Kedves Kollégák, HSD második kérdésében foglaltakat, vagyis a
leltározás, az állományellenőrzés, ill. az állományból való törlés
menetét (más egyéb dolgokkal együtt) a 3/1975. (VII. 17.) KM-PM számú
rendelet szabályozza. Idézem a bevezető szöveget:<br clear="all">
<span style="font-family: Times;"><p style="font-size: 12pt; margin: 20px 10px; text-align: center;"><a name="12ce5431b6a26978_12ce53867dc67734_12ce5283ad84a62a_12ce5148b1839587_pr1"><b><span style="font-weight: bold;">"3/1975. (VIII. 17.) KM-PM együttes rendelet</span></b></a></p>
<p style="font-size: 12pt; margin: 20px 10px; text-align: center;"><a name="12ce5431b6a26978_12ce53867dc67734_12ce5283ad84a62a_12ce5148b1839587_pr2"><b><span style="font-weight: bold;">a könyvtári állomány ellenőrzéséről (leltározásáról) és az állományból történő törlésről szóló szabályzat kiadásáról</span></b></a></p>
<p style="font-size: 10pt; margin: 0px 10px; text-indent: 16px; text-align: justify;"><a name="12ce5431b6a26978_12ce53867dc67734_12ce5283ad84a62a_12ce5148b1839587_pr3">Az </a><a>1020/1975. (VIII. 3.) MT határozat 2. pontjában</a>
foglalt felhatalmazás alapján - az érdekelt miniszterekkel, országos
hatáskörű szervek vezetőivel, valamint a Minisztertanács Tanácsi
Hivatalának elnökével és a Szakszervezetek Országos Tanácsával
egyetértésben - a következőket rendeljük:"</p><p style="font-size: 10pt; margin: 0px 10px; text-indent: 16px; text-align: justify;"><br></p></span>Én nem értek a rendeletekhez, törvényekhez, de azért már magában a forma
meghökkent, mert ha a "sallangokat leveszem", mi is lesz a szép hosszú
szövegből?<i> Rendelet [...] szabályzat kiadásáról. </i>Én már innentől nem
tudom, mi ez: rendelet vagy szabályzat? Szerintem ez legyen törvény,
vagy minisztériumi rendelet, vagy akármi, de akkor az legyen - és kész. <br>
Mindjárt a következő kérdés: legalább addig el kellene jutni, hogy a
Minisztertanács Tanácsi Hivatalára vagy a Szakszervezetek Országos
tanácsára ne hivatkozzon egy érvényes jogszabály. Ez szerintem nagyjából
olyan, mintha a Magyar Alkotmány szövegében benne volna a nagy
Szovjetunió alkotmányára történő hivatkozás. <br>Az 1. § 1/ bekezdése így szól: <br><span style="font-family: Times;"></span><a name="12ce5431b6a26978_12ce53867dc67734_12ce5283ad84a62a_pr11">"A szabályzat alkalmazásában könyvtári dokumentumnak kell tekinteni (a továbbiakban: <span style="font-style: italic;">dokumentum</span>)
a könyvtár feladatainak ellátásához szükséges tudományos, oktatási,
művészeti, közművelődési vagy történeti értékű könyvet, folyóiratot,
egyéb kiadványt, illetőleg minden szöveg-, kép-, adat- és hangrögzítést,
kivéve az irattári jellegű levéltári anyagot. A könyvtár
dokumentumainak összessége a könyvtári <span style="font-style: italic;">állomány.</span></a>"<br>Innen meg hiányzik valami: a felsorolásból az elektronikus dokumentum - esetleg annak "körülírása".<br><br>
Aztán pl. az 1.§ 4 pontja így szólt: "A szabályzat alkalmazásában a könyvtár fenntartó szerve (továbbiakban: fenntartó <br>
a./ tanácsi könyvtár esetében a könyvtár közvetlen irányítását végző
tanács végrehajtó bizottságának művelődésügyi feladatot ellátó
