[KATALIST] magyar érték

Mikulás Gábor mikulasg at gmconsulting.hu
2010. Sze. 16., Cs, 13:35:38 CEST 

Kedves Gábor,
levelemet újraolvasva bizonyára látod, hogy mindössze annyit mondtam:
ha Mikulás Gáborról / Kiss Gáborról azt mondja valaki, hogy okos / szép / csúnya / buta, akkor attól e kijelentések nem feltétlenül helytállóak is az illetőre (imázs--valóság összefüggése). De lehetnek akár helytállóak is. Pláne, ha tisztázzuk, hogy mihez, kihez képest szép, csúnya stb.
Ettől függetlenül, a vélemények figyelmen kívül hagyása, számításba nem vétele -- balgaság. 

A könyvtár (alias szolgáltató) érdeke / adófizetők, használók érdeke de facto nem ugyanaz, legalábbis a menedzsment-alapvetések szerint (vonatkozó szép ábra: Könyvtári és információs szolgáltatások teljesítménymérése. OSZK, 1998., p. 32, vagy könyvemben: a 3. fejezet 4. ábrája: http://bit.ly/ayGazM ) Közkeletű, négyszemközti, részben vicces megfogalmazásban: "Jó hely lenne ez a könyvtár, csak olvasók ne lennének."
Az már inkább kérdés, hogy a két érdek mennyiben fedi egymást. S egyben feladat is: a szolgáltató igyekezzen ügyfelei, olvasói igényei szerint artikulálni saját érdekeit. 

Szerintem levelemben nem írtam semmi újdonságot, különöset. És örülök, hogy pl. a könyvtári rendszer és az információs piac viszonyában egyetértünk :-)
Ha a porosodás ügyében felmérés-eredményekkel, tényekkel tudsz szolgálni, szívesen olvasom.

Ăśdv,
Gábor



From: Kiss Gabor 
Sent: Thursday, September 16, 2010 11:33 AM
To: katalist at listserv.niif.hu ; katalist-bounces at listserv.iif.hu 
Subject: Re: [KATALIST] magyar érték


Érdekes olvasni, ahogy valaki megfogalmazza a helyes diagnózist  -ld. hogy ha valaki ezt,vagy azt mondja, attól még az nem (feltétlenül) esik egybe a valósággal - és látni, hogy közben egy  más világban élve mennyire nincs tisztában azzal, mi is történik a valóságban. Már a porosodó könyvek esetében is kiderült, hogy egész egyszerűen nem igaz, tehát hibás a kiindulópont, és most is csak ugyanezt lehet mondani : a magyar könyvtári szolgáltatási rendszer  igen sokrétű, tagolt és összetett, sokszereplős, sokféle determinációval megvert  együttes, amely nem azonos az információspiaccal, az csak egy részterülete, ráadásul sok tekintetben nem is piaci jellegű, hanem közszolgálati. Így tehát azt kijelenteni, hogy a könyvtár érdeke nem azonos a használók érdekeivel, értelmezhetetlen és mélységesen  igaztalan is, különösen, ha mindazokat a törekvéseket, stratégiai elképzeléseket nézzük, amelyeket szakmánk - a legszélesebb aspektusból nézve -  a magyar kulturális szolgáltató szférában megvalósított, vagy igyekszik megvalósítani. Az adófizetők érdekeinek hangoztatása nagyon szépen hangzik, csakhogy a könyvtárak nem közvetlenül kapják az adóforintokat, hanem az államháztartás különböző szűrőin átengedve, időnként alaposan megcsapolva, sőt ma már elzálogosított könyvtárakról is lehet hallani - miért pont nekünk kellene állandó lekiismeretfurdalással élni, amikor a költségvetési támogatásokhoz rengeteg újabb újabb forrást kell szereznünk, hogy a használóink érdekeit ( számítástechnikai fejlesztések, akadálymentesítés, új bútorzat, érdekes programok, rendezvények stb. ) valóban szolgálni tudjuk, a plusz tevékenységet pedig nagyon gyengén, vagy sehogy sem tudjuk díjazni. Azt sem hiszem, hogy a vér és veríték olyan ismeretlen lenne a számunkra: aki a magyarországi költségvetési és pályáztatási rendszerben részt vesz, annak minden pályán eltöltött év kettőnek számít.  Nem látom ezzel együtt sem, hogy a szakma lassan haldokolna: folyamatosan átalakulóban van, próbál alkalmazkodni a változó körülményekhez, nagyon élénk és sokágú kapcsolatot tart a felhasználóival (ld. Tüske Zsófia írását). Van persze száz bajunk, még mindig létező megosztottság, párhuzamos fejlesztések, hamvába hulló, bár remek kezdeményezések, és ezekkel kapcsolatban minden vita, felvetés, eszmecsere a helyén van. De a partvonalon kívülről bekiabálni, hogy "Hülye a bíró!" - hát, ez önmagát minősíti..... Kiss Gábor









2010.09.16. 0:02 keltezéssel, Mikulás Gábor írta: 
  Érdekes érzés szakmai fórumon magamról olvasni. És látni azt, hogy ha valaki ezt vagy azt mondja, attól még az nem (feltétlenül) esik egybe a valósággal. Persze, az önimázzsal sem :-) Mondjuk, mint visszacsatolás, felettébb hasznos és tanulságos, s maga a diskuzrus is lehetőség. 

