<br><div>Kedves Kollégák,</div><div>Szerintem a külföldi példák összefoglalása valamint a felület<br>
kívánalmainak ismertetése jól sikerült, a többi viszont.... Attól<br>
tartok, hogy komoly gazdasági érdekek s szakmai kényelmesség áll annak<br>
útjában, hogy mondjuk egy bibliotek.dk-hoz hasonló rendszert nálunk<br>
üdvözölhessünk. Pedig most meg lenne a lehetőség a külföldi példák<br>
itthoni adaptálására, s remekül össze lett szedve, hogy a szolgáltatói<br>
felületnek mit kellene tudnia. Én főként felhasználóbarát<br>
könyvtárszakmai szemmel fogalmaznék meg kritikát. Ennek alapján<br>
anakronizmus bármilyen szinten védeni a MOKKA-ODR kettősségének<br>
fenntartását. A ODR legnagyobb hibája, hogy közvetlen az olvasók felé<br>
nem tud szolgáltatni, ami szinte törvényszerű hiszen ezt csak a<br>
jelentésben is jelzett integrált szolgáltatási rendszer keretei között<br>
lehet megvalósítani. Funkcióit egyszerűen át kell emelni egy új<br>
rendszer keretei közé, alaposan kibővítve azokat. S ezzel együtt<br>
sajnos számot kellene vetni azzal, hogy lényegében a nulláról kellene<br>
felépíteni egy teljesen  új rendszert. A MOKKA és az ODR útja<br>
külön-külön szerintem járhatatlan, összevonásuk új funkcionális<br>
paradigma szerint kell, hogy történjen, a jelenlegi működési keretek<br>
elavultak. A mostani MOKKA rendszerről tetszik nem tetszik a mostani<br>
igen elavult katalógusfelület állítja ki a bizonyítványt. S a mögötte<br>
lévő technikai, adatbázis háttér sem jobb annál. Ha eddig nem sikerült<br>
a mostani fejlesztőknek jobbat alkotni eddig, ugyan mi indokolja azt a<br>
rejtett hatalmas bizalmat, mely pl. a konkrét Java-s betöltő mellett<br>
való érvelésben megjelenik? A betöltési módszerek mellé miért kell<br>
indokolatlan kényelmességből konkrét terméket hozzárendelni? Akkor még<br>
rendben lenne a dolgot, hogy ha a felület bemutatásakor alkalmazott<br>
érvtechnikával felhívnák a figyelmet arra, hogy ez csak egy példa,<br>
melynek lehetnek más megvalósítási alternatívái is.  Az egész mostani<br>
rendszer mögött nagyjából a 10 évvel ezelőtt érvényes szakmai háttér<br>
és technológiai színvonal áll, s ezen mindenestül túllépett az élet,<br>
erre pont a jelentésben idézett szakmai példák s a felület elemzése<br>
mutatnak a legvilágosabban rá. Nekem a legjobban a dán példa tetszik,<br>
ahol közös gondolkodással, szisztematikus módon a párhuzamosságokat<br>
kizárva a nemzeti bibliográfiai alapokra felhúzva kiépítettek egy<br>
szolgáltatói rendszert. A Danbib-nak s a bibliotek.dk-nak is megvannak<br>
a maga funkciói és szakmai feladatai. A lényeg azonban az, hogy a dán<br>
könyvtárügy mindenféle részérdeken túllépve képes volt megteremteni az<br>
érdekelt könyvkiadók s egyéb külső  szereplők bevonásával egy olyan<br>
rendszert, mely keretet ad a dán könyvtárközi kölcsönzésnek, a<br>
bibliográfiai adatok leírásának, feldolgozásának és szolgáltatásának,<br>
valamint a web 2-es szolgáltató funkcióknak is. Mindenkinek a maga<br>
útján kell mesternek lennie, elsősorban az a szakmai tervezési,<br>
gondolati út a fontos, ahogyan ezt ők megcsinálták  Igaz, ott eleve<br>
nem kellett olyan kényszerpályás vargabetűkkel bajlódni mint a MOKKA<br>
és az ODR egymástól független fejlesztése, amely annak szimptómája,<br>
hogy a könyvtárak sokáig képtelenek voltak túllépni a saját intézményi<br>
árnyékukon... Mintha még csak most is nehezen formálódna az az<br>
intézményközi kollaborációs rutin, mely ilyen nemzeti szintű projektek<br>
menedzselésekor már természetes készségszerűen kellene, hogy működjön.</div><div><br></div><div><br></div>2010/3/26 Kardos András <span dir="ltr"><<a href="mailto:k.andris@gmail.com" target="_blank">k.andris@gmail.com</a>></span><div>
<div class="h5"><br>
<div class="gmail_quote"><blockquote class="gmail_quote" style="margin:0pt 0pt 0pt 0.8ex;border-left:1px solid rgb(204, 204, 204);padding-left:1ex">
Kedves Bánkeszi Katalin, kedves Kollégák!<br><br>Persze, persze, a Könyvtári Intézet honlapján, a fórumban, regisztráció után kéne... de úgy érzem, sok jelentősége nincs annak, hogy mit szólunk hozzá. 200 oldalas anyagot 2 munkanapra kiadni véleményezésre egyszerüen felháborító, és inkább formalitás, mint valós kiváncsiság. Röviden összefoglalnám, hogy én mit szűrtem le, persze leszubjektívezhetően, a dokumentumból - így esetleg az is betekintést nyer, akinek nincs érkezése hirtelenjében elolvasni az eredetit. Aki unja már az egész kérdést, annak a <a href="http://en.wikipedia.org/wiki/Design_by_committee" target="_blank">http://en.wikipedia.org/wiki/Design_by_committee</a> cikket ajánlom, aminek égető relevanciája itt sajnos egyáltalán nem vicces.<div>




