[KATALIST] MOKKA szakértői javaslat

[Kardos András]

Kedves Bánkeszi Katalin, kedves Kollégák!

Persze, persze, a Könyvtári Intézet honlapján, a fórumban, regisztráció után
kéne... de úgy érzem, sok jelentősége nincs annak, hogy mit szólunk hozzá.
200 oldalas anyagot 2 munkanapra kiadni véleményezésre egyszerüen
felháborító, és inkább formalitás, mint valós kiváncsiság. Röviden
összefoglalnám, hogy én mit szűrtem le, persze leszubjektívezhetően, a
dokumentumból - így esetleg az is betekintést nyer, akinek nincs érkezése
hirtelenjében elolvasni az eredetit. Aki unja már az egész kérdést, annak a
http://en.wikipedia.org/wiki/Design_by_committee cikket ajánlom, aminek
égető relevanciája itt sajnos egyáltalán nem vicces.

A tanulmány több kritikus (általam is sokat feszegetett) kérdésre nem ad
választ, s azt sem tisztázza, hogy ezeket miért nem érzi megválaszolandónak.
Összességében az érződik rajta (nekem), hogy az alkotók nem vitatták meg
egymással a többiek által írt részeket, és nem törekedtek egységes álláspont
kialakítására. A tanulmány nem jelöl ki egységes jövőképet, sőt, rögtön
azzal nyit, hogy a 10 évvel ezelőtti helyzethez képest *"az alapvető célok
most sem változtak"* - pedig az igen alapos "Nemzetközi kitekintés és hazai
kezdeményezések" fejezet adna erre jó alap lenne. Élből elvet olyan
felvetéseket, amik a 24. órában... szóval megfontolandóak lennének. És nem
teszi le a voksát a dán, a német vagy bármely más bevált - és a hazai
viszonyoktól eltérő modell mellett, csak emlegeti őket. Az egyes fejezetek -
pl. annak tekintetében, hogy végülis ki a MOKKA célközönsége
- ellentmondásba keverednek egymással.

A MOKKA ill. az ODR évek óta várt összevonása... a tanulmány alapján
szerintem kb. elmarad. Ugyan egységes betöltési rendszerről szó van, amiből
(kicsit elnagyolva, de) a bibliográfiai adatok a MOKKA, a lelőhelyek,
státuszok, és az előbb említett bibliográfiai adatok egyszerűsített
változata az ODR adatbázisába (igen, továbbra is különálló rendszer, új neve
"lelőhelytár") kerülnének. A MOKKA-ból ezután rekordokat (katalogizálóknak;
de nehogy legyen benne lelőhely) az ODR-ből lelőhelyeket, státusz adatokat,
és persze magukat a könyvtárközi kéréseket érhetjük el (könyvtárköziseknek;
de nehogy olyan alaposan lehessen benne keresni mint a másikban). Éveken át
ez a megkülönböztetés volt a két rendszer párhuzamos fentartásának
magyarázata... s ez a párhuzamosság most nagyrész megmarad, ugyanezekkel - a
véleményem szerint mesterséges - érvekkel, de megfejelve a két rendszer
közötti adat-szinkronizizáció problémájával. A könyvtárosoknak tehát
továbbra is két rendszert kellene használniuk. Az hogy az olvasó melyiket
használja nem tisztázott. A "MOKKA tanulmány" nyilván a MOKKA-ról szól, de
ha abban nem lesznek lelőhely adatok, státuszok, akkor az egész webkettes
hóbelebanc, amit a tanulmány néhol bedob, irreleváns, hisz az olvasók nem
bibliográfiai tételeket, hanem hús-vér könyveket (lelőhelyeket) keresnek (de
nem feltétlenül könyvtárközi kölcsönzés szándékával - amit az ODR
szándékozik lefedni, külön).

A nem-összevonásnak a technikai háttere is érdekes. A terv szerint a két
rendszer a saját szervere mellett a másikén is ottlez másolatként, mentési
és terheléselosztási célokkal. Ez jó, de a megvalósítást igencsak
bonyolítja, hogy a két intézmény két teljesen eltérő architektúrájú, s ezért
nem csereszabatos gépet választott. Persze minden megoldható, csak drágább,
időigényesebb és nehézkesebb lesz. Az OSZK (HP; Intel architektúra; gondolum
valami Linux) ill. DEENK gépválasztása (Sun; SPARC architektúra; Solaris
operációs rendszer) érthető. A HP minőségi szervereket gyárt, és az Intel
architektúra olcsóbb, a SUN gépek viszont - legalábbis a közhiedelem szerint
- ideálisak az Oracle adatbáziskezelőhöz, ami ugye a Corvina alapja. A
tanulmány egyébként külön kitér az Oracle előnyeinek ecsetelésére, idevágó,
olcsóbb, és ugyanúgy életképes alternatívák szimpla megemlítését is
mellőzve.

