<!DOCTYPE html PUBLIC "-//W3C//DTD HTML 4.01 Transitional//EN">
<html>
<head>
<meta content="text/html;charset=ISO-8859-2" http-equiv="Content-Type">
<title></title>
</head>
<body bgcolor="#ffffff" text="#000000">
<span class="tartalom">Örömmel fejezem ki </span><span class="tartalom"></span><span
class="tartalom">jelentéktelen egyetértésemet</span><span
class="tartalom"></span><span class="tartalom"> Domonkossal</span><span
class="tartalom">.<br>
<br>
"Vitézek, mi lehet ez széles föld felett szebb dolog az végeknél?" Ezt
is olvastuk már valakitől :-)<br>
<br>
Innen nézve pedig erősen vitatható, ki és mennyire van "belül" vagy
"kívül" a történéseken.</span> A hatalommal rendelkező "fél tucat"
személy felelőssége nem maszatolható rá se az egyes közvitézekre, sem
azok széles tömegeire - a "könyvtári történelem" pedig meglehetősen
elzúg fölöttük is, legfeljebb kevésbé csípi a bőrüket a szele, vagy
sodorja ki őket székeikből ;-)<br>
<br>
Üdv.:<br>
<br>
<pre class="moz-signature" cols="72">Szabó G. Tibor szakinformátor, minőségmenedzser
Budapesti Gazdasági Főiskola Pénzügyi és Számviteli Kar
Zalaegerszegi Intézet Könyvtára * <a class="moz-txt-link-freetext" href="http://www.pszfz.bgf.hu/konyvtar">http://www.pszfz.bgf.hu/konyvtar</a>
8900 Zalaegerszeg, Gasparich Márk u. 18/A, Tel.: 92/509-941
-----------------------------------------------------------------
</pre>
<br>
<br>
Horváth Sándor Domonkos írta:<br>
<blockquote cite="mid:4C37571B.8020402@gevk.hu" type="cite">
<hr size="4" width="90%"><br>
<table class="header-part1" border="0" cellpadding="0" cellspacing="0"
width="100%">
<tbody>
<tr>
<td>
<div class="headerdisplayname" style="display: inline;">Tárgy: </div>
Re: [KATALIST] Reflexiók Somogyi József cikkajánlásához</td>
</tr>
<tr>
<td>
<div class="headerdisplayname" style="display: inline;">Feladó:
</div>
Horváth Sándor Domonkos <a class="moz-txt-link-rfc2396E" href="mailto:hsdhsi@gevk.hu"><hsdhsi@gevk.hu></a></td>
</tr>
<tr>
<td>
<div class="headerdisplayname" style="display: inline;">Dátum: </div>
Fri, 09 Jul 2010 19:06:35 +0200</td>
</tr>
<tr>
<td>
<div class="headerdisplayname" style="display: inline;">Címzett:
</div>
<a class="moz-txt-link-abbreviated" href="mailto:katalist@listserv.niif.hu">katalist@listserv.niif.hu</a></td>
</tr>
</tbody>
</table>
<table class="header-part2" border="0" cellpadding="0" cellspacing="0"
width="100%">
<tbody>
<tr>
<td>
<div class="headerdisplayname" style="display: inline;">Címzett:
</div>
<a class="moz-txt-link-abbreviated" href="mailto:katalist@listserv.niif.hu">katalist@listserv.niif.hu</a></td>
</tr>
</tbody>
</table>
<br>
Kedves Éva, Tisztelt Kollégák!
<br>
<br>
Amikor a mesebeli kisfiú elkiáltotta magát, hogy a király meztelen, az
nagyon katartikus élmény volt, gyermekfejjel olvasva is. Aztán
felnőttként az átdolgozatlan verziót is elolvastam, és jót derültem
azon, ahogy abban a változatban a király végignézett magán, rájött,
hogy tényleg mezítelen, aztán - mit volt mit tenni -, kihúzta magát, és
még peckesebben lépkedett.
