Válasz: Re: Válasz: [KATALIST] kérdés a szabad szoftverekről

[Nagy Elemer Karoly]

 	Szép Jó Napot!

Szépen konvergálunk és rövidül a levél, de azért pár dologban még nem 
értünk egyet:

> Az én világomban ezt Neked tényleg nem kellene csinálnod, szerintem ez a 
> szállító dolga - ha már egyszer fizetnek neki. Ha nem csinálja a dolgát, 
> akkor fel kell arra szólítani, kötbérezni, stb. Persze, ez a 
> könyvtárakban nem így szokás. De így kellene lenni, szállítónak, vevőnek 
> egyaránt ez lenne a jó. Én szeretném ha így kérnék számon (rajtunk is).
Milyen érdekes, hogy úgy teszel, mintha hobbiból csinálnám a support 
dolgát, nem mintha muszáj lenne, mert a support nem csinálja meg. Mintha 
nem arról lenne szó, hogy a cégnek az eladásból van haszna a support meg 
egy keserű kötelesség. Mintha nem úgy kéne lennie, hogy használható 
minőségű szoftvert kapok, lefordítva, kézikönyvvel, és hogy a hibákat 
kijavítják pár napon belül. Mintha az én hibám lenne, hogy nem verem ki 
belőlük? Már bocsánat. A nő a hibás, mert megerőszakoltatta magát azzal, 
hogy a egyedül ment haza, ugye?

> Én nem nagy pénzről, hanem tisztességes megélhetésről beszélek napi 8 
> órában. Azt állítom, hogy ebbe nem fér bele az üzemeltetés mellett a 
> fejlesztés (plusz ami vele jár: dokumentálás, tesztelés, ...) nem fér 
> bele, ahhoz 8 órán túli munka vagy újabb munkaerő szükséges.
Elárulom, hogy lehet olyat szoftvert is fejleszteni, amit nem kell napi 8 
órában üzemeltetni. Csak érteni kell hozzá, na meg dolgozni kell vele. 
Arról nem is beszélve, hogy ha az üzemeltető fejleszt bele a szoftverbe, 
akkor azt jó eséllyel úgy teszi, hogy időt sporoljon az üzemeltetésen.
Hoppá.

> Nincs marketing költség? Ha web lapra valaki szöveget szerkeszt,
> hírlevelt ír (listában levelez :-)) az is marketing és van költsége.
Na igen, csak az nem ugyanaz, mint amikor drága öltönyben ppt-ket 
mutogatnak főállásban.

> Nincs új infra költség? Alapvető dolog, hogy a fejlesztő, teszt és 
> produkciós környezetet külön kell választani. Meg lehet ezt rövid távon 
> spórolni - akkor viszont később lesz drágább.
Igen, ez nyilvánvaló (mármint ha a virtualizációt nem keverjük bele) - én 
arra gondoltam, hogy nem kell új iroda, új telefon, új TFT, új íróasztal. 
Persze, ez egy cégnél se feltétlenül kell, de ha egy olyan cégtől veszek 
ILS-t, amelyiknek szép új irodája van, felmerül bennem a kérdés, hogy 
miből vette? Csak nem abból a pénzből, amit én fizettem neki az ILS-ért? 
És ha van még pár szabad erőforrásom és pár dolgot töredékáron kapok, 
akkor megéri-e nekem velük fejlesztetni?

> A 40%-os profit margin pedig szerintem az álom kategória az ILS piacon, 
> szerintem ez csak hangulatkeltésre alkalmas. Vagy van valami konkrét 
> adat, vagy modell ami ezt alátámasztja?
Ja, adat az van egy csomó:
http://www.seekingalpha.com/article/10166-chart-software-companies-gross-profit-margins
Itt ugyan 31% a legkisebb profit margin, dehát a hazai inflációval 
megtoldva ... na de majd a közgazdászok megmagyarázzák nekünk :)
Persze, persze, egy hazai cég nem MicroSoft - na de ha kevesebb a haszna 
mint az államkötvény kamata és még dolgozik is vele és kockázatot is 
vállal, akkor nem hülye? Ha meg az, bízzam rá az adataimat? Ha meg 
kockázatot vállal és dolgozik vele és nem hülye, akkor meg higgyem el, 
hogy 40% alatt van a profit margin-ja? (Persze, abba a céges kocsit meg 
a "szakértői órabér"-t is beleszámolom, mert kis hazánkban az adózás meg a 
megélhetés kicsit máshogy megy, a könyvtár szempontjából meg mindegy, hogy 
milyen jogcímen teszi zsebre a pénzt a szolgátató alkalmazottja).