<br></div><div>A tanulmány több kritikus (általam is sokat feszegetett) kérdésre nem ad választ, s azt sem tisztázza, hogy ezeket miért nem érzi megválaszolandónak. Összességében az érződik rajta (nekem), hogy az alkotók nem vitatták meg egymással a többiek által írt részeket, és nem törekedtek egységes álláspont kialakítására. A tanulmány nem jelöl ki egységes jövőképet, sőt, rögtön azzal nyit, hogy a 10 évvel ezelőtti helyzethez képest <i>"az alapvető célok most sem változtak"</i> - pedig az igen alapos "Nemzetközi kitekintés és hazai kezdeményezések" fejezet adna erre jó alap lenne. Élből elvet olyan felvetéseket, amik a 24. órában... szóval megfontolandóak lennének. És nem teszi le a voksát a dán, a német vagy bármely más bevált - és a hazai viszonyoktól eltérő modell mellett, csak emlegeti őket. Az egyes fejezetek - pl. annak tekintetében, hogy végülis ki a MOKKA célközönsége - ellentmondásba keverednek egymással. </div>



<div><br></div><div>A MOKKA ill. az ODR évek óta várt összevonása... a tanulmány alapján szerintem kb. elmarad. Ugyan egységes betöltési rendszerről szó van, amiből (kicsit elnagyolva, de) a bibliográfiai adatok a MOKKA, a lelőhelyek, státuszok, és az előbb említett bibliográfiai adatok egyszerűsített változata az ODR adatbázisába (igen, továbbra is különálló rendszer, új neve "lelőhelytár") kerülnének. A MOKKA-ból ezután rekordokat (katalogizálóknak; de nehogy legyen benne lelőhely) az ODR-ből lelőhelyeket, státusz adatokat, és persze magukat a könyvtárközi kéréseket érhetjük el (könyvtárköziseknek; de nehogy olyan alaposan lehessen benne keresni mint a másikban). Éveken át ez a megkülönböztetés volt a két rendszer párhuzamos fentartásának magyarázata... s ez a párhuzamosság most nagyrész megmarad, ugyanezekkel - a véleményem szerint mesterséges - érvekkel, de megfejelve a két rendszer közötti adat-szinkronizizáció problémájával. A könyvtárosoknak tehát továbbra is két rendszert kellene használniuk. Az hogy az olvasó melyiket használja nem tisztázott. A "MOKKA tanulmány" nyilván a MOKKA-ról szól, de ha abban nem lesznek lelőhely adatok, státuszok, akkor az egész webkettes hóbelebanc, amit a tanulmány néhol bedob, irreleváns, hisz az olvasók nem bibliográfiai tételeket, hanem hús-vér könyveket (lelőhelyeket) keresnek (de nem feltétlenül könyvtárközi kölcsönzés szándékával - amit az ODR szándékozik lefedni, külön).</div>



