Válasz: Re: Válasz: Re: Válasz: Re: Válasz: [KATALIST] kérdés a szabad szoftverekről

[gyure.peter at e-corvina.hu]

T. Lista, Károly!

Na fogyjon még akkor.

Nagy Elemer Karoly <eknagy at omikk.bme.hu> wrote on 2007.12.17 10:48:30:

> 
>     Szép Jó Napot!
> 
> Már úgy fogy a levél, hogy mindjárt vége az eszmecserének :)
> 
> > Arra gondoltam, senkit nem vesznek fel fejlesztőnek a könyvtárba. 
Végig
> > kellene gondolni, mit fog csinálni a munkakörében az informatikus. Ha 
van
> > ideje fejleszteni, akkor
> >        a, zseni
> >        b, megrögzött zugfejlesztő
> >        c, nem gondolták végég, nem ellenőrzik a feladatait
> > Bocs csak viccelek. Tényleg nem kellene fejlesztőt felvenni könyvtárba
> > szerintem.
> Képzelj el egy könyvtárat, ahol újra kell írni régi, DOS-os 
(CDS/ISIS-es) 
> alkalmazásokat. Ahol digitalizálnak mindenféle folyóiratokat, amiket ki 
> akarnak rakni a világhálóra, olcsón. Ahol fejlesztenek belső 
> alkalmazásokat, mert mondjuk hozzá akarják kötni a belépőkártya-nyomtató 

> szoftvert az ILS-hez. Ahol mondjuk számítógépre akarják vinni a több 
ezer 
> oldalnyi folyóriat-leltárt.
> Vagy képzelj el egy könyvtárat, ahol 1.6 karbantartóra van szükség (egy 
> ember kevés, kettő sok). Ha megvan a bérkeret, logikus, hogy felvesznek 
> egy olyat, aki félig fejlesztő, mert az 1.6 az ugye "másfél-két" ember, 
> lévén az informatika nem annyira egzaktúl számolható, mint a 
> krumplihámozás. Ez a félig fejlesztő aztán dolgozik a munkakörében, 
> mondjuk, és
> a) ír egy scriptet, ami a befagyot ILS folyamatot újraindítja
> b) ír egy másikat, ami megcsinálja a mentést
> c) a régi problémás DOS-os programok egy részét átrakja DOSBOX-ba, egy 
> részét újraírja PHP-ban.
a) és b) szerintem üzemeltetési feladat (bár a-t a szállítónak kellene
eliminálnia)
c) valóban fejlesztés - de ezek szerint nem az ILS része.

> >> És ha van még pár szabad erőforrásom és pár dolgot töredékáron kapok,
> >> akkor megéri-e nekem velük fejlesztetni?
> > Eénézést, nem értem a szabad erőforrás/töredékár gondolatot.
> Töredékár:
> Szóval a SUN például 50%-os áron ajánlott a felsőoktatásnak 
számítógépeket 
> idén karácsonyra - több milliós szervereket is. A MicroSoft, ha jól 
tudom, 
> 10%-os áron ad Windows Server-t a "Select" szerződés keretében. A 
> gigabites internetet "ingyen" kapjuk az egyetemtől, aki igencsak nyomott 

> áron kapja az államtól (NIIF-től? Van itt valaki, aki tudja pontosan?). 
> Jópár programozó 10-100%-al alacsonyabb bérért is elmegy dolgozni, ha az 

> biztos állás (közalkalmazás, közalkalmazotti lakáshitel). A 
> negyed-ötödéves egyetemisták minimálbérért is eljönnek programozónak, 
mert 
> "az egyetemen belül van" és "a könyvtárban jól lehet tanulni" meg mert 
> "will work for bandwidth". Ja, és mivel van saját épülete a könyvtárnak, 

> azt sem kell venni/bérelni - egy frissen indult céggel szemben ez mind 
> olyan pénz, amit nem kell kifizetni és beleépíteni az árba.
Mint fejlesztőcég, mi is szoktunk kapni 50%-ot a Sun-ok árából.
Microsoft szoftvereket mint partnerek 500 EUR / év tagsági díjért
használhatunk ingyen (25-50 user, nem emlékszem pontosan.
Tulajdonképpen én is számolhatnám úgy, hogy a banki fejlesztésekhez 
szükséges
Internetet a bank kifizeti, de a "töredéket" használhatom könyvtári 
fejlesztésre.
Csak akkor a költségek nem ott jelentkeznének ahol tényleg fellépnek.
Könyvelési (ha már profitról, költségről beszélünk) értelemben semmelyik 
tétel
nincs ingyen. Visszatérve az eredeti célomhoz: az ingyenesség sztereotípia 

legalábbis vitatható. 

