[KATALIST] Fwd: MOKKA szakértői javaslat

2010. Már. 26., P, 10:34:14 CET

Kedves Kollégák,
Szerintem a külföldi példák összefoglalása valamint a felület
kívánalmainak ismertetése jól sikerült, a többi viszont.... Attól
tartok, hogy komoly gazdasági érdekek s szakmai kényelmesség áll annak
útjában, hogy mondjuk egy bibliotek.dk-hoz hasonló rendszert nálunk
üdvözölhessünk. Pedig most meg lenne a lehetőség a külföldi példák
itthoni adaptálására, s remekül össze lett szedve, hogy a szolgáltatói
felületnek mit kellene tudnia. Én főként felhasználóbarát
könyvtárszakmai szemmel fogalmaznék meg kritikát. Ennek alapján
anakronizmus bármilyen szinten védeni a MOKKA-ODR kettősségének
fenntartását. A ODR legnagyobb hibája, hogy közvetlen az olvasók felé
nem tud szolgáltatni, ami szinte törvényszerű hiszen ezt csak a
jelentésben is jelzett integrált szolgáltatási rendszer keretei között
lehet megvalósítani. Funkcióit egyszerűen át kell emelni egy új
rendszer keretei közé, alaposan kibővítve azokat. S ezzel együtt
sajnos számot kellene vetni azzal, hogy lényegében a nulláról kellene
felépíteni egy teljesen  új rendszert. A MOKKA és az ODR útja
külön-külön szerintem járhatatlan, összevonásuk új funkcionális
paradigma szerint kell, hogy történjen, a jelenlegi működési keretek
elavultak. A mostani MOKKA rendszerről tetszik nem tetszik a mostani
igen elavult katalógusfelület állítja ki a bizonyítványt. S a mögötte
lévő technikai, adatbázis háttér sem jobb annál. Ha eddig nem sikerült
a mostani fejlesztőknek jobbat alkotni eddig, ugyan mi indokolja azt a
rejtett hatalmas bizalmat, mely pl. a konkrét Java-s betöltő mellett
való érvelésben megjelenik? A betöltési módszerek mellé miért kell
indokolatlan kényelmességből konkrét terméket hozzárendelni? Akkor még
rendben lenne a dolgot, hogy ha a felület bemutatásakor alkalmazott
érvtechnikával felhívnák a figyelmet arra, hogy ez csak egy példa,
melynek lehetnek más megvalósítási alternatívái is.  Az egész mostani
rendszer mögött nagyjából a 10 évvel ezelőtt érvényes szakmai háttér
és technológiai színvonal áll, s ezen mindenestül túllépett az élet,
erre pont a jelentésben idézett szakmai példák s a felület elemzése
mutatnak a legvilágosabban rá. Nekem a legjobban a dán példa tetszik,
ahol közös gondolkodással, szisztematikus módon a párhuzamosságokat
kizárva a nemzeti bibliográfiai alapokra felhúzva kiépítettek egy
szolgáltatói rendszert. A Danbib-nak s a bibliotek.dk-nak is megvannak
a maga funkciói és szakmai feladatai. A lényeg azonban az, hogy a dán
könyvtárügy mindenféle részérdeken túllépve képes volt megteremteni az
érdekelt könyvkiadók s egyéb külső  szereplők bevonásával egy olyan
rendszert, mely keretet ad a dán könyvtárközi kölcsönzésnek, a
bibliográfiai adatok leírásának, feldolgozásának és szolgáltatásának,
valamint a web 2-es szolgáltató funkcióknak is. Mindenkinek a maga
útján kell mesternek lennie, elsősorban az a szakmai tervezési,
gondolati út a fontos, ahogyan ezt ők megcsinálták  Igaz, ott eleve
nem kellett olyan kényszerpályás vargabetűkkel bajlódni mint a MOKKA
és az ODR egymástól független fejlesztése, amely annak szimptómája,
hogy a könyvtárak sokáig képtelenek voltak túllépni a saját intézményi
árnyékukon... Mintha még csak most is nehezen formálódna az az
intézményközi kollaborációs rutin, mely ilyen nemzeti szintű projektek
menedzselésekor már természetes készségszerűen kellene, hogy működjön.

2010/3/26 Kardos András <k.andris at gmail.com>

 Kedves Bánkeszi Katalin, kedves Kollégák!
>
> Persze, persze, a Könyvtári Intézet honlapján, a fórumban, regisztráció
> után kéne... de úgy érzem, sok jelentősége nincs annak, hogy mit szólunk
> hozzá. 200 oldalas anyagot 2 munkanapra kiadni véleményezésre egyszerüen
> felháborító, és inkább formalitás, mint valós kiváncsiság. Röviden
> összefoglalnám, hogy én mit szűrtem le, persze leszubjektívezhetően, a
> dokumentumból - így esetleg az is betekintést nyer, akinek nincs érkezése
> hirtelenjében elolvasni az eredetit. Aki unja már az egész kérdést, annak a
> http://en.wikipedia.org/wiki/Design_by_committee cikket ajánlom, aminek
> égető relevanciája itt sajnos egyáltalán nem vicces.