<div><br></div><div>A nem-összevonásnak a technikai háttere is érdekes. A terv szerint a két rendszer a saját szervere mellett a másikén is ottlez másolatként, mentési és terheléselosztási célokkal. Ez jó, de a megvalósítást igencsak bonyolítja, hogy a két intézmény két teljesen eltérő architektúrájú, s ezért nem csereszabatos gépet választott. Persze minden megoldható, csak drágább, időigényesebb és nehézkesebb lesz. Az OSZK (HP; Intel architektúra; gondolum valami Linux) ill. DEENK gépválasztása (Sun; SPARC architektúra; Solaris operációs rendszer) érthető. A HP minőségi szervereket gyárt, és az Intel architektúra olcsóbb, a SUN gépek viszont - legalábbis a közhiedelem szerint - ideálisak az Oracle adatbáziskezelőhöz, ami ugye a Corvina alapja. A tanulmány egyébként külön kitér az Oracle előnyeinek ecsetelésére, idevágó, olcsóbb, és ugyanúgy életképes alternatívák szimpla megemlítését is mellőzve.</div>



<div><br></div><div>Itt kerül elő a következő, már ugyancsak feszegetett (és jogi képviselőkkel való dobálózásba fulladt) kérdés, hogy mi van, ha esetleg nem az e-Corvina Corvina rendszere lesz a MOKKA alapja. A tanulmány meglehetősen érdekes (félreérthető?) követelményeket állít a leendő szállítóval szemben a rekordfeltöltéssel kapcsolatban: <i>"Azokban az esetekben, amelyek már eddig is működtettek hasonló lehetőséget, a szolgáltatás az IKR-ben változtatás nélkül is tudjon üzemelni."</i> A "Java-s feltöltő kliens"-re (e-Corvina termék) hivatkozva pedig: <i>"Ilyen kliensre az ezt használó könyvtáraknak szüksége van, így a rendszernek továbbiakban is ki kell szolgálni az ebben megvalósított funkciókat, ennek érdekében minden ilyen kliens számára a szükséges interfészeket kell nyújtania."</i>. Nem tudom... szerintem a feltöltő programra nem feltétlenül van szükség, az csak az egyik lehetséges megoldás, viszont ennek tükrében talán érthetőbb Corvina-kompatibilitást ecsetelő blogbejegyzésünk háttere.</div>



<div><br></div><div>A várvavárt MOKKA használati mutatók... A tanulmány szerint 2010. január 16 – 2010. február 17. között 175346 keresés történt, ez 23 munkanappal, és napi 8 órával számolva, kevesebb mint 8000 keresés naponta. Balázs László TMT-s cikke (2010/2) viszont 16-18000 keresést említ. Egyébként a dolognak nem sok jelentősége van, az egyik és másik érték is könnyedén teljesíthető, sőt a percenként 1000 lekérdezéses cél is, amit a tanulmány követelmények állít fel. De azért jó lenne tudni hogy miből jön a kb. 2x-es eltérés...</div>



