<br><font size=2 face="sans-serif">Csak sebtiben...</font>
<br>
<br><font size=2 face="sans-serif">És egy személyes megjegyzés.</font>
<br><font size=2 face="sans-serif">1993-ban én is írhattam volna hasonló
levelekt mint Te Károly. Azért nem tettem, mert az OSS</font>
<br><font size=2 face="sans-serif">mint elv, terminólógia stb. még nem
létezett, de emlékszem saját helyzetemre. Aztán</font>
<br><font size=2 face="sans-serif">kézbevettem, megkapam a forrást (mint
fejlesztő, vezető fejlesztő, menedzser, tulajdonos - ebben</font>
<br><font size=2 face="sans-serif">az időbeli sorrendben)...</font>
<br>
<br><font size=2 face="sans-serif">gyp</font>
<br>
<br><font size=2><tt>Nagy Elemer Karoly <eknagy@omikk.bme.hu> írta
2007.12.16 23:50:48 időpontban:<br>
<br>
> <br>
>     Szép Jó Napot!<br>
> <br>
> Szépen konvergálunk és rövidül a levél, de azért pár dologban még
nem <br>
> értünk egyet:<br>
> <br>
> > Az én világomban ezt Neked tényleg nem kellene csinálnod, szerintem
ez a <br>
> > szállító dolga - ha már egyszer fizetnek neki. Ha nem csinálja
a dolgát, <br>
> > akkor fel kell arra szólítani, kötbérezni, stb. Persze, ez a
<br>
> > könyvtárakban nem így szokás. De így kellene lenni, szállítónak,
vevőnek <br>
> > egyaránt ez lenne a jó. Én szeretném ha így kérnék számon (rajtunk
is).<br>
> Milyen érdekes, hogy úgy teszel, mintha hobbiból csinálnám a support
<br>
> dolgát, nem mintha muszáj lenne, mert a support nem csinálja meg.
Mintha <br>
> nem arról lenne szó, hogy a cégnek az eladásból van haszna a support
meg <br>
> egy keserű kötelesség. Mintha nem úgy kéne lennie, hogy használható
<br>
> minőségű szoftvert kapok, lefordítva, kézikönyvvel, és hogy a hibákat
<br>
> kijavítják pár napon belül. Mintha az én hibám lenne, hogy nem verem
ki <br>
> belőlük? Már bocsánat. A nő a hibás, mert megerőszakoltatta magát
azzal, <br>
> hogy a egyedül ment haza, ugye?<br>
Állítom, hogy nem így kell lennie. A support igenis egy fontos - tervezhető
-</tt></font>
<br><font size=2><tt>tevékenység a cégeknek. Konkrét látszám áll rendelkezésre
(n fő, n>0), konkrét</tt></font>
<br><font size=2><tt>bevétellel szemben. Nem a nő a hibás (habár az iszlám
szép), de az, hogy ismersz erőszak</tt></font>
<br><font size=2><tt>történetet, az nem jelenti azt, hogy nincs erőszakmentes
környezet.   </tt></font>
<br><font size=2><tt>> <br>
> > Én nem nagy pénzről, hanem tisztességes megélhetésről beszélek
napi 8 <br>
> > órában. Azt állítom, hogy ebbe nem fér bele az üzemeltetés mellett
a <br>
> > fejlesztés (plusz ami vele jár: dokumentálás, tesztelés, ...)
nem fér <br>
> > bele, ahhoz 8 órán túli munka vagy újabb munkaerő szükséges.<br>
> Elárulom, hogy lehet olyat szoftvert is fejleszteni, amit nem kell
napi 8 <br>
> órában üzemeltetni. Csak érteni kell hozzá, na meg dolgozni kell vele.
<br>
> Arról nem is beszélve, hogy ha az üzemeltető fejleszt bele a szoftverbe,
<br>
> akkor azt jó eséllyel úgy teszi, hogy időt sporoljon az üzemeltetésen.<br>
> Hoppá.<br>
> <br>
Arra gondoltam, senkit nem vesznek fel fejlesztőnek a könyvtárba. Végig</tt></font>
<br><font size=2><tt>kellene gondolni, mit fog csinálni a munkakörében
az informatikus. Ha van </tt></font>
<br><font size=2><tt>ideje fejleszteni, akkor</tt></font>
<br><font size=2><tt>        a, zseni</tt></font>
<br><font size=2><tt>        b, megrögzött
zugfejlesztő</tt></font>
<br><font size=2><tt>        c, nem gondolták
végég, nem ellenőrzik a feladatait</tt></font>
<br><font size=2><tt>Bocs csak viccelek. Tényleg nem kellene fejlesztőt
felvenni könyvtárba</tt></font>
<br><font size=2><tt>szerintem. És persze ha valakinek ez a vérében van
(láttam ám a cinegét a</tt></font>
<br><font size=2><tt>sourceforge-on)az akkor is csinálja ha nem elvárás.