>
> A tanulmány több kritikus (általam is sokat feszegetett) kérdésre nem ad
> választ, s azt sem tisztázza, hogy ezeket miért nem érzi megválaszolandónak.
> Összességében az érződik rajta (nekem), hogy az alkotók nem vitatták meg
> egymással a többiek által írt részeket, és nem törekedtek egységes álláspont
> kialakítására. A tanulmány nem jelöl ki egységes jövőképet, sőt, rögtön
> azzal nyit, hogy a 10 évvel ezelőtti helyzethez képest *"az alapvető célok
> most sem változtak"* - pedig az igen alapos "Nemzetközi kitekintés és
> hazai kezdeményezések" fejezet adna erre jó alap lenne. Élből elvet olyan
> felvetéseket, amik a 24. órában... szóval megfontolandóak lennének. És nem
> teszi le a voksát a dán, a német vagy bármely más bevált - és a hazai
> viszonyoktól eltérő modell mellett, csak emlegeti őket. Az egyes fejezetek -
> pl. annak tekintetében, hogy végülis ki a MOKKA célközönsége
> - ellentmondásba keverednek egymással.
>
> A MOKKA ill. az ODR évek óta várt összevonása... a tanulmány alapján
> szerintem kb. elmarad. Ugyan egységes betöltési rendszerről szó van, amiből
> (kicsit elnagyolva, de) a bibliográfiai adatok a MOKKA, a lelőhelyek,
> státuszok, és az előbb említett bibliográfiai adatok egyszerűsített
> változata az ODR adatbázisába (igen, továbbra is különálló rendszer, új neve
> "lelőhelytár") kerülnének. A MOKKA-ból ezután rekordokat (katalogizálóknak;
> de nehogy legyen benne lelőhely) az ODR-ből lelőhelyeket, státusz adatokat,
> és persze magukat a könyvtárközi kéréseket érhetjük el (könyvtárköziseknek;
> de nehogy olyan alaposan lehessen benne keresni mint a másikban). Éveken át
> ez a megkülönböztetés volt a két rendszer párhuzamos fentartásának
> magyarázata... s ez a párhuzamosság most nagyrész megmarad, ugyanezekkel - a
> véleményem szerint mesterséges - érvekkel, de megfejelve a két rendszer
> közötti adat-szinkronizizáció problémájával. A könyvtárosoknak tehát
> továbbra is két rendszert kellene használniuk. Az hogy az olvasó melyiket
> használja nem tisztázott. A "MOKKA tanulmány" nyilván a MOKKA-ról szól, de
> ha abban nem lesznek lelőhely adatok, státuszok, akkor az egész webkettes
> hóbelebanc, amit a tanulmány néhol bedob, irreleváns, hisz az olvasók nem
> bibliográfiai tételeket, hanem hús-vér könyveket (lelőhelyeket) keresnek (de
> nem feltétlenül könyvtárközi kölcsönzés szándékával - amit az ODR
> szándékozik lefedni, külön).
>
> A nem-összevonásnak a technikai háttere is érdekes. A terv szerint a két
> rendszer a saját szervere mellett a másikén is ottlez másolatként, mentési
> és terheléselosztási célokkal. Ez jó, de a megvalósítást igencsak
> bonyolítja, hogy a két intézmény két teljesen eltérő architektúrájú, s ezért
> nem csereszabatos gépet választott. Persze minden megoldható, csak drágább,
> időigényesebb és nehézkesebb lesz. Az OSZK (HP; Intel architektúra; gondolum
> valami Linux) ill. DEENK gépválasztása (Sun; SPARC architektúra; Solaris
> operációs rendszer) érthető. A HP minőségi szervereket gyárt, és az Intel
> architektúra olcsóbb, a SUN gépek viszont - legalábbis a közhiedelem szerint
> - ideálisak az Oracle adatbáziskezelőhöz, ami ugye a Corvina alapja. A
> tanulmány egyébként külön kitér az Oracle előnyeinek ecsetelésére, idevágó,
> olcsóbb, és ugyanúgy életképes alternatívák szimpla megemlítését is
> mellőzve.
