Válasz: Re: Válasz: [KATALIST] kérdés a szabad szoftverekről

[gyure.peter at e-corvina.hu]

Kedves Károly, Lista!

Belekommentezve válaszolok, előtte két gondolat.

Én nem az OSS vs. szoftvercégek gondolatkört akartam 
néhány szoftvercégeket támogattó érvvel felidézni, hanem néhány
olyan sztereotípiáról szeretnék tisztább kép megalkotásában
segíteni, ami gyakran kísért  (ingyenesség,
egyszerűség) vagy hiányzik (felelősség) ennek kapcsán.

A másik pedig az, hogy a saját elfogultságom nyilvánvaló és vállalom, 
de nem szeretnék olyan gondolatokat megfogalmazni, amivel
másképp elfogult kollégáinkat negatív színben tüntetném fel.
Ugyanezt persze kérném is magammal szemben. A megválaszolt levélben
idézett 40%-os profit szerintem nem kellett volna. Nekem legalábbis több 
kellene :-)

gyp


 



Nagy Elemer Karoly <eknagy at omikk.bme.hu> 
2007.12.15 14:51

Címzett
gyure.peter at e-corvina.hu
Másolat
katalist at listserv.iif.hu
Tárgy
Re: Válasz: [KATALIST] kérdés a szabad szoftverekről




                 Szép Jó Napot!

> ... Természetesen egy fizetős ILS fejlesztője elfogult a témában ... ... 

> A szabad szoftverek sincsenek ingyen ugyanis. Természetesen a használat 
> joga, a forráskód ingyen lehet ... De azok akik 
> fejlesztik/magyarítják/kézikönyvet írnak stb. nem dolgoznak ingyen ... 
> Az ugyanis nincs ingyen ha a könyvtár informatikus munkaidőben kódol, 
> kísérletezik, installál, támogat, hibát javít ...
Na igen, én, mint könyvtári informatikus, azért is szeretnék egy nyílt 
kódú rendszerrel dolgozni, mert akkor kevesebbet kellene kísérletezni 
(megnézhetném a kódot, nem "vakon" kéne kitalálnom, hogy mit rontottak el 
a "profi" fejlesztők), kevesebbet kellene támogatni (mert egy hibát pár 
nap alatt kijavítanák, nem kellene hónapokom keresztül magyaráznom a 
könyvtárosoknak, hogy "a következő verzióban már ki lesz javítva / benne 
lesz ez a funkció is", és a hibajavítást nem gusztustalan szemét 
gányolással kellene megcsinálni, hanem csak simán kijavítanám a kódban.
Ja, és egyszerűbb lenne kézikönyvet írnom hozzá, mert nem kéne hozzá annyi 

GIMP, meg a fordítás támogatását is meg tudnám bütykölni a kódban, hogy 
legyen benne rendes, nem-kalapos ékezet. Nyilván a te világodban ezt mind 
nem csinálom. De a valóságban igen.

gyp: Az én világomban ezt Neked tényleg nem kellene csinálnod, szerintem 
ez a szállító dolga - ha már egyszer fizetnek neki. Ha nem csinálja a 
dolgát,
akkor fel kell arra szólítani, kötbérezni, stb. Persze, ez a könyvtárakban 
nem
így szokás. De így kellene lenni, szállítónak, vevőnek egyaránt ez lenne a 
jó.
Én szeretném ha így kérnék számon (rajtunk is).
 