 </tt></font>
<br>
<br>
<br><font size=2><tt>> > Nincs marketing költség? Ha web lapra valaki
szöveget szerkeszt,<br>
> > hírlevelt ír (listában levelez :-)) az is marketing és van költsége.<br>
> Na igen, csak az nem ugyanaz, mint amikor drága öltönyben ppt-ket
<br>
> mutogatnak főállásban.<br>
> <br>
> > Nincs új infra költség? Alapvető dolog, hogy a fejlesztő, teszt
és <br>
> > produkciós környezetet külön kell választani. Meg lehet ezt rövid
távon <br>
> > spórolni - akkor viszont később lesz drágább.<br>
> Igen, ez nyilvánvaló (mármint ha a virtualizációt nem keverjük bele)
- én <br>
> arra gondoltam, hogy nem kell új iroda, új telefon, új TFT, új íróasztal.
<br>
> Persze, ez egy cégnél se feltétlenül kell, de ha egy olyan cégtől
veszek <br>
> ILS-t, amelyiknek szép új irodája van, felmerül bennem a kérdés, hogy
<br>
> miből vette? Csak nem abból a pénzből, amit én fizettem neki az
ILS-ért? <br>
> És ha van még pár szabad erőforrásom és pár dolgot töredékáron kapok,
<br>
> akkor megéri-e nekem velük fejlesztetni?<br>
Eénézést, nem értem a szabad erőforrás/töredékár gondolatot.</tt></font>
<br>
<br><font size=2><tt>> <br>
> > A 40%-os profit margin pedig szerintem az álom kategória az ILS
piacon, <br>
> > szerintem ez csak hangulatkeltésre alkalmas. Vagy van valami
konkrét <br>
> > adat, vagy modell ami ezt alátámasztja?<br>
> Ja, adat az van egy csomó:<br>
> http://www.seekingalpha.com/article/10166-chart-software-companies-<br>
> gross-profit-margins<br>
> Itt ugyan 31% a legkisebb profit margin, dehát a hazai inflációval
<br>
> megtoldva ... na de majd a közgazdászok megmagyarázzák nekünk :)<br>
> Persze, persze, egy hazai cég nem MicroSoft - na de ha kevesebb a
haszna <br>
> mint az államkötvény kamata és még dolgozik is vele és kockázatot
is <br>
> vállal, akkor nem hülye? Ha meg az, bízzam rá az adataimat? Ha meg
<br>
> kockázatot vállal és dolgozik vele és nem hülye, akkor meg higgyem
el, <br>
> hogy 40% alatt van a profit margin-ja? (Persze, abba a céges kocsit
meg <br>
> a "szakértői órabér"-t is beleszámolom, mert kis hazánkban
az adózás meg a <br>
> megélhetés kicsit máshogy megy, a könyvtár szempontjából meg mindegy,
hogy <br>
> milyen jogcímen teszi zsebre a pénzt a szolgátató alkalmazottja).<br>
</tt></font>
<br><font size=2><tt>A könyvtár azért más, szerintem nem releváns más piacon
dolgozó cégeket belekeverni. </tt></font>
<br><font size=2><tt>A kamat dolog a saját tőke esetén működne. A szoftvercégek
tipikusan kis tőkeigényűek, </tt></font>
<br><font size=2><tt>így egy kis tőkéjű (értsd bankba rakott pénz) mellett
is lehet nagy árbevétele.</tt></font>
<br><font size=2><tt>Ezen a nagy árbevételen egy kis haszon is lehet sokkal
jobb mint az államkötvény kamata.</tt></font>
<br><font size=2><tt>Hidd el nekem, ilyen profitot elvétve tesznek zsebre
szoftvercégek.</tt></font>
<br><font size=2><tt>Könyvtári piacon soha.</tt></font>
<br>
<br><font size=2><tt>> <br>
> > A szaktudás/tesztelő ingyen van? <br>
> > Nem, a közpénzből fizetett olvasószolgálatos fizetést kap, azért,
hogy <br>
> > az olvasókkal foglalkozzon. Ha nem ezt teszi, akkor is kap fizetést
az <br>
> > adott időre, de semmiképpen nem dolgozik ingyen.<br>
> Jah, de ha épp nincs olvasó, akkor a tájékoztatós kapacitása szabad
- <br>
> tehát nekünk mégis ingyen van (illetve, már ki van fizetve). Éppúgy,
mint <br>
> az infrastruktúránál. Ezt ne felejtsük el.<br>
Igaz. Könyveléstechnikailag ilyenkor mégis a szoftverfejlesztés költésgeire
kellene</tt></font>
<br><font size=2><tt>allokálni.</tt></font>
<br><font size=2><tt>> <br>
> > Egy kórházban sem működik OSS alapú diagnosztikai rendszer,<br>
> Dehogynem:<br>
> http://www.sph.sc.edu/comd/rorden/dicom.html<br>
Hú ebben nem vagyok képben, de azt hittem a Siemens/GE mindent visz (nemrég
olvastam, de nem tudom hol)</tt></font>
<br><font size=2><tt>De nem lettem nyugodt.</tt></font>
<br><font size=2><tt>> <br>
> > A MÁV-osok nem állnak neki ERP rendszert fejleszteni.<br>
> Dehogynem (határeset, SAP testreszabás ?=? fejlesztés):<br>
> http://www.net.hu/telecomputer/4_09/4_2k.htm<br>
Itt viszont képben vagyok. A MÁV Informatika egy leányvállalat, teljesen
független </tt></font>
<br><font size=2><tt>a MÁV-tól, a piacon működik, bár a MÁV a legnagyobb
megrendelő. </tt></font>
<br><font size=2><tt>És ők is SAP-ot vezettek be, nem fejlesztettek. Anno.
