[Textlib] módosítási javaslat

[Thék György]

Kedves Éva, Kedves TextLibesek!

> Ezt a férfi-nő hasonlatot már ittlétekor megbeszéltük kedves Thék
> Úr, szerintem nem jó a párhuzam, mert nyilvánvaló, hogy az emberiség
> két nemű. A törlés okai viszont ennél több fogalommal jellemezhetők.
Természetesen nem akartam párhuzamot. Ezzel a példával azt próbáltam
leírni, hogy a kódolt mezőkben előforduló értékek kötöttségének egyik
lehetséges oka, hogy valóban nincs többféle, csak annyi. A kötöttség
másik lehetséges oka, hogy a választható értékhez működés tartozik, és
csak akkor működhet a program az elvárt módon, ha azt az értéket
választjuk, amihez az a bizonyos működés tartozik. Nagyon hasonlóan
ahhoz, mint ahogy a 'Kölcsönzés' menüpont - és nem más -
kiválasztásával tudunk kölcsönözni. Az elnevezés és a funkció
összekapcsolódik. Persze az elnevezés lehet sokféle, de a funkcióval
össze van drótozva. Ehhez a második változathoz tartozik a törlési
jegytőkönyveken a törlési okok listája is.

>> A meglévő példányok selejtezésekor választható 'törlés oka' mező
>> pedig semmiképpen nem tartozik a szabadon bővíthető körbe,
> Miért nem? Nem azokért van a rendszer, akik megrendelték és
> használják a szoftvert?
De, azokért van. A TextLib számtalan képessége alakult és alakul a
könyvtáros szakma követelményei, a könyvtárosok munkamódszerei
szerint vagy a könyvtárosi munka kémyelmesebbé tétele érdekében.

> Azt a feltételezést pedig, hogy "hasraütéssel " választanánk ki az
> elveszett példányokat egyáltalán nem tartom méltónak egy szakmai
> fórumon!
A feltételezést én is visszautasítottam. A lényeg nem a kifejezésen
van, de itt van.

A program használata során lépésről-lépésre történnek azok az
események, amelyek a program és a könyvtáros számára is egyértelművé
teszik, hogy a könyv nincs meg. Elveszett, vagy az olvasó nem akarja
visszaadni. Minden olyan esemény és adat ami ezt a tényt bizonyítja,
az adatbázisban van, és CSAK OTT VAN!

Ha bizonyítani akarjuk, hogy az olvasó tartozik késedelmi díjjal,
dokumentummal, a bizonyíték az adatbázisban van. Az tehát, hogy a
program nyilvánítsa egy elveszett dokumentum térítési díját
megtérítettnek vagy behajthatatlannak, a lehető legtermészetesebb
módszer. Ehhez képest bonyolultabb és hibázásra is több lehetőséget
adó lenne, ha könyvtáros döntene. Ennek a döntésnek a kiindulópontja
csakis az adatbázis lehetne, a döntés eredményét pedig a program
természetesen ellenőrizné, és nem engedné meg a sok szigorú feltétel
nem teljesülésekor pl. egy 'megtérített követelés' törlési okú törlési
jegyzékre felvinni a nem odatartozó példányt. Ha tehát kizárólag a
követelmények teljesülésekor kerülhetne egy példány a neki megfelelő
törlési jegyzékre, akkor erre a legmegfelelőbb módszer az
automatizmus. Ellenkező oldalról nézve: mi szükség lenne egy olyan
törlési okkal létrehozni törlési jegyzéket, amire semmi más példányt
nem lehet rátenni, csak azt, amiről a program tudja hogy oda tartozik,
és megengedi? Ha tudja, tegye oda, ne adjon plusz munkát a
könyvtárosnak!!! 

> Én komoly(nak tűnő) indokokkal (Könyvtári szabványi kifejezések
> használata) próbáltam némi bővítésről értekezni a kollégákkal,  nem
> tettem sértő megjegyzéseket.
Bocsánatot kérek, ha sértő voltam, nem volt szándékos!

>> Ha elfogadjuk, hogy az olvasóknál eltűnt dokumentumokról a rendszer
>> pontos nyilvántartást vezet, akkor fogadjuk el azt is, hogy az
>> ilyenek selejtezésre előkészítését is a rendszer végzi. Ebben az
>> esetben pedig semmi szükség nincs erre a két törlési okra a meglévő
>> példányok selejtezésénél.
> Ha elfogadjuk...
Hááááát, igen... Ha kétség merül fel, akkor javítani kell a programot.
Felmerült?

>> sem lehetne alapozni egy olyan törlési okra, hogy 'hát, nem nagyon
>> kell ez már nekünk'.
> Ez utolsó mondat elhangozhat egy belső munkamegbeszélésen, ahol az
> apasztást végző kollégák igenis végignézve a polcokat, esetleg a
> pontosan , rendszer által vezetett kölcsönzésekkel összevetve
> kimondják a szentenciát, a Mondatot, : Hát nem nagyon kell ez már
> nekünk. És akkor a példányban Fölöspéldány jelöléssel látják el majd
> törlik a rendszerből.
Megint mellélőttem? Ezzel a 'hát, nem nagyon kell ez már nekünk'
szöveggel azt szerettem volna érzékeltetni, hogy ha az elnevezéshez
működést társítunk, akkor az elnevezésnek pontosnak és önmagával
mindig azonosnak kell lenni, tehát nem lehet egy szöveges mezőbe beírt
karaktersorozat. Egy igazi textlibes adatbázisban egy 9 betűs
településnév 36 féleképpen leírva fordul elő olvasók születési
helyeként. Ehhez így nem lehet működést társítani, és szerencsére nem
is kell. A kódolt mezőket nem lehet szöveges mezőkkel helyettesíteni,
de a szövegkonstansok értékét meg szabad változtatni.

Üdvözlettel:  Thék György