  Ahogyan a tegnap fordított a Nagy köszönet a könyvtárosoknak c. KIT-hír: bit.ly/c3jr7k is. Mihez is állítsuk tehát az etikai mércét? Mennyire hiteles maga az etikai bizottság, a kutakodó kormányzat, a cenzorok aspektusa? Másfelől: az idő kivárásának is van szépsége, mégha az ember mihamarabb szeretné is előrelendíteni a közösnek tartott ügyet. Ha másoknál már evidenciák e lépések (pl. a forgalomnövelést célzó állományapasztás), miért kell nekünk mindig mindenhonnal elkésni? 

  "Méreg"? Vagy orvosság cseppekben? Klasszikus menedzsment-dilemma. Példák sora hozható az eredményes radikális fordulatra és a lassú kibontakozásra egyaránt. -- A könyvtárügy 20 évvel ezelőtt megfogalmazott reményei a legutóbbi szakmai éra lassú vége (konzerválódása?) felé már nem nagyon élnek emlékeinkben. Kiss Jenő a könyvtári (...) törvény előtt látott még reményt a karcsú és erős hazai könyvtárügyre. Aztán törvény jött, a hatékonyságra való kényszer ugrott. Pedig van sok példa olyan átalakulásra, melyek mindek kétséget kizárnak. Ki emlékszik az osztrák borbotrányra? Annó padlón volt a glicerines osztrák bor eladása, de a márka újjáépítése után -- 25 évnyi tudatos eljárás-sorozat -- már nem tudnak eleget termelni a piacra a gazdák. A New York-i iskolai sztárkönyvtáros (idéztük a New York Times-t tavaly márciusban) talán ismerősebb példa. A magyar könyvtárosok szintén képesek hasonló attrakciókra. De miért éppen azok a projektek hozzák / hozták a sikert, melyek NEM a központi könyvtári rezsim akaratából valósultak /-nak meg a Skaliczki-éra alatt (vö.: Ft / eredmény mutató)? Talán túl drámai a hasonlat, de a varsói gettó jut eszembe: bár vannak közös céljaink, de mivel nem a mi kezdeményezésünk, nem avatkozunk be: hátha kivéreznek maguktól. Nos, mi történne, ha kipróbálnánk: azok a projektek kapnának többletforrást, amelyek már hűek voltak a kicsiben is? 

  Szakmai szolidaritás mennyire essék egybe a mundérbecsület-védelemmel, szakmai érdekérvényesítéssel illetve a használók / adófizetők érdekeinek képviseletével? Az utóbbi szakmai rezsim alatt folyamatosan zsugorodó információspiaci tortaszeletünk arra utal, hogy e két törekvés még korántsem fedi egymást: a könyvtár érdeke nem azonos a használók érdekeivel. S nem az a stratégiai szolidaritás, ha a használói szempontok mellé állva szabjuk a könyvtár(os)i tevékenységünket? Eddig veszélyes volt a szakmán belül vért és verítéket ígérni, és dolgainkat az alapoktól újragondolni (ld. a fentebbi sikeres példákat). De még mindig jobb, mint további lassú csúszásra bazírozni. 

  Mikulás Gábor 



  -------------------------------------------------- 
  From: "Dr- Horváth Sándor Domonkos" <hsdhsi at gevk.hu> 
  Sent: Wednesday, September 15, 2010 1:26 PM 
  To: <katalist at listserv.niif.hu> 
  Subject: Re: [KATALIST] magyar érték 


     Nem szerencsés véleményeket politikai aspektusból cédulázni. A szakmában, és a így a katalisten is megjelennek politikailag értékelhető értékpreferenciák, ezek színesítik a képet, ami nem rossz. Aki mást gondol, az lehetőséget ad arra, hogy vitatkozzunk vele. Különbséget kell tennünk azonban aközött, hogy az adott értékpreferencia (politikai nézet) talaján kivirágzott szakmai véleménnyel vitatkozunk-e, avagy a "táptalajjal" küszködünk, esetleg annak szervesanyag-elemzéséig leereszkedve. 

