[MEK-L] rontott szovegek a MEK-ben - parlamenti bizottsag

[Takáts Béla]

Zimányi Magdolna levele - számomra - ismét az alapkérdések tisztázatlanságára
világított rá.
Amire ráerősített Drótos László a "feladat vagy nem feladat" a szöveg javítása
problémakör felvetésével, amit én inkább az "e-könyvtáros felelőssége"
kérdésként fogalmaznék meg.

A felhasználó bőrébe bújva (a tévedés lehetőségét fenntartva) ugyanis:
- képként közreadott (kétrétegű pdf) használata esetén nyilvánvaló lenne
számomra, hogy a mű egy adott kiadását használom; ha hivatkoznék rá, a kiadásra
hivatkoznék, esetleg megjelölve a forráshelyet.
- korrektúrázott szöveg esetén azonban...

egyrészt hálás lennék, mert a szöveget jobban tudom használni (mobiltelefonon,
pda-n is olvashatóvá tudom tenni);
másrészt, ha belegondolnék (és ebbe azért a felhasználók zöme nem gondol bele)
nagy bajban lennék, mert nem tudhatom, hogy mit csinált az e-könyvtáros.

Néhány példa csekély praxisomból:

- az e-könyvtáros kijavítja a tipikus ynomdahibát, mert úgy véli, ezzel nem árt,
ráadásul figyelmeztető leveleket kap az olvasóktól (konkrétan: hülyének nézik),
ha nem teszi meg;
- az e-könyvtáros rémülten veszi észre, hogy egy mű újrakiadásához "lelopták"
szövegét könyvtárából és abban bizony benne maradt (legalább egy) nyomdahiba;
- az e-könyvtáros nem javítja ki a hejesírási hibát, mert nincs joga eldönteni,
hogy ez nyomdahiba volt-e, vagy pedig "költői szabadság";
- az e-könyvtáros biztos benne, hogy homousion helyett nem korrektúrázta át a
szöveget homoiusionra, ám főleg azért, mert nagy az önbizalma... Pedig tudja,
hogy a Word helyesírás-ellenőrzője "átengedi" az igazságot és a gazságot is...
- az e-könyvtáros - engedve a kiadói nyomásnak (hiszen a jó kapcsolat fontos!)
az elektronikus változatban kijavítja azokat a szarvashibákat, amiket egy
folyóirat főszerkesztője a nyomtatott példányok szétküldése után vett csak
észre...
...

Az e-könyvtáros arra gondol, hogy szépirodalmi művek esetén nem okozhat nagy
galibát egy-egy hiba... de meglepődve tapasztalja, hogy a szakkönyveknek nagyobb
a forgalma...

Az e-könyvtáros ezért egyre inkább hajlik a kétrétegű pdf szolgáltatására, de a
fájlok nagyok lesznek, a lapozást meg csak kerettel, esetleg valamilyen
(valahonnan lelopott) script-tel tudja megoldani és tudomásul veszi, hogy a
Google-felől érkezőnek vagy van annyi esze, hogy visszatöröljön a címsorból
annyit, amennyivel eljut a teljes dokumentumhoz. Vagy nincs...
Az e-könyvtáros elégedetlen a kétrétegű pdf-fel, mert csak böhöm nagy monitoron
olvasható... kényelmetlen... (és az elkészítése se jelent akkora élményt).

Szóval. Írhatunk bármilyen figyelmeztetést, a felhasználó - korrektúrázott
szöveg közreadása esetén - (szerintem) nem tesz különbséget a mű és a kiadás
között.

Nem tudom, lesz-e valaha olyan elektronikus könyvtár, ahol a Pál utcai fiúk mind
a 47 kiadása (nálunk ez az utolsó) digitalizálva lesz, s nagy szerencsénk, hogy
az "antivilágban" nem adtak ki olyan verziót, melyben a vörösingesek győztek.
Pedig biztos lett volna rá igény... :-)

Egyre több kisebb könyvtár munkatársa gondolkodik digitalizáláson és egyre
többen fognak szembesülni ezekkel a problémákkal.
Lenne mit tenni ezzel kapcsolatban...

Üdvözlettel:

---
Takáts Béla
(néha) könyvtáros
VFMK, Szolnok
(56) 510-112



 
> Azontúl, hogy nemigen egészséges, ha egy nép mindig meg nem történtté
> akarja tenni a múltja előző korszakát, nem is tudom elképzelni, hogy
> hogyan történhetne ez meg a gyakorlatban? Ahogy Láng Attila D. is írta,
> szövegváltozatok minden korban keletkeztek és nemcsak ideológiai célból
> (hanem pl. irodalmi, nyelvi, nyomdai, vagy újabban digitalizálási okok
> miatt). Ilyen értelemben a MEK-ben levő valamennyi klasszikus "rontott".
> Egy mű aktuálisan hitelesnek elfogadott szövegének előállítása nem
> könyvtárosi, hanem irodalmári feladat, és nagyon költséges és időigényes
> munka. Ilyet a DIA (pim.dia.hu) vállalt fel, ahol megvan ehhez a pénzügyi
> és szakmai háttér. De az egy tudományos projekt, nem egy e-könyvtár.
> Külföldi digitális könyvtáraknál sem hallottam még arról, hogy nekiállnának
> "cenzúrátlanítani" a könyveket. Egy könyvtár annyit tehet, hogy begyűjti
> és szolgáltatja a különböző kiadásokat/szövegváltozatokat - erre a MEK-ben
> is vannak példák.
> 
> Drótos László
> MEK-könyvtáros