[KATALIST] Digitalizált dokumentumok belső hálózaton

["Szabó G. Tibor"]

Tisztelt Kiss Gábor!

Hozzászólásom mely része indította arra, hogy újfent morális tilalomfát 
("lopni nem szabad") lengessen?
Tudtommal a következőkről írtam (kissé átfogalmazva talán világosabb lesz):

1. A tansegédletek kölcsönzése egyes felsőoktatási könyvtárakban 
elsőrendű feladat.
2. A tansegédletek szabad hozzáférése (pl. elektronikus formában, állami 
támogatás révén) egyes felsőoktatási könyvtárak mai szervezetét erősen 
megkérdőjelezné.
3. Egyes felsőoktatási könyvtárak nem igazán funkcionálnak közösségi 
térként sem, ha nincsenek a hallgatók számára nagyon költségkímélő 
szolgáltatásaik
(ingyenes jegyzetkölcsönzés es netezés), amiért egyáltalán bejönnek.
4. A hallgatóktól elvárni, hogy maguk finanszírozzák könyvkereskedelmi 
árakon a jegyzetellátásukat,  van olyan erkölcstelen elképzelés, mint 
n+70 évnyi jogot biztosítani a szerzőségre. A hagyományos kiadók félnek 
áttérni az e-kiadásokra.
5. Nem támogatjuk a szerzői jogok megsértését. Egy 100 fős 
tanulóközösségnek az alapjegyzetekből kb. 10 példányt tudunk vásárolni, 
s azt felkészüléshez 7 napra(!) kölcsönözzük a szélesebb körű elosztás 
érdekében. Feltételezem, a hallgatók legfeljebb 20 %-a vásárolja meg a 
jegyzetet, amit alkalmasint szintúgy kölcsönad társainak, mint mi.

A kiadónak bizonyára nagyobb álom arról álmodni, hogy száz érdekeltből 
száz fog vásárolni, mint arról, hogy százból húsz érintett és egy 
könyvtár vásárol, ez utóbbi pedig a vásárolt példányokat megpróbálja 
méltányosan elosztani a valamiért NEM VÁSÁRLÓK között. A szerzői jog ez 
utóbbit is támogatja (szabad hozzáférés), tessék tudomásul venni!

Ha már Nagy Elemér Károly biblikus összefüggéseket említett a lopással 
kapcsolatban, én is ezt tenném: Jézus "szeresd felebarátod, mint 
tenmagad" elvárása azért egyetemesebb a "ne lopj"-nál, mert egy, a 
javakat szeretettel, igazságosan elosztó társadalomban nem kell eljutni 
a megélhetési bűnözésig. Latrok viszont mindig akadnak sajnos. De, hogy 
a Jóisten végül a megélhetési bűnözést vagy a kizsákmányolást, netán a 
latrokat hogyan ítéli meg, az az Ő hatalma :-)
E földi aspektusokról pedig Horváth Sándor Domonkos olyan szépen és 
érthetően ír, hogy más nem kell.
Tartsuk tiszteletben a szerzői jogot? Tartsuk, a szabad hozzáférésről 
szóló részeinek maradéktalan érvényesíthetőségével együtt.

Mindig támogattam a szabad hozzáférést. Nem kívánok semmit sem 
kikényszeríteni felelős vezetőimből vagy a jogalkotókból, de szeretném 
meggyőzni őket arról, hogy lépjünk mielőbb egy tisztán digitális 
kiadási, terjesztési és felhasználási világba (aki inprintet akar, ám 
fizesse meg a drágább archaikus formát és az erdőirtás luxusát), 
honorálják a jegyzetszerzőket (egyszer, de rendesen), aztán terjesszék a 
műveiket szabadon. Akkor is, ha ezzel nagyon sok könyvtár eltűnne. Nem 
tekintem a könytárat sem elsődlegesnek, sem önmagáért valónak. A funkció 
(egyetemes és szociálisan érzékeny hozzáférés-biztosítás) fontosabb a 
formánál.