Itt kerül elő a következő, már ugyancsak feszegetett (és jogi képviselőkkel
való dobálózásba fulladt) kérdés, hogy mi van, ha esetleg nem az e-Corvina
Corvina rendszere lesz a MOKKA alapja. A tanulmány meglehetősen érdekes
(félreérthető?) követelményeket állít a leendő szállítóval szemben a
rekordfeltöltéssel kapcsolatban: *"Azokban az esetekben, amelyek már eddig
is működtettek hasonló lehetőséget, a szolgáltatás az IKR-ben változtatás
nélkül is tudjon üzemelni."* A "Java-s feltöltő kliens"-re (e-Corvina
termék) hivatkozva pedig: *"Ilyen kliensre az ezt használó könyvtáraknak
szüksége van, így a rendszernek továbbiakban is ki kell szolgálni az ebben
megvalósított funkciókat, ennek érdekében minden ilyen kliens számára a
szükséges interfészeket kell nyújtania."*. Nem tudom... szerintem a feltöltő
programra nem feltétlenül van szükség, az csak az egyik lehetséges megoldás,
viszont ennek tükrében talán érthetőbb Corvina-kompatibilitást ecsetelő
blogbejegyzésünk háttere.

A várvavárt MOKKA használati mutatók... A tanulmány szerint 2010. január 16
– 2010. február 17. között 175346 keresés történt, ez 23 munkanappal, és
napi 8 órával számolva, kevesebb mint 8000 keresés naponta. Balázs László
TMT-s cikke (2010/2) viszont 16-18000 keresést említ. Egyébként a dolognak
nem sok jelentősége van, az egyik és másik érték is könnyedén teljesíthető,
sőt a percenként 1000 lekérdezéses cél is, amit a tanulmány követelmények
állít fel. De azért jó lenne tudni hogy miből jön a kb. 2x-es eltérés...

Említésre méltó még a e-Corvina által írt "mik a tervezett fejlesztések"
rész, ahol kizárólag a WebOPAC-ban szükséges változtatások merülnek fel (az
a bizonyos nem-is-lényeges 5%), az ismert hiányosságokra, és javításuk
szükségességére viszont semmi utalás nincs. Viszont kérdés, hogy ez:
*"WebPAC-ban
az alábbi kisebb-nagyobb fejlesztéseket kellene elvégezni (MOKKA-ban vagy
attól függetlenül is)"* hogy kerül egy MOKKA tanulmányba? Meg vannak ilyen
mondatok, FRBR témában: *"Ezzel is el kellene indulni, de úgy tűnik, hogy
azért ezt jól megcsinálni nem nagyon egyszerű."*, *"Az nem tűnik elégnek,
amit most a könyvtárportál csinál, hogy csak a műveket lehet látni, és akit
ennél több érdekel bajlódjon az egyes könyvtárak helyi azonosítója alapján
elérhető helyi rekordjaival."* és egy gyöngyszem: *"Valami hosszabbtávú és
lépesenként megvalósítandó stratégiát kellene kialakítani."* - egy ilyen
tanulmányban épp ezt a startégiát szerettem volna elolvasni...

Az is érdekes, hogy milyen dolgok hiányoznak a tanulámányból, mire nem
reflektál a TMT-s cikksorozatból, de akkor mostmár tényleg abbahagyom...
Kiváncsian várom inkább mit mondanak mások a tanulmányról.

Sok jót,

K. András

2010/3/24  <bankeszi at oszk.hu>:
> Kedves Kollégák!
>
> Elkészült a MOKKA szakértői bizottságának javaslata a fejlesztésre. A
> dokumentum elérhető a http://www.ki.oszk.hu/107/news.php?item.561.16
> címen, a Könyvtári Intézet honlapján.
>
> Várjuk az észrevételeket és az alkotó javaslatokat. A KI honlapján is
> lehet hozzászólást beírni (regisztráció után), vagy el lehet küldeni az
> észrevételeket a bankeszi at oszk.hu címre. A hétfőig beérkező javaslatokból
> az arra érdemesek bekerülnek a dokumentumba, még a közbeszerzés kiírása
> előtt. A később érkező észrevételek a rendszertervet módosíthatják,
> amelyet már a nyertes pályázóval közösen készítünk el.
>
> Előre is köszönjük, ha javaslataikkal hozzájárulnak a munkánkhoz!
>
> A szakértői bizottság tagjai nevében
>
> Bánkeszi Katalin
> OSZK
>
>
> _______________________________________________
> Katalist mailing list
> Katalist at listserv.niif.hu
> https://listserv.niif.hu/mailman/listinfo/katalist
>
--------- következő rész ---------
Egy csatolt HTML állomány át lett konvertálva...
URL: <https://listserv.niif.hu/pipermail/katalist/attachments/20100326/06eddece/attachment.html>