[KATALIST] Reflexiók Somogyi József cikkajánlásához

2010. Júl. 12., H, 09:10:51 CEST

Örömmel fejezem ki jelentéktelen egyetértésemet Domonkossal.

"Vitézek, mi lehet ez széles föld felett szebb dolog az végeknél?" Ezt 
is olvastuk már valakitől :-)

Innen nézve pedig erősen vitatható, ki és mennyire van "belül" vagy 
"kívül" a történéseken. A hatalommal rendelkező "fél tucat" személy 
felelőssége nem maszatolható rá se az egyes közvitézekre, sem azok 
széles tömegeire - a "könyvtári történelem" pedig meglehetősen elzúg 
fölöttük is, legfeljebb kevésbé csípi a bőrüket a szele, vagy sodorja ki 
őket székeikből ;-)

Üdv.:

Szabó G. Tibor szakinformátor, minőségmenedzser
Budapesti Gazdasági Főiskola Pénzügyi és Számviteli Kar
Zalaegerszegi Intézet Könyvtára * http://www.pszfz.bgf.hu/konyvtar
8900 Zalaegerszeg, Gasparich Márk u. 18/A, Tel.: 92/509-941
-----------------------------------------------------------------

Horváth Sándor Domonkos írta:
> ------------------------------------------------------------------------
>
> Tárgy:
> Re: [KATALIST] Reflexiók Somogyi József cikkajánlásához
> Feladó:
> Horváth Sándor Domonkos <hsdhsi at gevk.hu>
> Dátum:
> Fri, 09 Jul 2010 19:06:35 +0200
> Címzett:
> katalist at listserv.niif.hu
>
> Címzett:
> katalist at listserv.niif.hu
>
>
> Kedves Éva, Tisztelt Kollégák!
>
> Amikor a mesebeli kisfiú elkiáltotta magát, hogy a király meztelen, az 
> nagyon katartikus élmény volt, gyermekfejjel olvasva is. Aztán 
> felnőttként az átdolgozatlan verziót is elolvastam, és jót derültem 
> azon, ahogy abban a változatban a király végignézett magán, rájött, 
> hogy tényleg mezítelen, aztán - mit volt mit tenni -, kihúzta magát, 
> és még peckesebben lépkedett.
>
> Nyilvánvaló, hogy a topic-ot generáló írásban szóba sem került, hogy a 
> király levegőbe öltözött volna, csupán szabásmintáról és fazonról 
> történt említés, nem lábjegyzetelve, hogy a ruhatár bővebb   
> repertoárt is tartalmazott.
>
> A mese csapnivaló lett volna, ha a kisfiú már az uralkodó leköszönte 
> után mondta volna, hogy "annak idején a királyon nem volt ruha" -- 
> másfelől az is érthető lett volna, hiszen mégiscsak számolnia kellett 
> főbenjáró egzisztenciális szempontokkal, mivel akkoriban olcsó volt az 
> emberi élet, nem úgy mint manapság, ahol legfeljebb csörömpölő 
> telefonnal, harapós e-mail-lel, ad abszurdum költségvetési okkal 
> magyarázható létszámgazdálkodással szembesülhetne a renitens, no 
> persze, nem a könyvtárügyben, hiszen minket ettől megkímélt a sors.... 
> soha ilyet nem láttunk... hallottunk... olvastunk.....
>
> Szóval, a visszamenőleges fazon-kritika nem túl gusztusos, másfelől ki 
> sem kerülhető, hacsak úgy nem gondoljuk, hogy minden a legnagyobb 
> rendben volt, van, és ugyanúgy kell folytatnunk is....
>
> Másfelől ne becsüljük alá a "végeken" robotoló beosztott könyvtárost, 
> lehet, hogy nem látja a boszorkánykonyha fűszereit, de a végin mégis 
> csak kap egy kanállal a kondérból, és ha kémiailag hiteles analízist 
> nem is ad róla, szakmai tapasztalatai és a mindennapi rutinja alapján 
> egészen pontosan meg tudja mondani, hogy milyen az íze az adott 
> matériának, mondjuk a könyvtárpolitikai output lecsapódásának.
> Talán nem tudja, hogy miért és hogyan alakult úgy egy pályázati 
> kiírás, ahogyan az megjelent, ám azt pontosan tudja, hogy arra van-e 
> szüksége, arra van-e a legnagyobb szüksége, sőt azt is, hogy igazából 
> mire lenne szüksége. Így attól se féltsük őt, hogy Somogyi kolléga 
> írásából kivett idézetekkel (valakik) "megzavarják" a fejét, majd 
> aztán ettől kap gellert a szépívű szakmai szárnyalás.
>
> Azt írod az ágazati irányításban résztvevőkről, hogy "ők is mi 
> vagyunk" - amit akként tudok interpretálni, hogy szakmabeliek, ahogyan 
> mi is. Ez nagyon szép gondolat, csak az vele a baj, hogy ebből az 
> következik, hogy az ő felelősségük a mi felelősségünk, és az ő 