> Szabad erőforrás:
> Amikor rendszergazda szobát épít/átépít a könyvtár a saját épületében, 
> nyílván ráhagy 1-2-3 helyet. Az internet adott, asztal van, 
> fejlesztői gépnek és teszt szervernek kósza P3-P4 akad, fűteni 
> mindenképpen kell. A rendszergazda az okos vezetőség miatt bizonyos 
> időszakokban minden nap egy-két órát ráér, amikor csak ügyeletben van.
> Nagyjából ez a helyzet a kölcsönzőpulton is, a tájékoztató osztályon is, 

> és a folyóriat-olvasóban is - ott van egy-egy ember aki ügyeletben várja 

> az olvasót, és "unatkozik", de ki van fizetve, tehát pár jó szóval 
munkára 
> bírható. Úgy, hogy az extra költségbe nem kerül, de valami hasznosat 
> termel(het).
Lsd. az előbb.
 
> > Hidd el nekem, ilyen profitot elvétve tesznek zsebre szoftvercégek. 
> > Könyvtári piacon soha.
> Nem hiszem, mert van saját cégem, amelyik könyvtári piacra dolgozik. 
Igaz, 
> ki tudom számolni úgy is, hogy veszteséges volt a cégem, csak közben jól 

> keresett a vezető fejlesztő, aki szintén én vagyok. De mint említettem, 
az 
> ügyfélnek mindegy, hogy mire fizetnek, az APEH-et meg nem féltem.
Visszaolvastam a tegnapi levelet és mekadat a szemem a linken: 
"
http://www.seekingalpha.com/article/10166-chart-software-companies-gross-profit-margins
"
Itt van a kutya elásva. 
gross profit margin: adott időszakra eső árbevétel és eladott áruk és 
szolgáltatások 
beszerzési értékével (magyarul ELÁBÉ) csökkentett árbevétel aránya. Már 
megint
könyvelés. A szoftverfejlesztő cégeknek tipikusan alacsonyak a költségei - 
kevés
árut/szolgáltatást vesznek. Fő költségük a szakképzett munkaerő. Ez pedig 
a
gross profit marginban nincs benne per definition. Tehát úgy jönk ki
a Checkpoint cégre 95%, hogy ebből még fizetnek béreket, járulékokat,
kamatokat, értékcsökkenést - valamint adóznak. Az adózás előtti
nyereségük 2006-ban pedig 10 százalék körüli. Továbbra is állítom, hogy a
40% csak hangulatkeltésre alkalmas. Nem könyvtári piacon is irreális, azon
pedig még inkább.


> 
> > És ők is SAP-ot vezettek be, nem fejlesztettek.
> A bevezetés (testreszabás) <=> fejlesztés egy érdekes kérdés. 
> Fejelsztésnek számít-e egy nagy rendszer testreszabása, ami elötte nem 
> látta el a feladatát, utána igen, és közben fejlesztés-szerű dolgot 
> kellett csinálni? Úgy látszik, szerinted nem, szerintem igen.
A termék kódja nem OSS, fel sem merül, hogy az legyen. A bevezetésben
meg persze hogy jó ha részt vesznek a könyvtári informatikusok is - nem
kódolással.

> 
> >> Persze, ha majd egyszer eljutunk oda, hogy anélkül merek tejet venni, 

> >> hogy meg kelljen néznem rajta a lejárati dátumot, és hogy nyáron bele 

> >> merjek inni egy frissen felbontott tejbe anélkül, hogy előtte 
> >> megkostólnám, lehet, hogy más véleményen leszek. De 2007-ben, 
> >> Magyarországon még nem tartunk ott.
> > Nekem nincs ennyi rossz tapasztalatom...
> Gondoltam, de te tejgyárban dolgozol :)
Ugye onnan indultunk ki, hogy számon kérhető-e a szállító. Szerzett a 
magyar
könyvtári piac 15 év tapasztalatot, felnőtt egy új generáció.
Igaza van Krály Péternek, jó szerződéseket kellene kidolgozni, szívesen 
részt veszünk benne.

 
> Maradok:
> Nagy Elemér Károly
--------- következő rész ---------
Egy csatolt HTML állomány át lett konvertálva...
URL: <https://listserv.niif.hu/pipermail/katalist/attachments/20071217/7bc7273a/attachment.html>