>
> Itt kerül elő a következő, már ugyancsak feszegetett (és jogi képviselőkkel
> való dobálózásba fulladt) kérdés, hogy mi van, ha esetleg nem az e-Corvina
> Corvina rendszere lesz a MOKKA alapja. A tanulmány meglehetősen érdekes
> (félreérthető?) követelményeket állít a leendő szállítóval szemben a
> rekordfeltöltéssel kapcsolatban: *"Azokban az esetekben, amelyek már eddig
> is működtettek hasonló lehetőséget, a szolgáltatás az IKR-ben változtatás
> nélkül is tudjon üzemelni."* A "Java-s feltöltő kliens"-re (e-Corvina
> termék) hivatkozva pedig: *"Ilyen kliensre az ezt használó könyvtáraknak
> szüksége van, így a rendszernek továbbiakban is ki kell szolgálni az ebben
> megvalósított funkciókat, ennek érdekében minden ilyen kliens számára a
> szükséges interfészeket kell nyújtania."*. Nem tudom... szerintem a
> feltöltő programra nem feltétlenül van szükség, az csak az egyik lehetséges
> megoldás, viszont ennek tükrében talán érthetőbb Corvina-kompatibilitást
> ecsetelő blogbejegyzésünk háttere.
>
> A várvavárt MOKKA használati mutatók... A tanulmány szerint 2010. január 16
> - 2010. február 17. között 175346 keresés történt, ez 23 munkanappal, és
> napi 8 órával számolva, kevesebb mint 8000 keresés naponta. Balázs László
> TMT-s cikke (2010/2) viszont 16-18000 keresést említ. Egyébként a dolognak
> nem sok jelentősége van, az egyik és másik érték is könnyedén teljesíthető,
> sőt a percenként 1000 lekérdezéses cél is, amit a tanulmány követelmények
> állít fel. De azért jó lenne tudni hogy miből jön a kb. 2x-es eltérés...
>
> Említésre méltó még a e-Corvina által írt "mik a tervezett fejlesztések"
> rész, ahol kizárólag a WebOPAC-ban szükséges változtatások merülnek fel (az
> a bizonyos nem-is-lényeges 5%), az ismert hiányosságokra, és javításuk
> szükségességére viszont semmi utalás nincs. Viszont kérdés, hogy ez: *"WebPAC-ban
> az alábbi kisebb-nagyobb fejlesztéseket kellene elvégezni (MOKKA-ban vagy
> attól függetlenül is)"* hogy kerül egy MOKKA tanulmányba? Meg vannak ilyen
> mondatok, FRBR témában: *"Ezzel is el kellene indulni, de úgy tűnik, hogy
> azért ezt jól megcsinálni nem nagyon egyszerű."*, *"Az nem tűnik elégnek,
> amit most a könyvtárportál csinál, hogy csak a műveket lehet látni, és akit
> ennél több érdekel bajlódjon az egyes könyvtárak helyi azonosítója alapján
> elérhető helyi rekordjaival."* és egy gyöngyszem: *"Valami hosszabbtávú és
> lépesenként megvalósítandó stratégiát kellene kialakítani."* - egy ilyen
> tanulmányban épp ezt a startégiát szerettem volna elolvasni...
>
> Az is érdekes, hogy milyen dolgok hiányoznak a tanulámányból, mire nem
> reflektál a TMT-s cikksorozatból, de akkor mostmár tényleg abbahagyom...
> Kiváncsian várom inkább mit mondanak mások a tanulmányról.
>
> Sok jót,
>
> K. András
>
> 2010/3/24  <bankeszi at oszk.hu>:
>
> > Kedves Kollégák!
> >
> > Elkészült a MOKKA szakértői bizottságának javaslata a fejlesztésre. A
> > dokumentum elérhető a http://www.ki.oszk.hu/107/news.php?item.561.16
> > címen, a Könyvtári Intézet honlapján.
> >
> > Várjuk az észrevételeket és az alkotó javaslatokat. A KI honlapján is
> > lehet hozzászólást beírni (regisztráció után), vagy el lehet küldeni az
> > észrevételeket a bankeszi at oszk.hu címre. A hétfőig beérkező
> javaslatokból
> > az arra érdemesek bekerülnek a dokumentumba, még a közbeszerzés kiírása
> > előtt. A később érkező észrevételek a rendszertervet módosíthatják,
> > amelyet már a nyertes pályázóval közösen készítünk el.
> >
> > Előre is köszönjük, ha javaslataikkal hozzájárulnak a munkánkhoz!
> >
> > A szakértői bizottság tagjai nevében
> >
> > Bánkeszi Katalin
> > OSZK
> >
> >
> > _______________________________________________
> > Katalist mailing list
> > Katalist at listserv.niif.hu
> > https://listserv.niif.hu/mailman/listinfo/katalist
> >
>
>
> _______________________________________________
> Katalist mailing list
> Katalist at listserv.niif.hu
> https://listserv.niif.hu/mailman/listinfo/katalist
>
>
--------- következő rész ---------
Egy csatolt HTML állomány át lett konvertálva...
URL: <https://listserv.niif.hu/pipermail/katalist/attachments/20100326/413f1245/attachment.html>