[KATALIST] Digitalizált dokumentumok belső hálózaton

[Pataki Máté]

Kedves Vitázók és Vitatkozók!

Remélem megbocsátják, de már én sem bírom ki, hogy ne szóljak hozzá a
témához, kicsit informatikai szemszögből. Alapvetően Balázs Lászlóval
értek egyet, a zene- és filmiparnak is jót tett, hogy átgondolta
jövőjét és még egy kis extra profitra is szert tett. Csak pár érdekes
cikk a témában:

Hollandia: többet vásárol, aki letölt:
http://hvg.hu/Tudomany/20090129_illegalis_filecsereles_hollandia.aspx

Holtman: a szoftverkalózok elégedetlen vásárlók:
http://hvg.hu/Tudomany/20090119_steam_valve_eladas_online_jatek_platform.aspx

A kalózok vásárolják a legtöbb zenét:
http://www.origo.hu/techbazis/internet/20090421-a-kalozok-vasaroljak-a-legtobb-zenet.html

Brit zeneipar: válság is van, kalózkodás is, mégis több a bevétel:
http://hvg.hu/Tudomany/20090728_pms_brit_zeneipar_fejlodes.aspx

A képlet (a felsőoktatásban, amiről a vita is kialakult) szerintem
sokkal egyszerűbb mint sokan gondolnánk. Mivel már a gimnáziumban is,
de főleg az egyetemen, rengeteg olyan könyvet vetetnek meg a diákokkal,
ami tényleg csak a kiadót és a írót (általában az egyik tanárt)
gazdagítják, és más hasznuk nincs, azért a diákok elég óvatosan
vásárolnak egy idő után könyveket. Én nemrég selejteztem ki az
egyetemi jegyzeteimet, és nem sok időtálló könyv volt, amire azt
mondtam, hogy igen, ez még jól fog jönni. De akadt ilyen is. Ahogy a
zeneiparban, a könyvek esetében is egyre többen előbb "megszerzik" a
művet, és ha tetszik, vagy hasznosnak találják, megveszik. A legtöbb
magyar tankönyv olcsóbb, mintha oldalanként 5 forintért lemásolnánk,
így aki papíron akarja olvasni az egészet, az bizony meg fogja venni.
Természetesen, ha a könyvnek csak egy fejezetére van szüksége, nem
fogja megvenni. Miért is tenné?

Mivel gondolom főleg a műszaki végzettségű diákok járnak élen a
digitális másolatok terjesztésében, ezért valószínűleg nem véletlen,
hogy a Typotex kiadó volt az első (én még másról nem tudok, de ez nem
jelent semmit), aki már digitálisan árulja a könyveit, és részeket is
meg lehet venni belőle:
http://www.typotex.hu/index.php?page=ekonyvek

Ezek olyan összegek, amit ki lehet fizetni, és egy vizsga előtt az
embernek nem kell órákat keresnie a neten, hogy kitől tudja
illegálisan letölteni, ki is fogja fizetni a diák. Persze így kiderül,
hogy mi az értékes és mi nem, nem fogja megvenni azokat a részeket
amikre nincs szüksége. Ha a tanár csak a negyedét adja le a könyv
anyagának, akkor a diákok csak azért a részéért fognak fizetni - kivéve
persze megint az időtálló könyveket, ami már az adott szakma
gyakorlása közben is jól jön, ha valamire kíváncsi az ember, de a
tankönyvekre sajnos ez nem mindig jellemző.

Azoknak pedig szerintem teljesen igaza van, akik azt mondták, hogy 70+
év az túl sok védelem egy könyv esetében, hiszen számos tankönyvet
már a két évvel alattam járóknak se tudtam odaadni (nem, a szakma nem
fejlődik ilyen ütemben, csak a a kiadók/szerzők fejlesztik). Néha ebből
tanulunk, néha abból, néha új kiadás jön ki, néha már nem kapható a
régi...

Szerintem továbbra is igaz, hogy a legtöbb ember nem szeret képernyőn
olvasni. A digitális könyvolvasók még azért nincsenek elérhető
közelségben, vagyis sok-sok éve abban vannak, de nem jönnek közelebb, és
ennek is részben a kiadók az okai, akik folyton mindenféle védelemmel
próbálják meg felszereltetni az olvasókat, ami miatt persze az ember
kötve lenne egy adott kiadóhoz vagy lobbitársulathoz, és csak az ő
könyveit olvashatná az adott eszközön. Az Amazon-t be is perelték,
mert felolvasót épített az egyik eszközébe:
http://konyves.blog.hu/2009/02/16/raszalltak_a_kindle2_felolvaso_funkciojara

A zeneiparból tudom, hogy a szerzőknek nagyobb bevételt jelent az
Artisjus-on keresztül visszafolyatott jogdíj, mint a CD-k/DVD-k után
kapott bevétel. Meg szeretném kérdezni, hogy a könyvek esetében hogyan
viszonyul egymáshoz a fénymásolásból befolyt jogdíj és a kiadásából
bejött bevétel? Gondolom sokkal rosszabb az arány, de azért érdekelne,
ha valaki tudna mondani erről valamit.

A fent leírtak természetesen csak az én magánvéleményemet tükrözik és
remélem senkit nem sértettem meg vele. Bízom benne, hogy a magyar
könyvkiadók meg tudnak majd újulni és a jelenlegi, megváltozott
világban is megállják majd a helyüket.

Pataki Máté


Tuesday, September 1, 2009, 5:13:57 PM, Balazs Laszlo wrote:

> Kicsit kiegeszitenem a zeneletoltos peldat: A nagy kiadok kemenyen harcolnak
> az ingyenes letoltes ellen, holott mar tobb fuggetlen tanulmany ramutatott,
> hogy nem csokkenti, hanem noveli az eladasokat a fajlcsere.
> Igaz ilyenkor beleszamitjak az elektronikus eladasokat is, es az is
> igaz, hogy a nagy kiadok bevetele csokken, de no a valasztek, egyre
> tobb zene jelenik meg, es igy egyre tobb az iparag osszbevetele.
> Az egyik tanulmany itt: http://www.hbs.edu/research/pdf/09-132.pdf
> Ismertetoje itt: http://itcafe.hu/hir/fajlcsere_kiadok.html

> A felreertesek elkerulese vegett: nem a lopasra szeretnek buzditani, hanem
> arra szeretnek ramutatni, hogy a kiadoknak (es a konyvtaraknak)
> kell es lehet talalni egy mukodokepes uzleti modellt, es nem bortonnel
> fenyegetni a felhasznalokat. Es hogy a szabad felhasznalasnak
> helye van az uzletben, es talan meg fel is tudja lenditeni azt.

> Balazs Laszlo


> _______________________________________________
> Katalist mailing list
> Katalist at listserv.niif.hu
> https://listserv.niif.hu/mailman/listinfo/katalist