> érdemeik a mi érdemeink -- és be kell látni, hogy ez így már nem 
> méltányos senkire nézve sem, de ezt az ideát el sem lehetett volna 
> várni, pont az előbbiek miatt. (Szóval, vegyük már tudomásul, hogy 
> bármilyen gusztustalan szó is a "hatalom" -- az a politológia 
> definíciója szerint a döntések birtoklását jelenti. Az ágazati 
> irányítás pedig a döntések meghozatalában csúcsosodik ki, jelenjen ez 
> meg pénzosztási koncepcióban, jogszabályban, személyi döntésekben, 
> vagy akármiben. Ekként erőteljesen vitatható az a gondolatmenet, hogy 
> "ők mi vagyunk". A hatalom szakmai legitimációját a szakmával való 
> folyamatos kommunikáció, a szakmai és tudományos megalapozottság 
> jelenti. Ez a kommunikáció partnerséget céloz, azonban a partnerség 
> sajátos árnyalatot kap az érdekek és függőségek rendszerében, annak 
> ellenére, hogy mindkét félnek elemi érdeke ennek tagadása.)
>
> Miután becsomagoltam három réteg selyempapírba, kénytelen vagyok 
> konkrétan is leírni: szerintem nem elfogadható szakmai vita adekvát 
> elemeként egy olyanféle érvelés, hogy "neki is beleszólása lehetett 
> volna (vagy beleszólása volt)" a szakmapolitika kialakításába.
>
> Nem elfogadható szakmai érvelésként az sem, hogy egy kifejezetten 
> szakmai publicisztika "veszélyes lehet" azért, mert majd (ráadásul 
> szövegkörnyezetéből kiragadva) idézgetik megállapításait.
>
> Hatalmas a veszélye az efféle megközelítésnek, mivel 
> elbizonytalaníthatja a szakembereket, de nem tudásukban, hanem abban, 
> hogy véleményüket közölni merjék. A téves vélemény is jobb a 
> hallgatásnál, mivel a téves véleményt a helyére lehet tenni.
>
> Az egyetlen igazi veszély annak feltételezése, hogy létezik egy adott 
> szakmában (bármelyikben, bármilyenben) egy fél tucat olyan személy, 
> aki világosan lát, és megmondja a "tutit", és aki másként látja a 
> dolgokat (mert bizony nem matematika minden, ahol kétszer kettő négy), 
> az veszélyes, eliminálni kell, kommunikációs furkósbottal jól fejbe 
> csapni.
>
> Persze nyilvánvaló, hogy az egészet én értem félre, ill. tévesen 
> interpretálom, hiszen más magyarázata nem lehetne annak, hogy 
> ilyeneket írok az általam igen nagyra becsült és szeretett Bartos Éva 
> levelére.
>
> Kiváló tisztelettel:
> Domonkos
>
>
> 2010.07.09. 16:57 keltezéssel, Bartos Éva írta:
>>
>> Méltatlan méltatás -- avagy reflexiók Somogyi József cikkajánlásához
>>
>> Amint azt a katalisten olvashattuk, Somogyi József nem kisebb 
>> feladatra, mint az általa "Skaliczki Érá"-nak nevezett korszak 
>> elemzésére vállalkozott. A néhány hónappal ezelőtt megírt cikk 
>> nézőpontját, szakmai igazságtartalmát egy négyszemközti szakmai 
>> beszélgetés keretében /akkor és ott/ megvitattuk. Ehhez képest mégis 
>> változatlan formában, váratlanul közzétette írását. Így tehát nekem 
>> is a nyilvánosság előtt kell megismételnem az akkor megfogalmazott 
>> fenntartásaimat.
>>
>> 1. A szabad véleménynyilvánítás keretei között, természetesen, 
>> mindenki mindenről, mindenkiről kifejtheti a véleményét. Egy közel 
>> másfél évtizedes, legmagasabb szintű ágazati szakmai vezetést, 
>> vezetőt is lehet minősíteni, dicsérni vagy kritizálni. Alapvetően 
>> nincs ezzel semmi baj, megtették már mindkettőt sokan, 
>> közszereplőként hozzá szokott már ehhez Skaliczki Judit. A kérdés 
>> inkább az, hogy a fent említett szakmai teljesítménnyel arányos-e, 
>> vagy ahhoz méltó-e az, ha egy szubjektív, a szakmai oeuvre-ből 
>> találomra kiragadott egyetlen részkérdést egyetlen nézőpontból 
>> tárgyaló értékelés vállalkozik annak megítélésére.
>>
>> 2. Ha mégis ezt teszi, akkor elfogadhatatlan a cikkből sugárzó 
>> attitűd. Ugyanis ha valaki a "végeken", beosztott könyvtárosként, 
>> érdemi információktól és döntéshozóktól távol, tájékozatlanul netán 
>> úgy érezné, hogy a feje fölött zúg el a könyvtári történelem, amit 
>> képtelen bármilyen módon befolyásolni, azt még megértem, és  