szakigazgatási szerve." Ezt Complex jogtárban már javították: <span style="font-family: Times;"></span><a name="12ce5431b6a26978_12ce53867dc67734_12ce5283ad84a62a_pr15">"önkormányzati könyvtár esetében a könyvtár közvetlen irányítását végző települési önkormányzat</a>". De lehet-e, érdemes-e mindent így mondatonként javítgatni, átírni? Mert pl. rögtön a 2 § így szól:<br>
<br><span style="font-family: Times;"><a name="12ce5431b6a26978_12ce53867dc67734_12ce5283ad84a62a_pr19"><span style="font-weight: bold;">2. § </span>(1) A könyvtár köteles minden dokumentumáról - a számvitel rendjéről szóló </a><a>1968. évi 33. törvényerejű rendelet 3.</a> és <a>6. §-aiban</a>
foglalt rendelkezésekkel összhangban - folyamatosan és idősorrendben
olyan állománynyilvántartást (leltárt) vezetni, amelynek alapján az
állomány egészének a darabszáma és értéke, továbbá az egyes dokumentumok
értéke bármikor megállapítható és ellenőrizhető.</span><br><br>A
hivatkozott 1968. évi 33. tv-t már hatályon kívül helyezték. Most akkor
mivel kell összhangban lenni a rendelet által kiadott szabályzatnak? És
hol vannak ebben a szabályzatban a számítógépes adatbázisok leltározó
moduljai? Lehet egy ilyen számítógépes modul állománynyilvántartás, vagy
nem?<br>
<br>Nem ragozom tovább, hiszen a törvény nagyon sok paragrafusát lehetne
ilyen módon javítgatni, akár az is kiderülhetne egy alapos átnézés
után, hogy a végén szinte az eredeti szöveg minden sorát át kell írni.
Tehát szerintem itt is új jogszabályra volna szükség. Egyértelmű
jogszabályra és olyanra, amelyik már az új dokumentumtípusokkal is
foglalkozik. <br>
És az előkészítési szakaszban itt is részt kell venni szakértő
könyvtárosoknak, akik segítenek abban, hogy a szakma által érthető és
végrehajtható paragrafusok kerüljenek a szövegbe.<br>Mint Rácz Ágnes leveléből kiderült - "Ha a NEFMI beterjesztett módosító indítványát nem fogadják el <i>(ebben a<br>
kötelespéldány-szolgáltatást megalapozó rendelkezések meghagyását ill.
újrafogalmazását javasoltuk</i>)" - vannak is a kodifikálás körül,
legalábbis a véleményezés szintjén, könyvtárosok. Ám, ha olyan szakértő,
mint Rácz Ágnes, akinek "kötelespéldány-magyarázatát" ezúton is
köszönöm, javaslatai után mégis zavaros lesz a törvény, akkor nincs mit
tenni. Akkor meglehet, jobb volna mindent úgy hagyni, ahogyan van. MT
Tanácsi Hivatalostul SZOT-ostul, végrehajtási bizottságostul,
mindenestül. <br>
Üdvözlettel: P. L.<br>
<br><br>-- <br>Pintér László<br>
Honlap: <a href="http://www.csorbagyozo.hu/" target="_blank">http://www.csorbagyozo.hu</a><br><br><div class="gmail_quote">2010/12/14 <span dir="ltr"><<a href="mailto:racz@oszk.hu">racz@oszk.hu</a>></span><br><blockquote class="gmail_quote" style="margin: 0pt 0pt 0pt 0.8ex; border-left: 1px solid rgb(204, 204, 204); padding-left: 1ex;">
Kedves Kollégák!<br>
<br>
A kötelespéldány-rendelettel kapcsolatban az OSZK gondjait szeretném<br>
megosztani Önökkel, Domonkos első kérdésére is reagálva:<br>
<div class="im"><br>
> a) mennyire tekintik életszerűnek a kötelespéldány-rendelet szabályait?<br>
