Válasz: [KATALIST] kérdés a szabad szoftverekről

[Nagy Elemer Karoly]

 	Szép Jó Napot!

> ... Természetesen egy fizetős ILS fejlesztője elfogult a témában ... ... 
> A szabad szoftverek sincsenek ingyen ugyanis. Természetesen a használat 
> joga, a forráskód ingyen lehet ... De azok akik 
> fejlesztik/magyarítják/kézikönyvet írnak stb. nem dolgoznak ingyen ... 
> Az ugyanis nincs ingyen ha a könyvtár informatikus munkaidőben kódol, 
> kísérletezik, installál, támogat, hibát javít ...
Na igen, én, mint könyvtári informatikus, azért is szeretnék egy nyílt 
kódú rendszerrel dolgozni, mert akkor kevesebbet kellene kísérletezni 
(megnézhetném a kódot, nem "vakon" kéne kitalálnom, hogy mit rontottak el 
a "profi" fejlesztők), kevesebbet kellene támogatni (mert egy hibát pár 
nap alatt kijavítanák, nem kellene hónapokom keresztül magyaráznom a 
könyvtárosoknak, hogy "a következő verzióban már ki lesz javítva / benne 
lesz ez a funkció is", és a hibajavítást nem gusztustalan szemét 
gányolással kellene megcsinálni, hanem csak simán kijavítanám a kódban.
Ja, és egyszerűbb lenne kézikönyvet írnom hozzá, mert nem kéne hozzá annyi 
GIMP, meg a fordítás támogatását is meg tudnám bütykölni a kódban, hogy 
legyen benne rendes, nem-kalapos ékezet. Nyilván a te világodban ezt mind 
nem csinálom. De a valóságban igen.

> ... Könyvtári szoftvert nem lehet könyvtárosok, könyvtári-informatikusok 
> nélkül fejleszteni. De szoftverfejlsztők, architektek nélkül sem ...
Lehet, csak olyan lesz, hogy nem merik megmutatni a kódot, és kénytelenek 
zárt kódú rendszerként árulni :)

> ... De könyvtári bérekből nem tudnának ingyenes szoftvert fejleszteni.
Azt hiszem, ezt a könyvtári világban még az informatikusok sem - amelyik 
nagy pénzt akar keresni, és nem a világot jobbá tenni, az úgyis elmegy a 
dohánygyárba helpdesk support-osnak, mert ott jobban fizetnek. De ez 
megint az elhivatottság +- jól fizetett vitához vezet vissza, amit már 
jópárszor végigrágtunk.

> ... De attól, hogy könyvtár informatikusok tucatjai belevágnak egy OSS 
> hazai adaptálásába/fejlesztésébe, még nem lesznek olcsóbbak ...
Kivéve, hogy nincs marketing-költség, nem kell hozzá új infrastruktúrát 
kiépíteni, mint a cégeknek, meg nincs olyan tulajdonosa a cégnek, 
amely 40%-os "profit margin"-nal dolgozik. Ja, és a szaktudás meg a 
tesztelők házon belül és "ingyen" vannak. Amúgy tényleg nem.

> Itt azonban már a klasszikus kérdéshez érkeztünk: belevágjon-e az állam 
> olyan tevékenységekbe, amit ilyen értelemben non-profit módon maga is 
> képes lenne/lehetne elvégezni?
Iskola? Kórház? Közlekedés? Könyvtár/könyvesbolt? Miről beszélünk? Vagy 
nem figyeltem, és már politizálunk?

> ... És még egy dolog: a felelősség kérdése. A cégek felelősséget 
> vállalnak a termékeikért. Szerintem a profitért cserébe ezt kell 
> elvárni ...
Aha. Láttam én már felelősségvállalást, valahogy így hangzott:
- De ez nem működik. Amikor megvettük, azt mondtátok, menni fog.
- Ja, tényleg. Bocs, a mi hibánk. De már megvetted, nem? Ez van. Majd 
máskor nem veszel tőlünk drágán szemetet. Hehe. Akarsz még valamit?
Meg így is:
- Ja, megemeljük az árainkat 16-szorosára. Ja, így nem tudsz működni? Hát 
ez szívás. Csak minket nem érdekel. Hehe. Így jártál.

> Ezt egy OSS fejlesztő közösség soha nem tudja megtenni.
Gondolom, akkor azért van, hogy a New York-i tőzsdén sem a Debian 
Alapítványtól veszik a Linuxot, hanem a HP-tól. Még jó, hogy akkor is 
Linuxot vesznek, és nem a HP rendszerét, a HP-UX-ot, pedig a HP ugye elég 
jól tudná támogatni a HP-UX-ot, mert ők csinálták, csak hát ugye a Linux 
jobb. Itt van egy link:
http://linux.slashdot.org/article.pl?sid=07/12/14/2312210

Ha nem akarunk jövőkutatást végezni, talán nézzünk nyugatra:
Egyre nagyobb gyakorlat, hogy a saját kis tréh rendszereinek a fejlesztése 
helyett a cégek OSS rendszerek támogatását és továbbfejlesztését végzik. 
Nem terméket, hanem szolgáltatást adnak el. Abból is meg lehet élni, és 
jól lehet fizetni a profi fejlesztőket. Ez az a modell, amit egyéni 
vállalkozóként is támogatok, meg ami a könyvtáraknak is jobb, mert 
nincsenek belekényszerítve egy adott cég karmaiba (vendor lock-in) és 
így versenyeztetni tudják a cégeket.

Valószínűleg az a párszáz könyvtár, amelyik az evergreen weblapján 
keresztül elérhető, is így gondolja:
http://www.open-ils.org/about.php
Persze, lehet, hogy mi okosak vagyunk és ezek mind hülyék - még magyarul 
se tudnak.

Maradok:
Nagy Elemér Károly