Vitacikk

[La'ng Attila D.]

  Válas Péter nem érti az István király-példát. Egyszerûen olyan szerzõt
kerestem, akinél biztosra vehetem, hogy a MEK nem kereste meg a
hozzátartozókat. Weöres Sándornál vagy Ottlik Gézánál ebben nem lehetek
biztos, István király esetén viszont -- éppen azért, mert a
leszármazottakat köztudottan nem ismerjük -- úgy írhattam, hogy mindenki
biztos lehessen benne, arról beszélek, amirõl beszélek. Természetesen nem
mentesen némi iróniától.

>>   Mas szerzokkel viszont nem ez a helyzet: ok vagy jogutodaik jogkepesen
>> nyilatkoztak arrol, hogy engedelyezik a MEK-nek a muvek kozzetetelet, de ez
>> az engedely logikusan csak a MEK-re ervenyes. Ha mas kiadasokra is ervenyes
>> lenne, azzal a nyilatkozok egyszer s mindenkorra lemondtak volna szerzoi
>> jogukrol, ezt pedig nem tehetik meg. (Jogrol ervenyesen lemondani nem
lehet.)
>Ezt sem ertem. Az "egyszer es mindenkorra" amugy sem szerencses, hiszen
>a joggal eleve nem rendelkeznek egyszer es mindenkorra, csak a halaluk
>utani hetven ev eltelteig, vagyis, ha nem is evszamban elore
>meghatarozhato, de idoben korlatos ervenyu jogrol van szo. De tudtommal
>vannak olyan szerzodesek, amelyek szerint a szerzoi jogok a megrendelore
>szallnak at, nem? A szerzoi jog vagyoni ertek, tehat adhato-veheto 

  Az "egyszer és mindenkorra" természetesen azt jelenti, hogy amíg õk
jogtulajdonosok, addig. Azt hittem, magától értetõdõ, hogy nem mondhatok le
olyan jogról, ami nem jár nekem, így a huszonnegyedik századi publikálások
jogáról sem.
  Ami a vagyoni értéket illeti, feltételezem, hogy a MEK nem vette meg a
jogokat, vagy legalábbis az esetek többségében nem. Mármint az összes
jogot, ami által a mû egyedüli kiadójává válna. Ha nem vette meg, akkor az
áll, amit mondtam. Ha megvette, akkor az áll, hogy a MEK-et lopták meg.

>Mar hogy lenne az ove? Ezzel sajat magaddal kerultel ellentmondasba -
>ld. az elozo idezett reszt. Itt pont az ellenkezojet allitod, mint
>fentebb.

  A HIX jogait nem ismerem, errõl csak feltételes módban nyilatkozhattam.
Csupán saját logikámból indulok ki, amikor azt mondom: induljunk ki a
közönséges újságokból. Azok cikkeket vesznek át és honoráriumot fizetnek,
amiért cserében rendelkeznek a cikkek újraközlésének (nem feltétlenül
kizárólagos) jogával is. Józsi nem fizet honoráriumot, ellenben ingyenesen
üzemelteti az egész szolgáltatást. ami nem mondható el a többi újságról.
Ezért úgy érzem, Józsi is megfizeti a honoráriumot a cikkeinkért azzal az
apparátussal, ami nélkül nem lenne hova írnunk.

>A hircsoportok es
>levelezesi listak _altalanos_ szabalya az Interneten, hogy a cikkek
>szerzoi joga a szerzoe marad.

  Igen, a szerzõnek _is_ megmarad a szerzõi joga, sõt ez megelõzi a
kiadóét. De a kiadónak is megadnám azt a jogot, hogy archívumát publikálja.
  Érdekes kérdés, mi lenne, ha kijelenteném, hogy Józsi a következõ CD-re
nem teheti fel ezt vagy azt a cikkemet, csak ha honoráriumot fizet.
Valószínûleg nekem adna igazat a jog, a cikk nem kerülhetne fel. De
mindaddig, amíg a szerzõk nem vonják vissza a cikkeket, szerintem Józsit
megilleti az újrapublikálás joga.

  A két mondatot megírtam Neked magánban, de úgy érzem, vissza kell vonnom
a Szandi-üggyel vont párhuzamot. Nem, Viking megszólalása nem volt ilyen.
Igenis gondolatébresztõ volt és segített tisztázni az álláspontjainkat.

  Lajos:

>Tobben ramutattak, hogy milyen karos ez a diszkusszio es milyen
>rosszul van idozitve. En nem igy erzem, hiszen pont az mozditott
>ki szokasos hallgatasombol, hogy ugy ereztem olyasmit akartok
>hirtelen indulatbol csinalni amit jobban at kellene gondolni (ertsd
>jogilag megtamadni a Jokert).