> A szaktudás/tesztelő ingyen van? 
> Nem, a közpénzből fizetett olvasószolgálatos fizetést kap, azért, hogy 
> az olvasókkal foglalkozzon. Ha nem ezt teszi, akkor is kap fizetést az 
> adott időre, de semmiképpen nem dolgozik ingyen.
Jah, de ha épp nincs olvasó, akkor a tájékoztatós kapacitása szabad - 
tehát nekünk mégis ingyen van (illetve, már ki van fizetve). Éppúgy, mint 
az infrastruktúránál. Ezt ne felejtsük el.

> Egy kórházban sem működik OSS alapú diagnosztikai rendszer,
Dehogynem:
http://www.sph.sc.edu/comd/rorden/dicom.html

> A MÁV-osok nem állnak neki ERP rendszert fejleszteni.
Dehogynem (határeset, SAP testreszabás ?=? fejlesztés):
http://www.net.hu/telecomputer/4_09/4_2k.htm

> Szerintem ezt nem kellene ennyiben hagyni. Korrekt szerződéseket kell 
> kötni és betartatni azt. Nem hiszem, hogy ezt nem lehet megcsinálni.
De, meg lehet csinálni, csak két korrekt fél kell hozzá - és ha a 
profit-orientált fél dirigál (vendor lock-in), akkor kicsi az esélye. 
Ezért nem működik a vadkapitalizmus - bár aki éppen felül van, az próbálja 
bizonygatni, hogy de.
Persze, ha majd egyszer eljutunk oda, hogy anélkül merek tejet venni, hogy 
meg kelljen néznem rajta a lejárati dátumot, és hogy nyáron bele merjek 
inni egy frissen felbontott tejbe anélkül, hogy előtte megkostólnám, 
lehet, hogy más véleményen leszek. De 2007-ben, Magyarországon még nem 
tartunk ott.

> Ugyanakkor a "vendor lock-in" itt könnyen "support lock-in"-né változhat.
Ühüm. És egy "support lock-in" miert is nem jobb, mint egy "vendor lock-in 
+ support lock-in"? Vagy tudsz olyan ILS-t mutatni, amelyik nem OSS, és a 
készítő nem mondja, hogy "az ő hibájuk és a te bajod", ha harmadik cég a 
support?

> Ha jól értem ott leírtakat, ezt a fejlesztést egy állami szerv, a GPLS 
> (amit Georgia állam, valamint a szövetségi Institute for Museums and 
> Library Services finanszíroz) végezte. Tehát a szoftvert nem néhány 
> önkéntes írta a semmiből.
Aha. Tehát az az ötlet, hogy álljanak össze az önkéntesek és grundoljanak 
össze állami támogatást OSS ILS rendszer kifejlesztésére, az miért is nem 
ugyanaz? Mert egy állami szerv kapott támogatást és gyüjtötte össze az 
önkénteseket?

> Önmagában a követők listájának a hosszából (amiből produkcióban csak a 
> PINES van az ott olvasottak szerint - bár az 270 már korábban is 
> együttműködő állami könyvtárból áll) még nem vonnám le azt a 
> következtetést hogy ők csinálják jól. Tucatnyi, nagyságrendileg hosszabb 
> listával rendelkező gyártó van ma a piacon ugyanis.
Nem kell azt a következtetést levonni, hogy ők csinálják jól. Elég, ha 
odáig eljutunk, hogy "lehet, hogy nem csinálják rosszul". Utána már csak 
gondolkodni kell rajta, hogy kinek mi az érdeke. Meg hogy mit hogyan 
lehetne jobban csinálni...

Maradok:
Nagy Elemér Károly