Nagynéni

[Balla D. Károly]

===================================
VIRTUÁLIS NAGYNÉNI • 5 • Balla D. Károly hírlevele • 2001.aug.
====================================
Egy Drága Néném,
kinek háromszáznehány alakjához levelem küldeni sürgölködöm!
Reménylenem szabad-é, hogy kigyelmed rólam el nem feledkezett, habár az
időnek hosszabb múlásai követék egymást, mikoron epistoláim elmaradának, de
mostan pótolva lésznek szörnyű mulasztásai a szorgalomnak.
Tudatom kieddel, hogy itten nálunk a Toronyban sem volt kíméleletesb a
heveknek tivornyája, semmint a forró pokolban, holott a bűnben fetrengett
lelkeket Belzebub szurokban égeté: itten a bádogtetőnek alatta minden
Fahrenheitek és Celsiusok recordokat ülének, miáltal érzésem olybá vetemül,
mintha tenfejemen tojásrántottát sütni se volna lehetetlen, örömére akár egy
éhben szenvedett rezesbandának, kik a hőgutatáncot olymód húzzák talpam alá,
mintha parázson kelnék által, minden szünetektől és enyhektől eltekéntve.
Tudatom továbbá, hogy épp ily melegek fogadának engemet és nőmet a
Művészeteknek az ő Völgyében, ahol is előfordulni jó sorsunk
szerencséltetett, s Évám még egy kapolcsi csűrben is felkuporodott a
tyúkülőre hozzá hasonlatos némberekkel, akik az egybegyűlteknek nem kis
hőkölésére literátusi míveikből elejbükbe adni nehányat nem restelltek. Volt
előfordulásunk ezenfelül jó deákokat egybegyűjtő táborokban, ahová egyfelül
gyermekeinket fuvaroztuk volt ottmaradás célzatával,  másfelül egy
alkalommal mi magunk is bészállásolást kapánt a jó Hatvani Kocsis István
olvasótáborának lelkes lakosai közé, kiknek estébe nyúlóan  előzőleg
magunkat és míveinket előadánk. Még előtte mindezeknek vendégei valánk az
austriai magyaroknak egy lelkes seregletét magába számláló, jó Bornemisza
Péterről elnevezendett Társaságának egy kies vadászházban Zircnek és Pápának
közötte, holott hasonló fájintokban részeltetni a híveket módunk adatott:
jómagam majd három órákon által ecseteltem volt a Kárpátok redves lábainál
lakhelyét dédelgető magyaroknak sorsverésit, majd a kálomisták híres pápai
gymnáziomában tartánk irodalmi estvet a Társaság jeleseivel egyetemben. És
még mindezeknek is előtte a könyvünnep hetének fölhajtó erejétől hatatva
Szentendrére repejtett minket jól Volkswagenünknek passzátszele, nem csekély
rajongására a megyei bibliotéka elöljáróságának és a látásunkra érkezni
elszánt közönségének, midőn engemet ama megtiszteltetés bírt elérni, hogy a
nagy Grendel mesterrel egyazon pódiumra ültetének az organizátorok, ahol is
moderátor Tarján Tamás sziporka kérdéseire megfelelni lehetett görcsös
igyekezetem.
A fentieknek közbülvalóságaként Beregszász városában megejtette záró
egybegyűlését a Pánsíp Irodalmi Szalon, mikoron is elszármazott Móricz
Mihályunk könyvét mutattuk be, továbbiglan pedig jó Csernics Istvánnak vala
nyelvészeti jelenése. Gazdájaként eme formációnak vegyes érzeményektől
kísérve mondottam ottan, hogy bizonytalan időre bézárom a Szalont, de nem
rozsdás kulccsal, hanem édes csókkal, amelyet a tagtársak lelkére vigasztaló
írként reáleheltem.
Imé, hát ez vala az emlékezés Cavingtonnal még egy ideig tán aládúcolni nem
szükségeltető agybéli cellák mélyéről előkunkorodó történések visszájárul és
összevissza pörgetett sora.Lehet-e kegyem reményleni, hogy nénémet hasonmód
kellemetes alkalmak ringaták a kezelgő ősz ölelő karjai felé?
Mikoron ebbéli bizakodásimnak a hangot megadám, egyszersmindazonáltal a
dolgok apropóját erős marokkal megragadván jelezni kévánom drága nénémnek,
hogy az oskolák kezdésének havában énvelem és nőmmel összvetalálkozni újra
adatnék módja, lévén a nevezett őszelőhó 8. napján a jó Fürednek már
lanyhuló vizű Balaton-partján az itáliai Salvatore Quasimodo emlékezetére
fundamentált poétaverseny részesei között ott lennem jósorsomtól adatik, s
az esteli gálán az Árkád Hotelban tán kiedet megpillantani lesz engedélye az
égieknek - és ha ott nem is, hát ennél is kénálkozobban mutatja magát egy
másik hely és üdő, mégpediglen ugyanezen Septembriusnak 11-ikéjén, mikoron a
Károlyiak pesti Palotájában, holott irodalmi centrum és múzeom működ,
18órási kezdettel tebbedmagammal tartánk estet, elbeszélve elüljét és
fonákját nem csupán a vers- és novellacsinálásnak, hanem mindazon
környülállásoknak is, akik itten minket hol szorongatának, hol pediglen
literátori mivoltunkra felemelének, ékes vígalmára a minket szeretőknek.
Hogy ezek egyikében nénémet föllelni módom megadatik, maradjon biztató
reménye a reánk érkező heteknek.
Addig is lelje mohó kedvét néném mindama gyönyörökben, miket toronybéli
eccsének serénykedésé folytán éterbe kilövellt hompédzsek nyújtának azon
földi teremtményeknek, kik reáklikkelni emez érdemes linkre restek nem
lesznek:  http://hhrf.org/ungparty

Csókját küldi néném édes orcájára
szerelmetes ungovári toronybéli eccse: bdk@
Ha kigyelmed eztán nem kévánna éntűlem efféle epistolákat mailboxába
béfogadni, küldjék egy izenetet a kukacomra "A te édes nénikédet" jeligével.