[KATALIST] Konyvtar tarsadalmi hasznossaga

[Mikulás Gábor]

Kedves Zsolt, 

köszönöm leveled újabb megtérülési adalékát! Hasonló megtérülési arányra,
bár 4.4x-esre a KIT-ben már felhívtuk a figyelmet és a könyvtári
megtérüléssel kapcsolatos hírcsokrunk is hasonlókról szól
http://www.kithirlevel.hu/index.php?oldal=hircsokrok
<http://www.kithirlevel.hu/index.php?oldal=hircsokrok&id=4> &id=4 . Ha
rákeresel a British Library-ra pl. a KIT-portálon www.kithirlevel.hu
<http://www.kithirlevel.hu/> , jól látható, hogy a BL miket is tesz a
4.4-szeres megtérülés érdekében. Azaz a megbecsülés elvárása helyett
folyamatosan küzd annak fokozódásáért. 

 

Megtérülésért nem is kell messzire menni. Hazai magánvállalati könyvtárak
fennmaradása bizonyítja a megtérülést, hiszen a tulaj saját pénzéből a nem
megfelelő megtérülésű egységet aligha tartja fenn sokáig. (Más a helyzet, ha
a fenntartást megtérülés helyett jogszabály (nem belső, hanem külső
szabályzó -- vö.: József A.) biztosítja, mely könnyen implikálhatja a
szolgáltatói elkényelmesedést. Mintha az USA-ban nem lenne
könyvtárfenntartási kötelezettség. S itt lehet az eb elhantolva!) 

(De azért örömmel olvasom, hogy három budapesti kerületi önkormányzat --
közszféra!!! -- összefogott, és közösen írnak ki tendert az
energiabeszerzésre. Hasonlóan néhány kórház is összefog a hatékonyabb
gyógyszerbeszerzésért. Halkan kérdezem: miért kellett e közpénzkímélő
együttműködésért a megszorításokig várni? Menyit takaríthattunk volna meg,
ha ez pl. 10 éve jut eszükbe? -- Vagy eszünkbe -- saját házunk táján? A
megszorítás elősegíti a gondolkodást, együttműködést?! -- Úgy tűnik :-)

 

Fenti egyetértésünk mellett vannak klasszikus nézeteltéréseink. Levelednek
attitűdje szerintem részben kontraproduktív, s bár mindig kellemes is
olvasni mellőzöttségünk sebeit borogatandó írásokat, ellentétes a szakma
hosszabb távú érdekeivel. Mert:

- Versenyképességi szempontból kimondottan ellenjavallat a külső körülmények
okolása (mi nagyon értékesek vagyunk, viszont mások olyan buták, hogy nem
veszik észre)

- Közgazdászok gondolkodásának minősítése (elvileg lehet, hogy van benne
igazság, de az ítéletben nagyon kilóg a lóláb :-)).

- Mit tettünk saját igazunkért? Könyvtári hatékonyság és megtérülés mérése
-- hát., még fejődhet. Azaz, az alapok is hiányoznak igazunk
alátámasztására.

- Az üzleti szférával példálózol. OK. Ám ott még módszeresebben
karcsúsítanak.

- Marx megítélése -- alacsonyabb idézettségi szinten -- ismét nyugvópontra
jut: kevesebbet idézik, mint a szocializmus idejében, de sokkal inkább
névértéken. Azaz lényegében lekopik az ideológia. S ez így van jól. Nem
forgatnám vissza az idő kerekét -- ebben sem.

 

Más dolog a szocializmus idején széles körben elterjedt, azóta továbbélő,
versenyképességet rontó szervezeti kulturális elemek, de ezeket nem
említetted. Pl.: 
- a teljesítményorientáció alacsony szintje (pl.: a ROI nem számítása)

- magas hatalmi távolsági index (pl. könyvtári klientúra-rendszerek)

- múltorientáció (pl. "korábban jobb volt")

- alacsony szintű bizonytalanságkerülés (hatékony tervezés hiánya -- de nem
keverd a verbális akciókkal!)

- alacsony szintű intézményi, ellenben magas csoportkollektivizmus
(személyes kötődésű kapcsolatok a korlátokon átívelő, "híd-jellegűek"
helyett). 

Ezen tényleges versenyképesség-befolyásoló mutatók felmérésével, elemzésével
még kissé adós a hazai könyvtáros szakma, és a versenyképességi szeánszokon
is másról esik szó. 

 

Egy friss élményem: a múlt héten egy potenciális megrendelőmtől kérdeztem,
hogy miért nem keres fel egy könyvtárat kívánságával, hiszen azok az adott
feladatot -- szerintem -- kisebb ráfordítással is el tudják látni. Válasza:
számára fontos a felelősség, ezért fordul vállalkozóhoz. (Kérem, ne dobj rám
a követ; ez idézet volt.) -- Az illető válasza elszomorítja könyvtáros
énemet, s a lehetséges ügyfél lebunkózása helyett arra indít, hogy a
felelősség mibenlétét kutassam. Ez csak egy példa; Te is tudod, hogy a
fizikai könyvtárhasználat visszaszorul, a virtuális növekedés pedig elmarad
az internet növekedésétől -- magyarán kevéssé a könyvtár mellett szavaznak a
használók. Ilyen helyzetben saját fontosságunk szétkürtölése könnyen kelt
szánalmas benyomást.