> ... Könyvtári szoftvert nem lehet könyvtárosok, könyvtári-informatikusok 

> nélkül fejleszteni. De szoftverfejlsztők, architektek nélkül sem ...
Lehet, csak olyan lesz, hogy nem merik megmutatni a kódot, és kénytelenek 
zárt kódú rendszerként árulni :)

> ... De könyvtári bérekből nem tudnának ingyenes szoftvert fejleszteni.
Azt hiszem, ezt a könyvtári világban még az informatikusok sem - amelyik 
nagy pénzt akar keresni, és nem a világot jobbá tenni, az úgyis elmegy a 
dohánygyárba helpdesk support-osnak, mert ott jobban fizetnek. De ez 
megint az elhivatottság +- jól fizetett vitához vezet vissza, amit már 
jópárszor végigrágtunk.

gyp: Én nem nagy pénzről, hanem tisztességes megélhetésről beszélek
napi 8 órában. Azt állítom, hogy ebbe nem fér bele az üzemeltetés
mellett a fejlesztés (plusz ami vele jár: dokumentálás, tesztelés, ...)
nem fér bele, ahhoz 8 órán túli munka vagy újabb munkaerő szükséges.

> ... De attól, hogy könyvtár informatikusok tucatjai belevágnak egy OSS 
> hazai adaptálásába/fejlesztésébe, még nem lesznek olcsóbbak ...
Kivéve, hogy nincs marketing-költség, nem kell hozzá új infrastruktúrát 
kiépíteni, mint a cégeknek, meg nincs olyan tulajdonosa a cégnek, 
amely 40%-os "profit margin"-nal dolgozik. Ja, és a szaktudás meg a 
tesztelők házon belül és "ingyen" vannak. Amúgy tényleg nem.

gyp: Nincs marketing költség? Ha web lapra valaki szöveget szerkeszt,
hírlevelt ír (listában levelez :-)) az is marketing és van költsége.
Jó, elismerem nem túl sok. De az ILS fejlesztők költségeinek ez elenyésző
része (legalábbis amit én ismerek :-).
Nincs új infra költség? Alapvető dolog, hogy a fejlesztő, teszt és 
produkciós
környezetet külön kell választani. Meg lehet ezt rövid távon spórolni - 
akkor
viszont később lesz drágább. 
A 40%-os profit margin pedig szerintem az álom kategória az ILS piacon,
szerintem ez csak hangulatkeltésre alkalmas. Vagy van valami konkrét adat,
vagy modell ami ezt alátámasztja?
A szaktudás/tesztelő ingyen van? Nem, a közpénzből fizetett 
olvasószolgálatos 
fizetést kap, azért, hogy az olvasókkal foglalkozzon. Ha nem ezt teszi, 
akkor is kap fizetést az adott időre, de semmiképpen nem dolgozik ingyen. 
 

> Itt azonban már a klasszikus kérdéshez érkeztünk: belevágjon-e az állam 
> olyan tevékenységekbe, amit ilyen értelemben non-profit módon maga is 
> képes lenne/lehetne elvégezni?
Iskola? Kórház? Közlekedés? Könyvtár/könyvesbolt? Miről beszélünk? Vagy 
nem figyeltem, és már politizálunk?

gyp: Nem, a gazdaság működéséről beszéltem. Komparatív előnyökről - ha
valaki valamiben jó, akkor csinálja azt, annak lényegi részét, a többit 
bízza másra. Egy kórházban sem működik OSS alapú diagnosztikai rendszer,
sem integrált kórházi rendszer. (Magam részéről nem is szeretnék ilyenbe
kerülni...). A MÁV-osok nem állnak neki ERP rendszert fejleszteni. De
nem csak az informatikát bízhatják másra (vö. outsourcing), hanem a 
takarítást,
könyvelést, közbeszerzést stb. nem saját dolgozókkal végeztetik, hanem 
piaci
szolgáltatóktól veszik. 

> ... És még egy dolog: a felelősség kérdése. A cégek felelősséget 
> vállalnak a termékeikért. Szerintem a profitért cserébe ezt kell 
> elvárni ...
Aha. Láttam én már felelősségvállalást, valahogy így hangzott:
- De ez nem működik. Amikor megvettük, azt mondtátok, menni fog.
- Ja, tényleg. Bocs, a mi hibánk. De már megvetted, nem? Ez van. Majd 
máskor nem veszel tőlünk drágán szemetet. Hehe. Akarsz még valamit?
Meg így is:
- Ja, megemeljük az árainkat 16-szorosára. Ja, így nem tudsz működni? Hát 
ez szívás. Csak minket nem érdekel. Hehe. Így jártál.

gyp: Szerintem ezt nem kellene ennyiben hagyni. Korrekt szerződéseket kell
kötni és betartatni azt. Nem hiszem, hogy ezt nem lehet megcsinálni.