<br>
<br>
Nyilvánvaló, hogy a topic-ot generáló írásban szóba sem került, hogy a
király levegőbe öltözött volna, csupán szabásmintáról és fazonról
történt említés, nem lábjegyzetelve, hogy a ruhatár bővebb repertoárt
is tartalmazott.
<br>
<br>
A mese csapnivaló lett volna, ha a kisfiú már az uralkodó leköszönte
után mondta volna, hogy "annak idején a királyon nem volt ruha" --
másfelől az is érthető lett volna, hiszen mégiscsak számolnia kellett
főbenjáró egzisztenciális szempontokkal, mivel akkoriban olcsó volt az
emberi élet, nem úgy mint manapság, ahol legfeljebb csörömpölő
telefonnal, harapós e-mail-lel, ad abszurdum költségvetési okkal
magyarázható létszámgazdálkodással szembesülhetne a renitens, no
persze, nem a könyvtárügyben, hiszen minket ettől megkímélt a sors....
soha ilyet nem láttunk... hallottunk... olvastunk.....
<br>
<br>
Szóval, a visszamenőleges fazon-kritika nem túl gusztusos, másfelől ki
sem kerülhető, hacsak úgy nem gondoljuk, hogy minden a legnagyobb
rendben volt, van, és ugyanúgy kell folytatnunk is....
<br>
<br>
Másfelől ne becsüljük alá a "végeken" robotoló beosztott könyvtárost,
lehet, hogy nem látja a boszorkánykonyha fűszereit, de a végin mégis
csak kap egy kanállal a kondérból, és ha kémiailag hiteles analízist
nem is ad róla, szakmai tapasztalatai és a mindennapi rutinja alapján
egészen pontosan meg tudja mondani, hogy milyen az íze az adott
matériának, mondjuk a könyvtárpolitikai output lecsapódásának.
<br>
Talán nem tudja, hogy miért és hogyan alakult úgy egy pályázati kiírás,
ahogyan az megjelent, ám azt pontosan tudja, hogy arra van-e szüksége,
arra van-e a legnagyobb szüksége, sőt azt is, hogy igazából mire lenne
szüksége. Így attól se féltsük őt, hogy Somogyi kolléga írásából kivett
idézetekkel (valakik) "megzavarják" a fejét, majd aztán ettől kap
gellert a szépívű szakmai szárnyalás.
<br>
<br>
Azt írod az ágazati irányításban résztvevőkről, hogy "ők is mi vagyunk"
- amit akként tudok interpretálni, hogy szakmabeliek, ahogyan mi is. Ez
nagyon szép gondolat, csak az vele a baj, hogy ebből az következik,
hogy az ő felelősségük a mi felelősségünk, és az ő érdemeik a mi
érdemeink -- és be kell látni, hogy ez így már nem méltányos senkire
nézve sem, de ezt az ideát el sem lehetett volna várni, pont az
előbbiek miatt. (Szóval, vegyük már tudomásul, hogy bármilyen
gusztustalan szó is a "hatalom" -- az a politológia definíciója szerint
a döntések birtoklását jelenti. Az ágazati irányítás pedig a döntések
meghozatalában csúcsosodik ki, jelenjen ez meg pénzosztási
koncepcióban, jogszabályban, személyi döntésekben, vagy akármiben.
Ekként erőteljesen vitatható az a gondolatmenet, hogy "ők mi vagyunk".
A hatalom szakmai legitimációját a szakmával való folyamatos
kommunikáció, a szakmai és tudományos megalapozottság jelenti. Ez a
kommunikáció partnerséget céloz, azonban a partnerség sajátos
árnyalatot kap az érdekek és függőségek rendszerében, annak ellenére,
hogy mindkét félnek elemi érdeke ennek tagadása.)
<br>
<br>
Miután becsomagoltam három réteg selyempapírba, kénytelen vagyok
konkrétan is leírni: szerintem nem elfogadható szakmai vita adekvát
elemeként egy olyanféle érvelés, hogy "neki is beleszólása lehetett
volna (vagy beleszólása volt)" a szakmapolitika kialakításába.