>> legfeljebb szomorúan állapítom meg, hogy még van mit tenni a szakmai 
>> nyilvánosság területén. Szakmai véleményt a Könyvtári Intézet 
>> munkatársaként /így/ megfogalmazni azonban több, mint komolytalan!
>>
>> Somogyi József ugyanis évtizedek óta a magyar könyvtárügyben 
>> dolgozik, legalább nyolc éve a Könyvtári Intézet önálló feladatkörrel 
>> megbízott munkatársa, akinek munkakörénél fogva országos adatokra, 
>> nemzetközi trendekre van rálátása. Ebben a pozícióban, utólag, azzal  
>> áll a nyilvánosság elé , hogy talán nem is jó felé vezettek 
>> bennünket?! Szeretném hangsúlyozni, hogy a cikkben foglaltakkal 
>> szemben nincs semmiféle "Skaliczki stratégia", amit kívülállóként, 
>> utólag megkérdőjelezünk. Somogyi Józsefnek intézeti státuszában joga 
>> és kötelessége volt részt venni -- a könyvtáros szakma és az ágazati 
>> irányítás közötti közvetítő helyzetben - a könyvtári stratégiai 
>> célkitűzések kialakításában, a megvalósulás, az elért eredmények, 
>> netán tévedések elemzésében és értékelésében. Lehet, hogy elkerülte a 
>> figyelmét, de az ágazati irányítók már hosszú ideje nem politikai 
>> komisszárok, akik az ideológia tisztasága felett őrködnek, hanem /ők 
>> /is/ mi vagyunk/, a szakmából felkért  szakemberek, akik a szakma 
>> egészével, /velünk együtt/ alakítják a szakmapolitikát és hogy az jól 
>> vagy rosszul alakul-e, az mindannyiunk közös felelőssége.
>>
>> 3. Fenntartásaim vannak a cikkben szereplő szakmai állítások 
>> tartalmával kapcsolatban is. Ezek közül csak néhányat emelek ki. Az 
>> olyan sommás megállapítások, mint hogy az Európai Uniónak nincs 
>> könyvtárpolitikája, vagy hogy sehol Európában nem tartják célnak a 
>> könyvtári intézményrendszer önállóságát, mint nálunk, szerintem nem 
>> állják meg a helyüket. Ugyan nincs az Unióban uniformizált 
>> könyvtárpolitika, de szerencsére figyelembe veszik a nemzeti 
>> kulturális örökségek különbözőségeit, sajátosságait, azok tartalmával 
>> és intézményrendszerével együtt. Azok a tények, miszerint a 
>> könyvtárakra Európa-szerte egyre több közösségi feladatot rónak, hogy 
>> a könyvtárakat közös európai projektek százaival arra ösztönzik, hogy 
>> sajátos eszközeikkel és lehetőségeikkel vállaljanak mind nagyobb 
>> részt a társadalmi egyenlőtlenségek csökkentésében, a tudásbázis 
>> kiterjesztésében, járuljanak hozzá az országaik és ezen keresztül 
>> egész Európa versenyképességének növeléséhez, és e feladatokkal 
>> kapcsolatban alakítsanak ki közös eszközrendszert, terjesszék el a jó 
>> gyakorlatokat , fejlesszék könyvtári szakembereiket - szerintem mégis 
>> csak közös cél- és feladatrendszerre utalnak. A könyvtárak pedig, 
>> legjobb tudomásom szerint, mindig a társadalmat, esetenként annak 
>> egyes kiemelt célcsoportjait segítették, támogatták, jobbították -- 
>> szakembereik elkötelezettsége, a felhalmozott és növelt értékek 
>> révén, a mindenkor legkorszerűbb információs technológia 
>> felhasználásával. A mi korábbi és jelenlegi stratégiai céljaink 
>> ugyanezekről a feladatokról szólnak. Egy hullámhosszon vagyunk, egy 
>> nyelvet beszélünk az európai könyvtárüggyel.
>>
>> 4. Sajnálatosnak és veszélyesnek tartom, hogy Somogyi József bizonyos 
>> sommásan megfogalmazott mondatait - ráadásul környezetükből kiragadva 
>> - fogják majd hivatkozni, terjeszteni, s ezáltal kétszeresen is 
>> félrevezető szakmai értelmezést tulajdonítani az írásnak.
>>
>> Bartos Éva
>>
>>
>> _______________________________________________
>> Katalist mailing list
>> Katalist at listserv.niif.hu
>> https://listserv.niif.hu/mailman/listinfo/katalist

__________ Information from ESET Mail Security, version of virus signature database 5270 (20100711) __________

The message was checked by ESET Mail Security.
http://www.eset.com

--------- következő rész ---------
Egy csatolt HTML állomány át lett konvertálva...
URL: <https://listserv.niif.hu/pipermail/katalist/attachments/20100712/a082fcb2/attachment.html>