[KATALIST] Konyvtar tarsadalmi hasznossaga

["Szabó G. Tibor"]

Kedves Gábor!

A könyvtári rendszert könnyű nyereségessé tenni anyagi értelemben.
(Ja: a nyereség a "bevétel mínusz ráfordítás" pozitív végösszegű 
különbsége, ugye?)

Nem az a problémám hogyan hozok ki a 20 mFt ráfordításunkkal szemben az 
1215 beiratkozottból, 15218 kölcsönzőből és 23443 látogatóból (2006-os 
adatok) ennyit. Sehogy. Az se gond, hogyan hoznék ki csak 10 mFt-t, például:
- beiratkozási díjra vetítve: 8230 Ft/fő - saját diák és tanár nagyot 
sóhajtana...
- kölcsönzőre vetítve: 657 Ft/kölcsönzés - ha helyette inkább vizitre 
mennek, ne csodálkozzunk :-)
- látogatóra vetítve: 427 Ft/látogató - és ezért csak bejön az ajtón!
A tiszta vetítési alapok persze hamis dolgok, mivel több mindenért 
kér(het)ünk pénzt, amiből a tíz millának ki kellene jönnie.

De kik és mit is fizetnek, tehát mi a "könyvtári bevétel"?
Nézzük reálisan: a ráfordítások forintjai lényegében a szolgáltatás 
fenntartó (adófizető - állami fenntartó - intézményi fenntartó stb) 
általi megvásárlásának tekinthetőek. Nem?
Közpiacról beszélvén persze itt nem pont az és annyit fizet, aki és 
amennyit fogyaszt, mint tudjuk ;-)

A finanszírozó tehát a ráfordítással vásárolja meg a könyvtári 
szolgáltatást. A könyvtár a már megvásárolt szolgáltatást eladja a 
végfelhasználónak is, ami már tiszta nyereség - nem kellett hozzá 20-25 
perc se :-)

Ha verifikálni próbáljuk a fenntartó és a felhasználó számára, hogy 
bukszájuk kinyitása számunkra nem haszontalan cselekvés, csak annyit 
teszünk, mint minden termelő/szolgáltató, ha fényezi magát (mert 
fényezi). Ettől nem áll meg a világ és nem is dől össze - a tíz évvel 
ezelőtti "píáros" Mikulás Gábor ezt jól tudta.

Azzal maximálisan egyetértek, hogy a lényeg nem a lakk, rúzs meg púder, 
hanem a vevői megelégedettség!

A "partnerséggel", "partnerközpontúsággal" azért nem tudok mit kezdeni, 
mert ez egy igen lágy fogalom ;-)
nem véletlen, hogy a minőségirányítás szabványszótárában (MSZ EN ISO 
9000:2005) az "érdekelt fél" megfogalmazást használják (3.3.7.). Nem a 
szó a különbség, hanem a leplezetlen lényeg: érdekelt a 
működésemben/sikeremben mindenki, aki ezen nyerhet vagy veszíthet 
valamit. Az érdekeltek érdekeit pedig kíméletlen őszinteséggel fel kell 
tárni - és a legnagyobb hatékonysággal, megelégedésre vezető módon 
kezelni. Hogy az egyes érdekeltek között vannak kőkemény érdekütközések 
is, az természetes.

Üdv.:

Szabó G. Tibor szakinformátor, minőségmenedzser
Budapesti Gazdasági Főiskola Pénzügyi és Számviteli Főiskolai Kar
Zalaegerszegi Intézet Könyvtára * http://www.pszfz.bgf.hu/konyvtar
8900 Zalaegerszeg, Gasparich Márk u. 18/A, Tel.: 92/509-941
-----------------------------------------------------------------



Mikulás Gábor írta:
> Meggyőződésem, hogy a hazai könyvtári rendszer pusztán anyagi értelemben is nyereséges "vállalkozássá" tehető (hogy a Te kifejezésedet használjam) -- használóink és az adófizetők
> örömére :-). A jelen ütemet és irányt tekintve 20-25 évet számítok erre;
> szakmai rezsimváltás esetén kevesebb idő is elég :-)
>
> [...] A használó és fenntartó meggyőzésére tett
> verbális erőfeszítés; "partnerség" meg "használó a középpontban" --
> zsákutca. Ha viszont "szimplán" a használói igények szerint szolgáltatunk,
> akkor puszta önérdekből (minden szakrális renomé nélkül) is betér hozzánk,
> és jó eséllyel kiáll mellettünk.
>