> Ezt egy OSS fejlesztő közösség soha nem tudja megtenni.
Gondolom, akkor azért van, hogy a New York-i tőzsdén sem a Debian 
Alapítványtól veszik a Linuxot, hanem a HP-tól. Még jó, hogy akkor is 
Linuxot vesznek, és nem a HP rendszerét, a HP-UX-ot, pedig a HP ugye elég 
jól tudná támogatni a HP-UX-ot, mert ők csinálták, csak hát ugye a Linux 
jobb. Itt van egy link:
http://linux.slashdot.org/article.pl?sid=07/12/14/2312210

Ha nem akarunk jövőkutatást végezni, talán nézzünk nyugatra:
Egyre nagyobb gyakorlat, hogy a saját kis tréh rendszereinek a fejlesztése 

helyett a cégek OSS rendszerek támogatását és továbbfejlesztését végzik. 
Nem terméket, hanem szolgáltatást adnak el. Abból is meg lehet élni, és 
jól lehet fizetni a profi fejlesztőket. Ez az a modell, amit egyéni 
vállalkozóként is támogatok, meg ami a könyvtáraknak is jobb, mert 
nincsenek belekényszerítve egy adott cég karmaiba (vendor lock-in) és 
így versenyeztetni tudják a cégeket.

gyp: Valóban vannak ilyen példák, de nem nevezném tipikusnak - szerintem
az adott szoftverre/piacra/cégre vonatkozó üzleti terv realitása alapján 
lehet erről dönteni.
Ezért mint modellt, önmagában nem lehet racionálisan megítélni. Szeretni 
és támogatni
persze lehet. Van ahol én is támogatom.
Ugyanakkor a "vendor lock-in" itt könnyen "support lock-in"-né változhat. 

Valószínűleg az a párszáz könyvtár, amelyik az evergreen weblapján 
keresztül elérhető, is így gondolja:
http://www.open-ils.org/about.php

gyp: Ha jól értem ott leírtakat, ezt a fejlesztést egy állami szerv, a 
GPLS (amit Georgia
állam, valamint a szövetségi Institute for Museums and Library
Services finanszíroz) végezte. Tehát a szoftvert nem néhány önkéntes írta 
a semmiből. Valamint számomra még csak az látszik, hogy létrehoztak 
valamit, ami 
pár év múlva mindent tudni fog, amit egy ILS-nek kell (2008-ban például 
Serials és Acquisition).
Valóban egy nagyszerű kezdeményeznésnek tűnik, az idő majd eldönti mi lesz 
vele.
Itthon is volt valaha KözElKat, ami nagyszerű dolog volt (nem ingyen, 
állami pénzből!!!).
Mindenki ingyen csatlakozhatott. Csak aztán nem volt aki fenntartsa a 
szolgáltatást,
csendben el is halt.

Persze, lehet, hogy mi okosak vagyunk és ezek mind hülyék - még magyarul 
se tudnak.

gyp: Önmagában a követők listájának a hosszából (amiből produkcióban csak 
a PINES van az ott
olvasottak szerint - bár az 270 már korábban is együttműködő állami 
könyvtárból áll)
még nem vonnám le azt a következtetést hogy ők csinálják jól. Tucatnyi, 
nagyságrendileg
hosszabb listával rendelkező gyártó van ma a piacon ugyanis.


Maradok:
Nagy Elemér Károly
--------- következő rész ---------
Egy csatolt HTML állomány át lett konvertálva...
URL: <https://listserv.niif.hu/pipermail/katalist/attachments/20071216/9fd5375f/attachment.html>