    Ami Mikulás Gábor illeti, húsz éve vitatkozgatunk, és jelenleg kb. annyiban értünk egyet, hogy nem jó ami volt, és nem kellene azt folytatni. Azonban kvázi "lebolsizása" kapcsán meg kell jegyeznem néhány tapasztalatomat. 1) Nézeteit tekintve sem stimmel. 2) Politikai indukció soha nem volt felfedezhető nála. 3) Kormányoktól, politikától függetlenül, mindig a saját feje után ment, és véleményében csak az agya, a naprakészen ismert hazai és főként nemzetközi szakirodalom, és könyvtárügyi frusztrációi befolyásolták. 

    Voltak etikailag megkérdőjelezhető dolgai, szakmai szolidaritásnak soha jelét sem mutatta, de a hatalomnak sem csókolt kezet. Ugyan lehetne azt mondani, hogy függetlenként nem szorult rá, stb., de ettől eltekintve is nagyra értékelhető ez, csakúgy az a tartás, amivel viselte, viseli a nézeteinek artikulálását követő reakciókat. 

    Mikulás Gábortól néha majd a guta megüt, de biztos vagyok benne, hogy nélküle az elmúlt évtizedek könyvtárügye bár nyugodtabb, mégis rosszabb lett volna. Kanalas gyógyszere méreg. Annak néhány cseppje orvosság. A beteg viszont nem azért haldoklik, mivel kezdettől nem ezt szedi. Mikulás a kanállal jön, mások azt mondják nem is beteg a beteg, megint mások a vursliba küldenék, meg ünnepelni magát. Ez nem politikai kérdés, ez a Krakatau, csak éppen negatívban. 

    Értékválságos társadalmunkban értékválságos könyvtárügy, a maga technológiai és modernitás válságával. Szerintem itt már az is érték, ha valaki a maga nótáját fújja. Mert legalább fújja. Szeretnék jóval több nótát hallani. 


    Ăśdv.: 
    HSD 


    2010.09.09. 23:57 keltezéssel, szabó béla  írta: 

      Nagypál Lászlónak: 

      „Nem tudom, Szabó Béla István mit ért "magyar értékek" alatt, kit egyébként mint műgyűjtőt ismeretlenül is tisztelek.” 
      +++ meglep, hogy tud gyűjtői ténykedésemről. Ha kérdezhetem: honnan? 
      magyar érték = a nemzetünkre jellemző, mással össze nem téveszthető, sajátos, egyedi és eltűnésével maga után űrt hagyó emberi-szellemi termék. Létezik, megtalálható, csak keresni kell. 
      ” Számomra nem feltétlenül csak az a "magyar érték", amit a mindenkori hatalom, a kormányzat és ideológusai meg akarnak őrizni és mutani ebből az országból és a kultúrából.” 
      ++ ez hogyan kerül ide? Amúgy: megint a neobalos rettegés a „hatalomtól”. És amúgy: igaz hatalma csak Jézusnak van – és ki fél tőle? /a kérdés megválaszolható/ 

      Kérem: az értékek világa nem demokratikus; nagyon is hierarchikus. Jó és rossz VAN. És ez így van jól. Mi köze ennek a szabadsághoz? 

      Szabó Béla István 

      _______________________________________________ 
      Katalist mailing list 
      Katalist at listserv.niif.hu 
      https://listserv.niif.hu/mailman/listinfo/katalist 


    _______________________________________________ 
    Katalist mailing list 
    Katalist at listserv.niif.hu 
    https://listserv.niif.hu/mailman/listinfo/katalist 



  __________ ESET Smart Security - V�rusdefin�ci�s adatb�zis: 5453 (20100915) __________ 

  Az �zenetet az ESET Smart Security ellen�rizte. 

  http://www.eset.hu 






_______________________________________________
Katalist mailing list
Katalist at listserv.niif.hu
https://listserv.niif.hu/mailman/listinfo/katalist
  


__________ ESET Smart Security - V�rusdefin�ci�s adatb�zis: 5454 (20100916) __________

Az �zenetet az ESET Smart Security ellen�rizte.

http://www.eset.hu



--------------------------------------------------------------------------------


_______________________________________________
Katalist mailing list
Katalist at listserv.niif.hu
https://listserv.niif.hu/mailman/listinfo/katalist



__________ ESET Smart Security - Vírusdefiníciós adatbázis: 5454 (20100916) __________

Az üzenetet az ESET Smart Security ellenőrizte.

http://www.eset.hu




__________ ESET Smart Security - Vírusdefiníciós adatbázis: 5454 (20100916) __________

Az üzenetet az ESET Smart Security ellenőrizte.

http://www.eset.hu

--------- következő rész ---------
Egy csatolt HTML állomány át lett konvertálva...
URL: <https://listserv.niif.hu/pipermail/katalist/attachments/20100916/17a33497/attachment.html>

További információk a(z) Katalist levelezőlistáról