Sokszor mondják, hogy a kalózkodás, jogszerűtlen többszörözés stb. 
tönkreteszi a kiadást és demotiválja a szerzőket. Ez bizonyára így van, 
de mint globális jelenség, számomra inkább egy régi szerzőségi és 
kiadási paradigma válságáról, meg a fogyasztási szokások átalakulásáról 
szól, mintsem az emberi nem elaljasodásáról. Válságból pedig sosem 
sikerült még úgy kilábalni, hogy restauráljuk a válság előtti 
állapotokat és megközelítésmódokat.
A szellemi javak nem olyanok, mint a kenyér vagy a tej. Digitálisan 
végtelenül eloszthatók anélkül, hogy fogyatkoznának, ezért logikus 
volna, hogy letöltésenként nagyon-nagyon olcsók legyenek. Bárki számára 
megfizethetők, akiben ott él a megismerés leghalványabb vágya.

Blogok, ingyenszoftverek, közösségi oldalak stb. bizonyítják, hogy az 
alkotás (akár haszontól független!) igénye épp úgy sajátja az 
embereknek, mint a hozzáférés igénye a szellemi javakhoz. Szerzők tehát 
mindig lesznek, ahogy terjesztési formák és olvasók is. A kérdés csak 
az, hogy milyen relációk, tranzakciók szabályozzák e szereplők elégedett 
kapcsolatát. Addig marad a szűkös példányszám, a korlátos belső hálózat, 
rinyálás a szerzői jogsértéstől meg az egészet generáló nagy, büdös "ki 
éljen meg jobban mint a másik" kenyérharc. Még jó, hogy közben 
mindenkire egyformán süt a nap :-)
Ha megöregszem, remélem, ott ülök majd a Balcsi partján és a révfülöpi 
platánfák árnyékában két csobbanás között letöltök az e-readeremre egy 
százasért valami remekművet, akár lesz akkor Tinta Kiadó, könyvtár meg 
SpeedUp, akár nem.

Üdv.:

Szabó G. Tibor szakinformátor, minőségmenedzser
Budapesti Gazdasági Főiskola Pénzügyi és Számviteli Főiskolai Kar
Zalaegerszegi Intézet Könyvtára * http://www.pszfz.bgf.hu/konyvtar
8900 Zalaegerszeg, Gasparich Márk u. 18/A, Tel.: 92/509-941
-----------------------------------------------------------------