<br>
<br>
Nem elfogadható szakmai érvelésként az sem, hogy egy kifejezetten
szakmai publicisztika "veszélyes lehet" azért, mert majd (ráadásul
szövegkörnyezetéből kiragadva) idézgetik megállapításait.
<br>
<br>
Hatalmas a veszélye az efféle megközelítésnek, mivel
elbizonytalaníthatja a szakembereket, de nem tudásukban, hanem abban,
hogy véleményüket közölni merjék. A téves vélemény is jobb a
hallgatásnál, mivel a téves véleményt a helyére lehet tenni.
<br>
<br>
Az egyetlen igazi veszély annak feltételezése, hogy létezik egy adott
szakmában (bármelyikben, bármilyenben) egy fél tucat olyan személy, aki
világosan lát, és megmondja a "tutit", és aki másként látja a dolgokat
(mert bizony nem matematika minden, ahol kétszer kettő négy), az
veszélyes, eliminálni kell, kommunikációs furkósbottal jól fejbe
csapni.
<br>
<br>
Persze nyilvánvaló, hogy az egészet én értem félre, ill. tévesen
interpretálom, hiszen más magyarázata nem lehetne annak, hogy ilyeneket
írok az általam igen nagyra becsült és szeretett Bartos Éva levelére.
<br>
<br>
Kiváló tisztelettel:
<br>
Domonkos
<br>
<br>
<br>
2010.07.09. 16:57 keltezéssel, Bartos Éva írta:
<br>
<blockquote type="cite"><br>
Méltatlan méltatás -- avagy reflexiók Somogyi József cikkajánlásához
<br>
<br>
Amint azt a katalisten olvashattuk, Somogyi József nem kisebb
feladatra, mint az általa "Skaliczki Érá"-nak nevezett korszak
elemzésére vállalkozott. A néhány hónappal ezelőtt megírt cikk
nézőpontját, szakmai igazságtartalmát egy négyszemközti szakmai
beszélgetés keretében /akkor és ott/ megvitattuk. Ehhez képest mégis
változatlan formában, váratlanul közzétette írását. Így tehát nekem is
a nyilvánosság előtt kell megismételnem az akkor megfogalmazott
fenntartásaimat.
<br>
<br>
1. A szabad véleménynyilvánítás keretei között, természetesen, mindenki
mindenről, mindenkiről kifejtheti a véleményét. Egy közel másfél
évtizedes, legmagasabb szintű ágazati szakmai vezetést, vezetőt is
lehet minősíteni, dicsérni vagy kritizálni. Alapvetően nincs ezzel
semmi baj, megtették már mindkettőt sokan, közszereplőként hozzá
szokott már ehhez Skaliczki Judit. A kérdés inkább az, hogy a fent
említett szakmai teljesítménnyel arányos-e, vagy ahhoz méltó-e az, ha
egy szubjektív, a szakmai oeuvre-ből találomra kiragadott egyetlen
részkérdést egyetlen nézőpontból tárgyaló értékelés vállalkozik annak
megítélésére.
<br>
<br>
2. Ha mégis ezt teszi, akkor elfogadhatatlan a cikkből sugárzó attitűd.
Ugyanis ha valaki a "végeken", beosztott könyvtárosként, érdemi
információktól és döntéshozóktól távol, tájékozatlanul netán úgy
érezné, hogy a feje fölött zúg el a könyvtári történelem, amit képtelen
bármilyen módon befolyásolni, azt még megértem, és legfeljebb
szomorúan állapítom meg, hogy még van mit tenni a szakmai nyilvánosság
területén. Szakmai véleményt a Könyvtári Intézet munkatársaként /így/
megfogalmazni azonban több, mint komolytalan!
<br>
<br>
Somogyi József ugyanis évtizedek óta a magyar könyvtárügyben dolgozik,
legalább nyolc éve a Könyvtári Intézet önálló feladatkörrel megbízott
munkatársa, akinek munkakörénél fogva országos adatokra, nemzetközi
trendekre van rálátása. Ebben a pozícióban, utólag, azzal áll a
nyilvánosság elé , hogy talán nem is jó felé vezettek bennünket?!