Ma már a Freesoft csinálja.</tt></font>
<br>
<br><font size=2><tt>> <br>
> > Szerintem ezt nem kellene ennyiben hagyni. Korrekt szerződéseket
kell <br>
> > kötni és betartatni azt. Nem hiszem, hogy ezt nem lehet megcsinálni.<br>
> De, meg lehet csinálni, csak két korrekt fél kell hozzá - és ha a
<br>
> profit-orientált fél dirigál (vendor lock-in), akkor kicsi az esélye.
<br>
> Ezért nem működik a vadkapitalizmus - bár aki éppen felül van, az
próbálja <br>
> bizonygatni, hogy de.<br>
> Persze, ha majd egyszer eljutunk oda, hogy anélkül merek tejet venni,
hogy <br>
> meg kelljen néznem rajta a lejárati dátumot, és hogy nyáron bele merjek
<br>
> inni egy frissen felbontott tejbe anélkül, hogy előtte megkostólnám,
<br>
> lehet, hogy más véleményen leszek. De 2007-ben, Magyarországon még
nem <br>
> tartunk ott.<br>
Nekem nincs ennyi rossz tapasztalatom...</tt></font>
<br>
<br><font size=2><tt>> <br>
> > Ugyanakkor a "vendor lock-in" itt könnyen "support
lock-in"-né változhat.<br>
> Ühüm. És egy "support lock-in" miert is nem jobb, mint egy
"vendor lock-in <br>
> + support lock-in"? Vagy tudsz olyan ILS-t mutatni, amelyik nem
OSS, és a <br>
> készítő nem mondja, hogy "az ő hibájuk és a te bajod",
ha harmadik cég a <br>
> support?<br>
</tt></font>
<br><font size=2><tt>> <br>
> > Ha jól értem ott leírtakat, ezt a fejlesztést egy állami szerv,
a GPLS <br>
> > (amit Georgia állam, valamint a szövetségi Institute for Museums
and <br>
> > Library Services finanszíroz) végezte. Tehát a szoftvert nem
néhány <br>
> > önkéntes írta a semmiből.<br>
> Aha. Tehát az az ötlet, hogy álljanak össze az önkéntesek és grundoljanak
<br>
> össze állami támogatást OSS ILS rendszer kifejlesztésére, az miért
is nem <br>
> ugyanaz? Mert egy állami szerv kapott támogatást és gyüjtötte össze
az <br>
> önkénteseket?<br>
Nem tudom, hogy ez volt-e a sorrend. Ha igen, akkor ok. Ha viszont az,
hogy állami</tt></font>
<br><font size=2><tt>alkalmazottak megállapították, hogy a piacon nem elég
jó semmi, és majd ők, csak egy</tt></font>
<br><font size=2><tt>kis pénz kell hozzá.... az nem ok.</tt></font>
<br>
<br><font size=2><tt>> <br>
> > Önmagában a követők listájának a hosszából (amiből produkcióban
csak a <br>
> > PINES van az ott olvasottak szerint - bár az 270 már korábban
is <br>
> > együttműködő állami könyvtárból áll) még nem vonnám le azt
a <br>
> > következtetést hogy ők csinálják jól. Tucatnyi, nagyságrendileg
hosszabb <br>
> > listával rendelkező gyártó van ma a piacon ugyanis.<br>
> Nem kell azt a következtetést levonni, hogy ők csinálják jól. Elég,
ha <br>
> odáig eljutunk, hogy "lehet, hogy nem csinálják rosszul".
Utána már csak <br>
> gondolkodni kell rajta, hogy kinek mi az érdeke. Meg hogy mit hogyan
<br>
> lehetne jobban csinálni...<br>
Lehet hogy nem csinálják rosszul. Így gondoltam én is.</tt></font>
<br>
<br><font size=2><tt>> <br>
> Maradok:<br>
> Nagy Elemér Károly</tt></font>