálják rosszul. Így gondoltam én is.

> 
> Maradok:
> Nagy Elemér Károly
--------- következő rész ---------
Egy csatolt HTML állomány át lett konvertálva...
URL: <https://listserv.niif.hu/pipermail/katalist/attachments/20071217/b025dc0e/attachment.html>