[KATALIST] Konyvtar tarsadalmi hasznossaga

[Mikulás Gábor]

Kedves Tibor,
ismét élvezet volt olvasni leveledet. A kölcsönzésre / kölcsönzőre /
látogatásra eső ráfordításokat összehasonlításképpen is nagyon izgalmas
lenne olvasni -- mint egyik teljesítménymutató. 

Sajnos nem tudom, hogy San Franciscoban vagy a BL-ben hogyan számolják ki a
megtérülést, de biztosan utána lehetne menni. Ezért itt és most csak
feltételezem, azzal a modellel dolgozhatnak, melyben (leegyszerűsítve)
összehasonlítják az egyéni és a közösségi dokumentumhasználatot. Pl. ha
mindketten megvesszük ugyanazt a bennünket érdeklő könyvet, akkor az pl.
2x2000 Ft. De feltehetően nem ugyanabban az időben olvassuk, ezért egymással
megegyezve kis időeltolódással mindketten hozzáférhetünk, és elég egy pld.
is, 2000 Ft-ért, mely így 1000 Ft fejenként. Ha ezt a könyvet élettartama
alatt 5x használják, akkor csak 400 Ft jut egy használatra. Könyvtár
esetében a sok dokumentum ára mellé számoljuk még a könyvtáros bérét, az
épület fenntartását, rezsit, amortizációt (piaci viszonyok között) stb. és
összehasonlítjuk ezt az individuális használatok összköltségével. Szerintem
így jöhet ki az arány. 

De lehet, hogy tévedek. A BL pl. igen erősen és eredményesen nyomul a
térítéses szolgáltatásokban -- de a kiadásai is tetemesek. 

Szóval, ha az emberek elgondolkodnak, rájöhetnek, hogy a saját pénztárca
szerint megérheti közösen adóforintokból könyvtárat fenntartatni (most
gondoljuk azt, hogy itt sincs könyvtárfenntartási kötelezettség -- ahogy pl.
az USA-ban sincs -- ha jól tudom). Persze nem egy elhájasodott rendszer
tartása esetén. Nehogy több legyen a könyvtáros, nagyobb az állomány,
redundásabb a szolgáltatás stb., mint ahogyan az nekem (és más
polgártársaimnak :-) együttesen(!)megéri!

A másik oldalról: minden egyes használói kontaktus esetében azt a befogadói
érzést kelteni, hogy megérte bejönni (vagy rákattintani). 

Üdv,
Gábor


-----Original Message-----
From: "Szabó G. Tibor" [mailto:szabo.g.tibor at pszfz.bgf.hu] 
Sent: Tuesday, February 12, 2008 12:58 PM
To: Mikulás Gábor; katalist at listserv.iif.hu
Subject: Re: [KATALIST] Konyvtar tarsadalmi hasznossaga

Kedves Gábor!

A könyvtári rendszert könnyű nyereségessé tenni anyagi értelemben.
(Ja: a nyereség a "bevétel mínusz ráfordítás" pozitív végösszegű 
különbsége, ugye?)

Nem az a problémám hogyan hozok ki a 20 mFt ráfordításunkkal szemben az 
1215 beiratkozottból, 15218 kölcsönzőből és 23443 látogatóból (2006-os 
adatok) ennyit. Sehogy. Az se gond, hogyan hoznék ki csak 10 mFt-t, például:
- beiratkozási díjra vetítve: 8230 Ft/fő - saját diák és tanár nagyot 
sóhajtana...
- kölcsönzőre vetítve: 657 Ft/kölcsönzés - ha helyette inkább vizitre 
mennek, ne csodálkozzunk :-)
- látogatóra vetítve: 427 Ft/látogató - és ezért csak bejön az ajtón!
A tiszta vetítési alapok persze hamis dolgok, mivel több mindenért 
kér(het)ünk pénzt, amiből a tíz millának ki kellene jönnie.

De kik és mit is fizetnek, tehát mi a "könyvtári bevétel"?
Nézzük reálisan: a ráfordítások forintjai lényegében a szolgáltatás 
fenntartó (adófizető - állami fenntartó - intézményi fenntartó stb) 
általi megvásárlásának tekinthetőek. Nem?
Közpiacról beszélvén persze itt nem pont az és annyit fizet, aki és 
amennyit fogyaszt, mint tudjuk ;-)

A finanszírozó tehát a ráfordítással vásárolja meg a könyvtári 
szolgáltatást. A könyvtár a már megvásárolt szolgáltatást eladja a 
végfelhasználónak is, ami már tiszta nyereség - nem kellett hozzá 20-25 
perc se :-)

Ha verifikálni próbáljuk a fenntartó és a felhasználó számára, hogy 
bukszájuk kinyitása számunkra nem haszontalan cselekvés, csak annyit 
teszünk, mint minden termelő/szolgáltató, ha fényezi magát (mert 
fényezi). Ettől nem áll meg a világ és nem is dől össze - a tíz évvel 
ezelőtti "píáros" Mikulás Gábor ezt jól tudta.

Azzal maximálisan egyetértek, hogy a lényeg nem a lakk, rúzs meg púder, 
hanem a vevői megelégedettség!

A "partnerséggel", "partnerközpontúsággal" azért nem tudok mit kezdeni, 
mert ez egy igen lágy fogalom ;-)
nem véletlen, hogy a minőségirányítás szabványszótárában (MSZ EN ISO 
9000:2005) az "érdekelt fél" megfogalmazást használják (3.3.7.). Nem a 
szó a különbség, hanem a leplezetlen lényeg: érdekelt a 
működésemben/sikeremben mindenki, aki ezen nyerhet vagy veszíthet 
valamit. Az érdekeltek érdekeit pedig kíméletlen őszinteséggel fel kell 
tárni - és a legnagyobb hatékonysággal, megelégedésre vezető módon 
kezelni. Hogy az egyes érdekeltek között vannak kőkemény érdekütközések 
is, az természetes.

Üdv.:

Szabó G. Tibor szakinformátor, minőségmenedzser
Budapesti Gazdasági Főiskola Pénzügyi és Számviteli Főiskolai Kar
Zalaegerszegi Intézet Könyvtára * http://www.pszfz.bgf.hu/konyvtar
8900 Zalaegerszeg, Gasparich Márk u. 18/A, Tel.: 92/509-941
-----------------------------------------------------------------



Mikulás Gábor írta:
> Meggyőződésem, hogy a hazai könyvtári rendszer pusztán anyagi értelemben
is nyereséges "vállalkozássá" tehető (hogy a Te kifejezésedet használjam) --
használóink és az adófizetők
> örömére :-). A jelen ütemet és irányt tekintve 20-25 évet számítok erre;
> szakmai rezsimváltás esetén kevesebb idő is elég :-)
>
> [...] A használó és fenntartó meggyőzésére tett
> verbális erőfeszítés; "partnerség" meg "használó a középpontban" --
> zsákutca. Ha viszont "szimplán" a használói igények szerint szolgáltatunk,
> akkor puszta önérdekből (minden szakrális renomé nélkül) is betér hozzánk,
> és jó eséllyel kiáll mellettünk.
>   

 _____________ NOD32 2866 (20080211) Információ _____________

Az üzenetet a NOD32 antivirus system megvizsgálta.
http://www.nod32.hu