</div><div class="im">Ad. a) A kötelespéldány rendelet az 1997. évi CXL. törvényen alapul,<br>
amely 6 kötelespéldányt említ.<br>
<br>
</div>A kötelespéldányról szóló 60/1998-as kormányrendelet egyik alapja valóban<br>
a 140-es törvény, a másik azonban az 1986. évi sajtótörvény. Ez utóbbit<br>
éppen most készül hatályon kívül helyezni a parlamentnek benyújtott új<br>
médiatörvény-javaslat.<br>
Ha a NEFMI beterjesztett módosító indítványát nem fogadják el (ebben a<br>
kötelespéldány-szolgáltatást megalapozó rendelkezések meghagyását ill.<br>
újrafogalmazását javasoltuk), akkor több, a beszolgáltatandó példányok<br>
számán túli rendelkezésnek is megszűnne a törvényi alapja.<br>
Ez esetben indokolt lehet törvényi szintre emelni a köteles-jogszabályt.<br>
Ha viszont a javaslatot elfogadják, és a médiatörvényben lesz<br>
felhatalmazás a Kormány számára a kötelespéldány-szolgáltatás rendeleti<br>
szabályozására, talán elégséges lehet egy új kormányrendelet is, mint<br>
ahogy eddig is volt.<br>
<br>
A törvényi szintű szabályozás szükségessége mellett más érvek is lehetnek:<br>
a 60/1998-as rendelet a "sajtótermékek" kötelespéldányáról szól. Gond van<br>
azonban a "sajtótermék" fogalmával. Az új médiatörvény értelmező<br>
rendelkezései ezt a fogalmat valójában az IDŐSZAKI kiadványokra foglalják<br>
le (ez így volt az 1986-os sajtótörvényben is). A kötelesrendeletben<br>
tágabb értelmezést adtak ugyanennek a fogalomnak, hogy beleférjen<br>
általában a nyomdatermék, valamint a hang- és képrögzítés útján<br>
keletkezett, ill. elektronikus formátumban megjelent, de nem feltétlenül<br>
időszaki kiadvány is.<br>
Emiatt a jelenlegi jogszabályok között is van némi ellentmondás: a<br>
kormányrendelet tágabb körben rendeli el a kötelespéldányok<br>
beszolgáltatását, mint az alapjául szolgáló törvény.<br>
<br>
Domonkos írja:<br>
<div class="im">>A törvényi felhatalmazás alapján<br>
> kibocsátott kormányrendelet (alapesetben) valójában hét kötelespéldányt<br>
kasszíroz, hatot az OSZK-felé, plusz területi alapon 1-et kér még. Ezzel<br>
túlterjeszkedik a törvényi felhatalmazáson, ami felveti a formális<br>
alkotmányellenesség kérdését. Egyébként ez a túlterjeszkedés a<br>
legracionálisabb, hiszen helyismereti jelentősége van. A kérdés a 6+1-el<br>
úgy vetődik fel, hogy kell-e ennyi? Indokolt-e ilyen mértékben belenyúlni<br>
a magántulajdon-viszonyokba? Hiszen ez anyagi kihatású kötelezettség a<br>
</div>versenyszféra szereplőivel szemben. Nem az a kérdés, hogy kell-e, hanem<br>
<div class="im">az, hogy ennyi kell-e, ill. racionális-e az<br>
> elosztásuk...<br>
<br>
</div>A kiadók nagy "vívmánya" volt, hogy a korábbi 16 (ill. 12) példányt 6+1-re<br>
szorították le. A könyvtárügy ezt veszteségnek élte meg, mert a<br>
finanszírozási viszonyok nem tették lehetővé az így kiesett példányok<br>
pótlását.<br>
<br>
Előre elnézést kérek, ha a következőkben "eretnek" gondolatokat is<br>
megfogalmazok, de a logika így diktálja. Szerintem el kellene gondolkodni<br>
azon, hogy mi a kötelespéldány-szolgáltatás célja:<br>
- a kulturális örökség részét képező sajtótermékek (nyomdatermékek,<br>
kiadványok stb.) megőrzése és számbavétele,<br>