 

E nem rózsás helyzet még nem tragédia, de mások butaságának okolása helyett
saját megújulásunkon gondolkodnék inkább. Meggyőződésem, hogy a hazai
könyvtári rendszer pusztán anyagi értelemben is nyereséges "vállalkozássá"
tehető (hogy a Te kifejezésedet használjam) -- használóink és az adófizetők
örömére :-). A jelen ütemet és irányt tekintve 20-25 évet számítok erre;
szakmai rezsimváltás esetén kevesebb idő is elég :-)

 

Ja, és ne induljunk ismét tévútra: az utóbbi évtized könyvtári offenzívái
(vándorgyűlések offenzívái, olvasás éve, parlamenti villogás, összefogások
stb.) alig értek el eredményt. A használó és fenntartó meggyőzésére tett
verbális erőfeszítés; "partnerség" meg "használó a középpontban" --
zsákutca. Ha viszont "szimplán" a használói igények szerint szolgáltatunk,
akkor puszta önérdekből (minden szakrális renomé nélkül) is betér hozzánk,
és jó eséllyel kiáll mellettünk.

 

Üdv,

Gábor

 

 

  _____  

From: katalist-bounces at listserv.iif.hu
[mailto:katalist-bounces at listserv.iif.hu] On Behalf Of Zsolt Banhegyi
Sent: Sunday, February 10, 2008 2:11 AM
To: Katalist
Subject: [KATALIST] Konyvtar tarsadalmi hasznossaga

 

Ujabb könyvtár-hasznossági jelentés látott napvilágot az USA-ban.

 

A könyvtár társadalmi hasznossága lerágott téma az amerikai

közgazdászok szemében, hovatovább közgazdasági axioma 

még Európában is - tölünk nyugatra is. Ha jobban megnézzük, 

a könyvtár nem is non-profit szervezet, hiszen: profitot termel - 

egyszerüen létével, szolgáltatásaival stb. Ez utóbbi 

megjegyzést persze csöppet módositjuk arra, hogy a könyvtár 

non-profit szervezetként képes profittermelésre. 

 

Magyarországon viszont a közgazdászok domináns csoportja

nem vesz tudomást arról, hogy egykori egyetemük már nem

Marx Károly nevét viseli és még mindig a marxi szellemben

tekint oktatásra-kultúrára, vagyis felépitményként, improduktiv

munkaként, amelyböl következik, hogy annak egyik 

manifesztuma, a könyvtár amolyan eltartott, szükséges rossz.

Ugyanakkor ugyanezzel a barbáran primitiv, mechanikus 

materialista elvvel ugyanez a csoport a legundokabb, soha 

sehol nem volt, csak nálunk virágba szökött, teljesen 

vadkapitalista vállalkozói szemléletnek  ad alávaló cselekvési 

alapot és indokot pl. arra, hogy a könyvtárakat mint 

eltartottakat a fenntartója lehetetlenül és folyamatosan 

alulfinanszirozza, ill. mint nem profittermeló szervezetet 

elbocsájtásokkal, munakeröcsökkentéssel megfossza attól,

hogy társadalmi feladatait - a társadalom emlékezeteként,

memóriaintézményként - teljesithesse. Ezért is idézek ide

megint egy közgazdasági bizonyitékot a könyvtár védelmében,

bár mi könyvtárosok mindezt tudva tudjuk, de hátha egyszer

valaki a szektoron kivül is meghallja és 'hirül viszi a spártaiaknak'.

 

A befektetés-megtérülés arányát, a ROI-t ezúttal a hires San 

Francisco Public Library (http://www.sfpl.org <http://www.sfpl.org/> )
esetében 

vizsgálták és kimutatták, hogy 1 dollár befektetett pénzböl 

a Könyvtár 3,34 dollárt  fialt!

 

A **Providing for Knowledge, Growth and Prosperity: A Benefit

Study of the San Francisco Public Library** c. közgazdasági 

kutatási jelentést a Seattle-ben székelő Berk&Associates cég 

készitette a Könyvtár baráti körének, az 1961-ben alapított 

Friends of the San Francisco Public Library megrendelésére. 

Magyar szemmel amúgy hallatlanul izmos barátai vannak a 

'Friszkói FESZEK'-nek: az elmúlt öt évben 8 millió dollárral 

szálltak be a Könyvtár önkéntes finanszirozásába.

 

'A San Francisco Public Library döntö mértékben járul hozzá 

városunk szellemi és fizikai egészségéhez, vitalitásához. Az 

SFPL a város polgárságának különleges intézménye, kivételes 

helyzetéböl adódóan rendkivüli és tartós hatékonysággal éri el 

és szolgálja a lakosság legkülönfélébb csoportjait. A Könyvtár 

amellett, hogy tökéletesen képviseli közösségünk elveit, San 

Francisco minden egyes lakosának szükségleteire reagál. 

Publikus a szó legjobb értelmében: a teljes publikumért, 

mindenkiért van.' 

 

- mondja a bevezetőben Gavin Newson, San Francisco 

polgármestere.

 

Az alábbi link a Friends of the SFPL havi bulletinjéhez vezet,

az *At the Library* 39. kötetének 2. (2008 február) számának

cimlapjához. A jelentés ismertetéséhez lépjünk a 7. oldalra:

 

http://www.friendsandfoundation.org/up/pdf/ATL_feb08_online_friends.pdf

 

Bánhegyi Zsolt

--------- következő rész ---------
Egy csatolt HTML állomány át lett konvertálva...
URL: <https://listserv.niif.hu/pipermail/katalist/attachments/20080211/64231982/attachment.html>