  Igen. Pontosan errõl szól és ilyen ez a vita, és nem értek egyet a --
néhol kissé indulatos -- támadásokkal, amiket kaptál. Tegnapelõtt még én is
kissé morogtam Miattad, de nem volt igazam. A dolgokat meg kell beszélni.

>Hat ez belso vita nem? A MEK-L listat csak az erdeklodok olvassak, vagy
netan a Joker is elofizet ra?

  Hát éppenséggel _megteheti._ Ezért arra kérlek Benneteket, legyünk
óvatosak, ha arról esik szó, mit tegyünk részleteiben a Joker ellen, vele
kapcsolatosan. Nem lehetünk biztosak benne, hogy magunk között vagyunk, s
ha elõre eláruljuk terveinket, az esetleges ellenfélnek könnyû dolga lesz.

>Atgondoltam, hogyan
>reagalnek ha engem a tancos listankon megvadolna valaki, hogy
>a masok altal irt lapokat csalogatonak hasznalva hatalmas reklam-
>jovedelmet vagok zsebre. Szeliden, indulatok nelkul elmagyaraznam
>hogy szo sincs ilyesmirol, semmifele jovedelem nincs, egyedul
>koltsegek es azt en magam fizetem megadozott maganpenzbol.

  Milyen ismerõs!... Ugyanezt éltem át tavaly. (Szandi-ügy.) Önzetlenül
segítettem, ebbe jelentõs összegeket öltem, aztán megvádoltak
nyerészkedéssel. Igen, én is szelíden, indulatok nélkül magyaráztam el,
hogy nem így van -- de elõbb ki kellett hevernem a megrázkódtatást, s ez
csak úgy sikerült, hogy olyan emberekkel voltam körülvéve, akikre
támaszkodhattam. Nem volt könnyû.
  Úgyhogy azt hiszem, jobb az ilyen szavakkal óvatosan bánni.

>A TIPP-en epp most zajlik egy vita a BSA plakatjairol es meg
>vagyok lepve azon, hogy valtozatlanul az emberek jogerzeke nem
>tiltakozik a szoftvermasolas ellen, mint mindig most is az az erv
>hogy a programok ara tul magas a magyar fizetesekhez kepest,
>a szoftveres cegek ugyis mar betegre kerestek magukat stb.

  Nono... van azért ott még más érv is, nem egy, nem kettõ. Egyébként a
Tippen _nem_ zajlik vita a plakátokról, hiszen -- ugye nem titok? -- ezt
kimoderáltad. Mindazonáltal éppen _nem_ a szoftvermásolásról folyt volna a
vita, hanem az eljárásról, amit Bóka Béla kifogásolt, hogy a BSA
szabályszerû megfélemlítést alkalmaz ártatlan emberekkel szemben.

>egyik szovivo pont Attila volt, fura most latni ot mint aki
>a MEK erdekeben birosagon akarja tamadni a Joker-t illegalis
>masolasert.

  Nem fogtál meg, Lajos, sajnálom. Lásd Dagobert bácsi unokaöccseinek
szavait, akik bombabiztos medvecsapdát építettek, aztán jött a medve és egy
csapással szétzúzta. "Lehet, hogy bombabiztos, de nem medvebiztos." A Te
csapdád se volt Attila-biztos, mert egyrészt éppen nem a szoftvermásolás
mellett foglaltam állást -- amit egyébként nem is szoktam tenni, noha
valóban másoláspárti vagyok --, másrészt nem azt mondtam, hogy támadjuk a
Jokert bíróság elõtt.
  ...Újraolvastam tegnapelõtti cikkemet -- bocsánat: de igen, azt mondtam.
"Gerõ Péter szerint perelni kell, én pedig egyetértek vele." Azért értek
egyet vele, mert a MEK-nek jelen pillanatban semmi sincs a kezében, amivel
érvényesítheti jogait, legyenek azok az õ tulajdonában levõ vagy csak mások
képviseletében birtokolt jogok. A szoftvercégeknek van, vannak szerzõi jogi
törvények, vannak precedensértékû bírósági ítéletek. A MEK azonban jelen
pillanatban -- ha jól tudom -- semmit sem tud felmutatni annak törvényi
alátámasztására, miért szabad egy könyvet feltennie az Internetre, és miért
nem szabad ezt másoknak CD-n kiadni.
  _Ezért_ kell szerintem perelni. Mert ezzel a perrel alapozhatjuk meg a
MEK mûködését: ha a bíróság kimondja, hogy a MEK anyagait az engedélye
nélkül nem szabad másoknak kiadnia, akkor ezzel biztos talajt kínálunk a
szerzõknek, akik most haboznak, a Joker "büntetlenül maradása" esetén pedig
könnyen meglehet, hogy el is fordulnak a MEK-beli publikálás lehetõségétõl.
Ha pedig a bíróság azt is kimondja, hogy a MEK-nek -- mekfelelõen
szabályozott módon -- szabad mûveket publikálnia, azzal jogi támaszt adunk
mûködéséhez.

