Válasz: Re: Válasz: Re: Válasz: [KATALIST] kérdés a szabad szoftverekről

[Nagy Elemer Karoly]

 	Szép Jó Napot!

Már úgy fogy a levél, hogy mindjárt vége az eszmecserének :)

> Arra gondoltam, senkit nem vesznek fel fejlesztőnek a könyvtárba. Végig
> kellene gondolni, mit fog csinálni a munkakörében az informatikus. Ha van
> ideje fejleszteni, akkor
>        a, zseni
>        b, megrögzött zugfejlesztő
>        c, nem gondolták végég, nem ellenőrzik a feladatait
> Bocs csak viccelek. Tényleg nem kellene fejlesztőt felvenni könyvtárba
> szerintem.
Képzelj el egy könyvtárat, ahol újra kell írni régi, DOS-os (CDS/ISIS-es) 
alkalmazásokat. Ahol digitalizálnak mindenféle folyóiratokat, amiket ki 
akarnak rakni a világhálóra, olcsón. Ahol fejlesztenek belső 
alkalmazásokat, mert mondjuk hozzá akarják kötni a belépőkártya-nyomtató 
szoftvert az ILS-hez. Ahol mondjuk számítógépre akarják vinni a több ezer 
oldalnyi folyóriat-leltárt.

Vagy képzelj el egy könyvtárat, ahol 1.6 karbantartóra van szükség (egy 
ember kevés, kettő sok). Ha megvan a bérkeret, logikus, hogy felvesznek 
egy olyat, aki félig fejlesztő, mert az 1.6 az ugye "másfél-két" ember, 
lévén az informatika nem annyira egzaktúl számolható, mint a 
krumplihámozás. Ez a félig fejlesztő aztán dolgozik a munkakörében, 
mondjuk, és
a) ír egy scriptet, ami a befagyot ILS folyamatot újraindítja
b) ír egy másikat, ami megcsinálja a mentést
c) a régi problémás DOS-os programok egy részét átrakja DOSBOX-ba, egy 
részét újraírja PHP-ban.
Ezzel eléri, hogy már csak 1.2 karbantartóra van szükség - na ilyenkor 
szerinted mit csinál a főnöke? Kirúgja? Vagy örül, és biztatja, hogy csak 
így tovább, mert jobban működnek a dolgok?
Namármost, ha az ILS zárt kódú, akkor az első két pont különálló 
programokból áll, amik az újabb verzió frissítésekor, amikor megváltozhat 
az ILS működése, elveszhetnek.
A zárt kódú fejlesztő elvileg elkérhetné a programokat, csak
a) be kellen ismernie, hogy tényleg kéne ilyen a rendszerébe
b) lehet, hogy pénzt kérne érte a könyvtár
c) elég hamar "stovepipe system"-mé válna a rendszere a sok toldozgatástól

>> És ha van még pár szabad erőforrásom és pár dolgot töredékáron kapok,
>> akkor megéri-e nekem velük fejlesztetni?
> Eénézést, nem értem a szabad erőforrás/töredékár gondolatot.
Töredékár:
Szóval a SUN például 50%-os áron ajánlott a felsőoktatásnak számítógépeket 
idén karácsonyra - több milliós szervereket is. A MicroSoft, ha jól tudom, 
10%-os áron ad Windows Server-t a "Select" szerződés keretében. A 
gigabites internetet "ingyen" kapjuk az egyetemtől, aki igencsak nyomott 
áron kapja az államtól (NIIF-től? Van itt valaki, aki tudja pontosan?). 
Jópár programozó 10-100%-al alacsonyabb bérért is elmegy dolgozni, ha az 
biztos állás (közalkalmazás, közalkalmazotti lakáshitel). A 
negyed-ötödéves egyetemisták minimálbérért is eljönnek programozónak, mert 
"az egyetemen belül van" és "a könyvtárban jól lehet tanulni" meg mert 
"will work for bandwidth". Ja, és mivel van saját épülete a könyvtárnak, 
azt sem kell venni/bérelni - egy frissen indult céggel szemben ez mind 
olyan pénz, amit nem kell kifizetni és beleépíteni az árba.

Szabad erőforrás:
Amikor rendszergazda szobát épít/átépít a könyvtár a saját épületében, 
nyílván ráhagy 1-2-3 helyet. Az internet adott, asztal van, 
fejlesztői gépnek és teszt szervernek kósza P3-P4 akad, fűteni 
mindenképpen kell. A rendszergazda az okos vezetőség miatt bizonyos 
időszakokban minden nap egy-két órát ráér, amikor csak ügyeletben van.
Nagyjából ez a helyzet a kölcsönzőpulton is, a tájékoztató osztályon is, 
és a folyóriat-olvasóban is - ott van egy-egy ember aki ügyeletben várja 
az olvasót, és "unatkozik", de ki van fizetve, tehát pár jó szóval munkára 
bírható. Úgy, hogy az extra költségbe nem kerül, de valami hasznosat 
termel(het).

> Hidd el nekem, ilyen profitot elvétve tesznek zsebre szoftvercégek. 
> Könyvtári piacon soha.
Nem hiszem, mert van saját cégem, amelyik könyvtári piacra dolgozik. Igaz, 
ki tudom számolni úgy is, hogy veszteséges volt a cégem, csak közben jól 
keresett a vezető fejlesztő, aki szintén én vagyok. De mint említettem, az 
ügyfélnek mindegy, hogy mire fizetnek, az APEH-et meg nem féltem.

> És ők is SAP-ot vezettek be, nem fejlesztettek.
A bevezetés (testreszabás) <=> fejlesztés egy érdekes kérdés. 
Fejelsztésnek számít-e egy nagy rendszer testreszabása, ami elötte nem 
látta el a feladatát, utána igen, és közben fejlesztés-szerű dolgot 
kellett csinálni? Úgy látszik, szerinted nem, szerintem igen.

>> Persze, ha majd egyszer eljutunk oda, hogy anélkül merek tejet venni, 
>> hogy meg kelljen néznem rajta a lejárati dátumot, és hogy nyáron bele 
>> merjek inni egy frissen felbontott tejbe anélkül, hogy előtte 
>> megkostólnám, lehet, hogy más véleményen leszek. De 2007-ben, 
>> Magyarországon még nem tartunk ott.
> Nekem nincs ennyi rossz tapasztalatom...
Gondoltam, de te tejgyárban dolgozol :)

Maradok:
Nagy Elemér Károly