kissgabo at tintakiado.hu írta:
> Tisztelt Kollégák!
> Lopni nem szabad!
> A könyvtárak által jogtalanul továbbadott anyagokat valakinek korábban el
> kellett készíteni.
> Értsék meg kedves kollégák, ha ez így halad, nagyon rövid időn belül eljön
> az az idő, hogy nem lesz aki elkészítse ezeket az anyagokat. Akkor aztán
> nem lesz mit ellopni.
> A megélhetési bűnözés alól sincs felmentés! Hova jutunk! Sose lesz itt már
> rend?
> Tessék felelős vezetőinket kényszeríteni, hogy itt normális élet legyen.
> Üdvözlettel: Kiss Gábor, TINTA Könyvkiadó, (nyelvészeti szak- és szótárkiadó)
>
>   
>> Könyvtárunkban a hallgatók tansegédletekkel történő ellátása döntő
>> fontosságú, amit egyaránt alátámaszt a forgalmi statisztika és a széles
>> hallgatói körben végzett elégedettségvizsgálat. A gyűjtemény 25,3 %-át
>> képező "elsődleges" tansegédletek adják az utóbbi hat évben a
>> kölcsönforgalom 52 százalékát.
>> Ha ezt a számot összenézzük a szabadpolcos szakirodalmi állomány
>> forgalmával (melyek közül is zömmel a nem elsődleges fontosságú
>> tansegédletek, ajánlott irodalmak forognak), akkor akár 80 %-ot is
>> kaphatunk.
>> Amennyiben hallgatóink olcsón vagy ingyenesen hozzájutnának digitális
>> tansegédletekhez, valószínűleg azonnal vennének egy e-readert és
>> eltűnnének berkeinkből - ami tökéletesen logikus, hiszen a hozzáférés is
>> egy piac, ami az "olcsóbban, jobbat, gyorsabban" kérdései körül forog.
>> A digitális hozzáféréssel megkerült könyvtárunk viszont elküldhetné a
>> munkatársak legalább felét...
>> Szeretünk beszélni a könyvtárról, mint szocializációs meg kollaborációs
>> térről (ami a közkönyvtárakban vagy a humán képzések gyűjteményeiben még
>> működik is), de hallgatóink leginkább azért jönnek, mert a legolcsóbb
>> hozzáférési megoldást kínáljuk akár a dokumentumhasználatot, akár a
>> netezést tekintve. Ha ráadásul még kollaborálgatnak egy kicsit, az
>> számukra már csak emocionális hab a tiszta hasznon :-)
>>
>> Sokat és sokaktól hallottam tansegédletekkel kapcsolatban "a hallgatók
>> vegyék meg, az a dolguk" érvet, ami bizonyára tetsző a favágóknak,
>> papírgyártóknak, szerzőknek, kiadóknak és terjesztőknek, de zsebet és
>> fület sértő felhasználói oldalon. (Tartsa fel a kezét szülőként, aki
>> hozzám hasonlóan mostanság gatyásodott le az egyre szerénytelenebb
>> közöktatási tankönyvcsomag miatt - és az csak közoktatás kb. 10
>> tárggyal, míg a BA képzéseinken 59-65 tárgy fut a szakirányos modulokkal
>> együtt).
>> Az e-formátumoktól joggal féltik a hasznukat a szerzők és kiadók, mivel
>> nincs és sosem lesz megtörhetetlen DRM megoldás. No és míg úgy szól a
>> mese, hogy a szerzők boldogan élnek, míg meg nem halnak, azután pedig a
>> jogörökösök próbálnak még ugyanabból 70 évig boldogan élni, addig
>> nagyobb elmozdulás nem várható.
>>
>> Érdekes lenne kiszámolni, hogy a felsőoktatási könyvtárak (terület,
>> állományfejlesztés, munkaerő stb.) mai formában történő fenntartása vagy
>> a tansegédletek szabad digitális terjesztési jogának megszerzése -
>> persze ésszerű, méltányos áron - lenne a társadalmilag hatékonyabb
>> megoldás? Persze, ha minden bokorban másból tanítják ugyanazt a kurzust,
>> könnyen lehet, hogy nem éri meg ezen még elgondolkodni se...
>>
>> Sajnos, nálunk a jócskán beszerezhető művekből sincs elég, tehát a
>> (mű/részlet)másolás semmiképp sem megoldás. Amúgy sem szívesen vesznék
>> el egy olyan jogi mocsárban, hogy mikor-mitől minősül egy régebbi
>> kiadású mű beszerezhetőnek, mikor voltam eléggé körültekintő (1, 2, 3, n
>> terjesztő ill. antikvár felkeresése után?) egy feljelentés után a
>> fogdmegek, ügyészek, pereskedő kedvű szerzők, kiadók szemében.
>> Óvatos duhajként nem sokszorosítunk kölcsönzésre, azért meg, amit az
>> olvasó magának másol, kapják el őt :-)
>>
>> Üdvözlettel:
>> (a dialógust generáló Lőrincz Andreának külön kézcsók, egyúttal
>> gratulálva online dolgozattárukhoz:
>> http://elib.kkf.hu/index_elemei/Page439.html)
>>
>>
>> Szabó G. Tibor szakinformátor, minőségmenedzser
>> Budapesti Gazdasági Főiskola Pénzügyi és Számviteli Főiskolai Kar
>> Zalaegerszegi Intézet Könyvtára * http://www.pszfz.bgf.hu/konyvtar
>> 8900 Zalaegerszeg, Gasparich Márk u. 18/A, Tel.: 92/509-941
>> -----------------------------------------------------------------
>>     


__________ Information from ESET Mail Security, version of virus signature database 4385 (20090831) __________

The message was checked by ESET Mail Security.
http://www.eset.com