vagy<br>
- az előzőkön felül a hozzáférés biztosítása is a nyilvános könyvtári<br>
rendszeren keresztül.<br>
<br>
Ha az első a kötelespéldány-szolgáltatás célja, akkor ad absurdum elég<br>
lehetne egyetlen példány, amelyet az OSZK regisztrál a nemzeti<br>
bibliográfiában, majd örökre elzár a használat elől. És ezzel átalakul<br>
könyvmúzeummá, vagy kap jókora pénztárcát, hogy még egy példányt mindenből<br>
megvegyen és helyben bárki számára hozzáférhetővé tegyen.<br>
<br>
A következő fokozat, amelyben már a hozzáférhetőség biztosítása is<br>
feltűnik, a három példány: az OSZK-nak és a DEENK-nek mint a második<br>
nemzeti gyűjteménynek. Ez a rendszer működik ma is, mert a 6 példányból -<br>
meg az eleve 3 példányban beszolgáltatandó dokumentumokból is - az OSZK<br>
kettőt tart meg, egyet pedig a debreceni egyetemi könyvtárnak továbbít.<br>
Az OSZK az egyik példányt archiválja és helyben sem szolgáltatja, a<br>
második példányt a jelenlegi szabályozás szerint nemcsak a nyilvános<br>
szolgáltatásainak ellátására használja fel, hanem szükség esetén az<br>
igazgatási feladatokat ellátó szervek számára biztosítja - jelenleg is<br>
több kiadványunk van a bíróság által lefoglalva, peres ügyek céljára. A<br>
DEENK 1952 óta biztonsági okokból kapta a kötelespéldányt, hogy a második<br>
nemzeti gyűjtemény földrajzilag is távol legyen a nemzeti könyvtártól.<br>
Újabban pedig az ODR központjaként könyvtárközi szolgáltatás céljaira (is)<br>
fordítja.<br>
<br>
A fenti második cél az ODR ellátása a belföldi dokumentumokkal. Biztos,<br>
hogy ez a kiadók/nyomdák dolga és terhe?<br>
Ha az ODR szolgáltató könyvtárait olyan módon lehetne dotálni, hogy meg<br>
tudják vásárolni a szolgáltatás számára valóban szükséges dokumentumokat,<br>
akkor nem kellene olyan, kötelespéldányként kapott kiadványokat is<br>
állományban tartaniuk, amelyek iránt sosem lesz kereslet az adott<br>
könyvtárban. Ha mégis felmerülne ilyen igény, a debreceni példányból<br>
kielégíthető lenne.<br>
<br>
Itt felmerül a példányok elosztásának kérdése is: jelenleg három példány<br>
marad az elosztás céljaira, de a rendelet szerint kitüntetett szerep jut<br>
az Országgyűlési Könyvtárnak és a KSH Könyvtárának. Az Országgyűlési<br>
Könyvtár a gyűjtőköre szerint részesül, a KSH Könyvtára pedig arra<br>
hivatkozva kap kötelespéldányt, hogy az 1993. évi statisztikai törvény<br>
"kötelespéldányra jogosult országos feladatkörű tudományos szakkönyvtár és<br>
szaklevéltár"-ként nevezi meg - a KSH Könyvtár ennek alapján a teljes<br>
kötelespéldány-sort szeretné magának, és csak nehezen mond le más<br>
könyvtárak javára erről (én ugyan nem látom a törvényben, hogy a<br>
"kötelespéldányra jogosult" kifejezés a teljes sort jelentené).<br>
Elosztásra tehát jó esetben kettő, rosszabb helyzetben egyetlen példány<br>
marad, amelyet a szegedi, illetve pécsi egyetemi könyvtár kap a regionális<br>
ODR-ellátás céljára.<br>
<br>
Ami a helyismereti célú hetedik példányt illeti: túl azon, hogy nincs<br>
törvényi szintű megalapozása, a jelenlegi kormányrendelet semmiféle<br>
jogosítványt nem tartalmaz arra vonatkozóan, hogy a megyei könyvtárak és a<br>