<div><br></div><div>Említésre méltó még a e-Corvina által írt "mik a tervezett fejlesztések" rész, ahol kizárólag a WebOPAC-ban szükséges változtatások merülnek fel (az a bizonyos nem-is-lényeges 5%), az ismert hiányosságokra, és javításuk szükségességére viszont semmi utalás nincs. Viszont kérdés, hogy ez: <i>"WebPAC-ban az alábbi kisebb-nagyobb fejlesztéseket kellene elvégezni (MOKKA-ban vagy attól függetlenül is)"</i> hogy kerül egy MOKKA tanulmányba? Meg vannak ilyen mondatok, FRBR témában: <i>"Ezzel is el kellene indulni, de úgy tűnik, hogy azért ezt jól megcsinálni nem nagyon egyszerű."</i>, <i>"Az nem tűnik elégnek, amit most a könyvtárportál csinál, hogy csak a műveket lehet látni, és akit ennél több érdekel bajlódjon az egyes könyvtárak helyi azonosítója alapján elérhető helyi rekordjaival."</i> és egy gyöngyszem: <i>"Valami hosszabbtávú és lépesenként megvalósítandó stratégiát kellene kialakítani."</i> - egy ilyen tanulmányban épp ezt a startégiát szerettem volna elolvasni... </div>



<div><br></div><div>Az is érdekes, hogy milyen dolgok hiányoznak a tanulámányból, mire nem reflektál a TMT-s cikksorozatból, de akkor mostmár tényleg abbahagyom... Kiváncsian várom inkább mit mondanak mások a tanulmányról.</div>



<div><div><br></div><div>Sok jót,</div><div><br></div><div>K. András</div><div><br></div><div><div><div><div>2010/3/24  <<a href="mailto:bankeszi@oszk.hu" target="_blank">bankeszi@oszk.hu</a>>:<div><div>
<br>

> Kedves Kollégák!<br>><br>> Elkészült a MOKKA szakértői bizottságának javaslata a fejlesztésre. A<br>> dokumentum elérhető a <a href="http://www.ki.oszk.hu/107/news.php?item.561.16" target="_blank">http://www.ki.oszk.hu/107/news.php?item.561.16</a><br>





> címen, a Könyvtári Intézet honlapján.<br>><br>> Várjuk az észrevételeket és az alkotó javaslatokat. A KI honlapján is<br>> lehet hozzászólást beírni (regisztráció után), vagy el lehet küldeni az<br>> észrevételeket a <a href="mailto:bankeszi@oszk.hu" target="_blank">bankeszi@oszk.hu</a> címre. A hétfőig beérkező javaslatokból<br>





> az arra érdemesek bekerülnek a dokumentumba, még a közbeszerzés kiírása<br>> előtt. A később érkező észrevételek a rendszertervet módosíthatják,<br>> amelyet már a nyertes pályázóval közösen készítünk el.<br>><br>





> Előre is köszönjük, ha javaslataikkal hozzájárulnak a munkánkhoz!<br>><br>> A szakértői bizottság tagjai nevében<br>><br>> Bánkeszi Katalin<br>> OSZK<br>><br>><br>> _______________________________________________<br>





> Katalist mailing list<br>> <a href="mailto:Katalist@listserv.niif.hu" target="_blank">Katalist@listserv.niif.hu</a><br>> <a href="https://listserv.niif.hu/mailman/listinfo/katalist" target="_blank">https://listserv.niif.hu/mailman/listinfo/katalist</a><br>





><br><br></div></div></div>
</div></div></div></div>
<br>_______________________________________________<br>
Katalist mailing list<br>
<a href="mailto:Katalist@listserv.niif.hu" target="_blank">Katalist@listserv.niif.hu</a><br>
<a href="https://listserv.niif.hu/mailman/listinfo/katalist" target="_blank">https://listserv.niif.hu/mailman/listinfo/katalist</a><br>
<br></blockquote></div><br>
</div></div><br>