Vitacikk

[Valas Gyorgy]

> De tudtommal
>vannak olyan szerzodesek, amelyek szerint a szerzoi jogok a megrendelore
>szallnak at, nem? A szerzoi jog vagyoni ertek, tehat adhato-veheto es
>ajandekozhato. Ilyen szerzodest irtam ala en a munkahelyemmel a helyi
>tanterv elkeszitesere - ezek szerint ez semmis lenne?

>Va'las Pe'ter


   Vilagosan latnunk kell a kulonbseget az europai kontinentalis szerzoi jog
es az angolszasz kiadoi jog (copyright) kozott.
   Az angolszasz copyright valoban vagyoni tulajdon, ami adhato, veheto,
akar orokaron elidegenitheto.
   Az europai kontinentalis szerzoi jog nem vagyoni, hanem szellemi
tulajdon, amely nem idegenitheto el. Ezt a magyar szerzoi jogi torveny
explicite is kimondja. Elidegeniteni a felhasznalas jogat lehet, de ez magat
a szerzoi jogot nem erinti. A felhasznalas joga adott felhasznalasra
(kozzetetelre, tanterv alkalmazasara stb.) idegenitheto el. Az emlitett
tantervre felhasznalasi szerzodest lehet kotni a munkaadoval, ennek alapjan
a munkaado az elkeszitett tantervet felhasznalhatja, ha ugy szol a
szerzodes, akkor kozzeteheti, de harmadik felnek el nem adhatja, el nem
ajandekozhatja, nem valik tehat a tulajdonava.
   Vilagosabba teszi a kulonbseget a szabadalmi jog, ahol a ketfele jog
egymas mellett el. A feltalalo az elidegenithetetlen szellemi ertek
tulajdonosa, aki szellemi tulajdonatol nem foszthato meg. (Kiveve, ha
csalardul jutott hozza, es ezt birosagi itelet mondja ki.) A szabadalmas a
felhasznalasi jog tulajdonosa, szolgalati talalmany eseteben peldaul a
feltalalo munkaadoja. O ezt a felhasznalasi jogot szabadon adhatja-veheti,
peldaul licencszerzodes kereteben ertekesitheti, es az igy szerzett
bevetelbol is csak akkor koteles juttatni a feltalalonak, ha a feltalaloval
eleve igy szerzodott.
   A copyright a szabadalmas jogaval analog, a szerzoi jog a feltalalo
jogaval.

                                             Valas Gyorgy