Szeretném hangsúlyozni, hogy a cikkben foglaltakkal szemben nincs
semmiféle "Skaliczki stratégia", amit kívülállóként, utólag
megkérdőjelezünk. Somogyi Józsefnek intézeti státuszában joga és
kötelessége volt részt venni -- a könyvtáros szakma és az ágazati
irányítás közötti közvetítő helyzetben - a könyvtári stratégiai
célkitűzések kialakításában, a megvalósulás, az elért eredmények, netán
tévedések elemzésében és értékelésében. Lehet, hogy elkerülte a
figyelmét, de az ágazati irányítók már hosszú ideje nem politikai
komisszárok, akik az ideológia tisztasága felett őrködnek, hanem /ők
/is/ mi vagyunk/, a szakmából felkért szakemberek, akik a szakma
egészével, /velünk együtt/ alakítják a szakmapolitikát és hogy az jól
vagy rosszul alakul-e, az mindannyiunk közös felelőssége.
<br>
<br>
3. Fenntartásaim vannak a cikkben szereplő szakmai állítások
tartalmával kapcsolatban is. Ezek közül csak néhányat emelek ki. Az
olyan sommás megállapítások, mint hogy az Európai Uniónak nincs
könyvtárpolitikája, vagy hogy sehol Európában nem tartják célnak a
könyvtári intézményrendszer önállóságát, mint nálunk, szerintem nem
állják meg a helyüket. Ugyan nincs az Unióban uniformizált
könyvtárpolitika, de szerencsére figyelembe veszik a nemzeti kulturális
örökségek különbözőségeit, sajátosságait, azok tartalmával és
intézményrendszerével együtt. Azok a tények, miszerint a könyvtárakra
Európa-szerte egyre több közösségi feladatot rónak, hogy a könyvtárakat
közös európai projektek százaival arra ösztönzik, hogy sajátos
eszközeikkel és lehetőségeikkel vállaljanak mind nagyobb részt a
társadalmi egyenlőtlenségek csökkentésében, a tudásbázis
kiterjesztésében, járuljanak hozzá az országaik és ezen keresztül egész
Európa versenyképességének növeléséhez, és e feladatokkal kapcsolatban
alakítsanak ki közös eszközrendszert, terjesszék el a jó gyakorlatokat
, fejlesszék könyvtári szakembereiket - szerintem mégis csak közös cél-
és feladatrendszerre utalnak. A könyvtárak pedig, legjobb tudomásom
szerint, mindig a társadalmat, esetenként annak egyes kiemelt
célcsoportjait segítették, támogatták, jobbították -- szakembereik
elkötelezettsége, a felhalmozott és növelt értékek révén, a mindenkor
legkorszerűbb információs technológia felhasználásával. A mi korábbi és
jelenlegi stratégiai céljaink ugyanezekről a feladatokról szólnak. Egy
hullámhosszon vagyunk, egy nyelvet beszélünk az európai könyvtárüggyel.
<br>
<br>
4. Sajnálatosnak és veszélyesnek tartom, hogy Somogyi József bizonyos
sommásan megfogalmazott mondatait - ráadásul környezetükből kiragadva -
fogják majd hivatkozni, terjeszteni, s ezáltal kétszeresen is
félrevezető szakmai értelmezést tulajdonítani az írásnak.
<br>
<br>
Bartos Éva
<br>
<br>
<br>
_______________________________________________
<br>
Katalist mailing list
<br>
<a class="moz-txt-link-abbreviated" href="mailto:Katalist@listserv.niif.hu">Katalist@listserv.niif.hu</a>
<br>
<a class="moz-txt-link-freetext" href="https://listserv.niif.hu/mailman/listinfo/katalist">https://listserv.niif.hu/mailman/listinfo/katalist</a><br>
</blockquote>
</blockquote>
<br>
<br>
__________ Information from ESET Mail Security, version of virus signature database 5270 (20100711) __________<br>
<br>
The message was checked by ESET Mail Security.<br>
<A HREF="http://www.eset.com">http://www.eset.com</A><br>
</body>
</html>