  Szoftvermásolásról és MEK-rõl vallott nézeteim tehát nem mondanak ellent
egymásnak. Ellenkezõleg, azonosak. Mert ahogy vallom, hogy a szoftverek
nonprofit célú másolását legalizálni kellene, úgy vallom, hogy a MEK-nek
törvényes felhatalmazást kellene kapnia a mûvek publikálására, éspedig
tágabb körben, mint most -- és ahogy vallom, hogy a MEK-anyagok profit
érdekében való továbbadását szankcionálni kellene, úgy vallom, hogy a
szoftverek profit érdekében való továbbadását (napi hat Win95-CD á ötezer
forint) szintén szankcionálni kell.
  Megkülönböztetem a dolgokat aszerint, hogy milyen célok állnak mögöttük:
mûvelõdés, a köz szolgálata, ártatlan szórakozás, nyereségre való törekvés.
Ezek nem egyenértékûek a szememben.

>Talan nem derult ki a korabbi leveleimbol de en
>egyertelmuen a jogszeruseg hive vagyok, tehat nem vedem a lopast.

  Én sem. Viszont abban is a jogszerûség híve vagyok, hogy a dolgokat nem
kizárólag a törvény szemszögébõl tudom nézni. Magyarul: attól, hogy valamit
a törvény tilt, még nem feltétlenül tisztességtelen. Túlságosan jól
emlékszem a történelemre ahhoz, hogy a törvényt csalhatatlannak fogadjam el.

>Majd biztos megvilagitjatok a reszleteket, de mint kivulallonak
>nehez megerteni, hogy ti atszivjatok a megjelent irodalmi
>CD-ket a MEK-be, miert buntetendo az ellenkezo iranyu folyamat.
>Erre biztos azt mondjatok hogy ti kertetek engedelyt, ok meg
>nem.

  Meg azt, hogy a MEK nonprofit célból tette, a Joker pedig nem. Szeretnék
hinni egy olyan világban, ahol annak, aki másoknak próbál hasznára lenni,
valamivel többet szabad, mint annak, aki saját hasznát keresi. Nem sokkal,
csak egy kicsivel többet -- éppen annyival, hogy _lehetséges_ legyen mások
hasznára lenni.
  S akkor már csak rendes embernek kell lenni hozzá, hogy ezt meg is tegyük.

  Laci:

>A Jokertol nem kertunk volna penzt, ha megkeres minket, de
>nyilvan nem kapta volna meg azokat a szovegeket, amiket mi
>is penzert vettunk es amelyeket a tulajdonosa a MEK-nek adott
>internetes terjesztesre.

  Eszerint _vannak_ ilyenek a Joker CD-jén? Mert akkor a jogsértés
effektíve megvalósult.

  Lajos:

>>nyilvánosság számára máris javaslom a moderálásod alatt álló lapot mint
>>legnagyobb példányszámú sajtóorgánumot.
>Puff neki, remeltem hogy ez nem kerul elo. Ezt a vitat mint maganember
kezdtem, ugy is akarom folytatni. De azert nincs harag, hogy elohoztad :-)

  Nem tudtam nem észrevenni, hogy azonos vagy a HIX Tipp moderátorával. De
azért ne tekintsd ezt úgy, mintha ezúton folyamodnék közbenjárásodért,
különleges elbánásért.

  Igaz ugyan -- ha már így "a Tipp háta mögött" érintkezünk, de mégsem
magánlevélben --: régóta úgy érzem, a Tippnek afféle közösségi fórumként is
kellene szolgálnia, ahol a nagy nyilvánosság elé kívánkozó ügyek
megbeszélhetõk. Tudtommal ugyanis -- cáfoljon meg, aki másképp tudja -- a
Tipp a legnagyobb olvasottságú levelezési lista magyar nyelven. Hazánk alig
bimbózó demokráciájának pedig nagy szüksége lenne olyan fórumokra, ahol
ilyen kérdések megbeszélhetõk -- akkor is, ha az olvasók egy része már unja
ezeket.
  Két vesszõparipámra, a szoftvermásolásra és a Matávra gondolok itt
például, de nem kizárólag. Mindkét ügy többrõl szól ugyanis, mint
önmagáról. Arról szól, vajon meddig -- mennyi ideig és milyen határokig --
rángathatnak dróton bennünket a saját magunk által választott állami
intézmények és a velünk szerzõdésben álló üzleti vállalkozások egyaránt.
  De ha van rá közigény, elõbb-utóbb úgyis azzá fog válni a Tipp -- ha meg
nem, fölösleges pampogás, amit mûvelek.

  Bocsánat a kitérõért.

  A Werner Zsolt-ügyben kapitulálok. Csak a nyomdászvér berzenkedett
bennem; elismerem, hogy másoknak ez érthetetlen. Minden fenntartásomat
visszavonom.