FSZEK ezeket a példányokat be is tudják hajtani.<br>
<br>
A kötelesrendelet a beszolgáltatást alapvetően a nyomdák/előállítók<br>
kötelességévé teszi. Ez a mai viszonyok között nagyon megnehezíti az OSZK<br>
és a megyei könyvtárak dolgát is, mivel nincs lehetőség a számtalan,<br>
nyomdai tevékenységet is folytató cég nyilvántartására, alakulásuk és<br>
megszűnésük naprakész nyomon követésére, még a kormányrendeletben előírt<br>
nyomdai jelentések behajtására sem.<br>
Nem törvényszerű, hogy egy kiadó a székhelye szerinti megyében működő<br>
nyomdával dolgoztat, márpedig a 7. példányt a szolgáltató, azaz a nyomda<br>
székhelye szerinti megyei könyvtárnak kell(ene) beszolgáltatni. Kérdés,<br>
hogy akkor a példány melyik megyében helyismereti anyag?<br>
<br>
Tisztább lenne a szabályozás, ha a beszolgáltatás a kiadó kötelezettsége<br>
lenne.<br>
A nyomdák/előállítók bevonása a fentieken kívül a megkívánt "gyorsasággal"<br>
sem indokolható, vagy legalábbis a tapasztalataink nem igazolják: a<br>
jelenlegi szabályozásban akár másfél hónap is eltelhet a kiadvány<br>
megjelenése és beszolgáltatása között (t.i. a megjelenést követő hónap<br>
közepéig kell beszolgáltatni). A késedelmes vagy elmaradt beszolgáltatás<br>
"szóvá tételére", azaz a példány reklamálására vagy - szükség esetén -<br>
jogi eljárás kezdeményezésére a nyomdával, kiadóval szemben az OSZK-nak<br>
mindössze hat hónap áll rendelkezésére, ennyi ugyanis a szabálysértés<br>
elévülési ideje.<br>
Mivel a beszolgáltatás határidejét a nyomdák egy része nem tudja vagy nem<br>
akarja betartani, a kisebbek a kiadványaikat ritkábban, nagyobb<br>
mennyiséget összevárva szolgáltatják be, eleve irreális a reklamálás és a<br>
mulasztás szankcionálása az elévülési idő rövidsége miatt.<br>
<br>
Nem akarom tovább rabolni az idejüket, pedig olyan izgalmas és rendezetlen<br>
ügyek, mint az elektronikus dokumentumok kötelespéldánya, szóba sem<br>
kerültek :-)<br>
<div class="im"><br>
> Mivel az évet nem szeretném úgy befejezni, hogy ezzel a két (idei évre<br>
betervezett) problémával ne foglalkoznék, szeretném a Tisztelt Kollégák<br>
szakmai véleményét megismerni a jelzett ügyekben, tetszés szerint<br>
nyilvánosan, avagy privátban.<br>
<br>
</div>Kedves Domonkos,<br>
szívesen folytatnám a beszélgetést akár privátban is, mert égető<br>
kérdéseket vetett fel.<br>
<br>
Üdvözlettel<br>
Rácz Ágnes<br>
mb. gyűjteményfejlesztési és feldolgozási igazgató<br>
OSZK<br>
<div><div></div><div class="h5"><br>
<br>
<br>
<br>
<br>
<br>
<br>
_______________________________________________<br>
Katalist mailing list<br>
<a href="mailto:Katalist@listserv.niif.hu">Katalist@listserv.niif.hu</a><br>
<a href="https://listserv.niif.hu/mailman/listinfo/katalist" target="_blank">https://listserv.niif.hu/mailman/listinfo/katalist</a><br>
</div></div></blockquote></div><br><br clear="all"><br>-- <br>Pintér László<br>Pécsi Tudományegyetem<br>Pollack Mihály Műszaki Kar Könyvtára<br>Tel.: 72/503-650/3904<br>Fax.: 72/503-650/3932<br>Otthoni telefon: 72/226151 <br>
Honlap: <a href="http://www.csorbagyozo.hu">http://www.csorbagyozo.hu</a><br>