<br><font size=2 face="sans-serif">T. Lista, Károly!</font>
<br>
<br><font size=2 face="sans-serif">Na fogyjon még akkor.</font>
<br>
<br><font size=2><tt>Nagy Elemer Karoly <eknagy@omikk.bme.hu> wrote
on 2007.12.17 10:48:30:<br>
<br>
> <br>
>     Szép Jó Napot!<br>
> <br>
> Már úgy fogy a levél, hogy mindjárt vége az eszmecserének :)<br>
> <br>
> > Arra gondoltam, senkit nem vesznek fel fejlesztőnek a könyvtárba.
Végig<br>
> > kellene gondolni, mit fog csinálni a munkakörében az informatikus.
Ha van<br>
> > ideje fejleszteni, akkor<br>
> >        a, zseni<br>
> >        b, megrögzött zugfejlesztő<br>
> >        c, nem gondolták végég, nem ellenőrzik
a feladatait<br>
> > Bocs csak viccelek. Tényleg nem kellene fejlesztőt felvenni
könyvtárba<br>
> > szerintem.<br>
> Képzelj el egy könyvtárat, ahol újra kell írni régi, DOS-os (CDS/ISIS-es)
<br>
> alkalmazásokat. Ahol digitalizálnak mindenféle folyóiratokat, amiket
ki <br>
> akarnak rakni a világhálóra, olcsón. Ahol fejlesztenek belső <br>
> alkalmazásokat, mert mondjuk hozzá akarják kötni a belépőkártya-nyomtató
<br>
> szoftvert az ILS-hez. Ahol mondjuk számítógépre akarják vinni a több
ezer <br>
> oldalnyi folyóriat-leltárt.<br>
> Vagy képzelj el egy könyvtárat, ahol 1.6 karbantartóra van szükség
(egy <br>
> ember kevés, kettő sok). Ha megvan a bérkeret, logikus, hogy felvesznek
<br>
> egy olyat, aki félig fejlesztő, mert az 1.6 az ugye "másfél-két"
ember, <br>
> lévén az informatika nem annyira egzaktúl számolható, mint a <br>
> krumplihámozás. Ez a félig fejlesztő aztán dolgozik a munkakörében,
<br>
> mondjuk, és<br>
> a) ír egy scriptet, ami a befagyot ILS folyamatot újraindítja<br>
> b) ír egy másikat, ami megcsinálja a mentést<br>
> c) a régi problémás DOS-os programok egy részét átrakja DOSBOX-ba,
egy <br>
> részét újraírja PHP-ban.<br>
a) és b) szerintem üzemeltetési feladat (bár a-t a szállítónak kellene</tt></font>
<br><font size=2><tt>eliminálnia)</tt></font>
<br><font size=2><tt>c) valóban fejlesztés - de ezek szerint nem az ILS
része.</tt></font>
<br>
<br><font size=2><tt>> >> És ha van még pár szabad erőforrásom
és pár dolgot töredékáron kapok,<br>
> >> akkor megéri-e nekem velük fejlesztetni?<br>
> > Eénézést, nem értem a szabad erőforrás/töredékár gondolatot.<br>
> Töredékár:<br>
> Szóval a SUN például 50%-os áron ajánlott a felsőoktatásnak számítógépeket
<br>
> idén karácsonyra - több milliós szervereket is. A MicroSoft, ha jól
tudom, <br>
> 10%-os áron ad Windows Server-t a "Select" szerződés keretében.
A <br>
> gigabites internetet "ingyen" kapjuk az egyetemtől, aki
igencsak nyomott <br>
> áron kapja az államtól (NIIF-től? Van itt valaki, aki tudja pontosan?).
<br>
> Jópár programozó 10-100%-al alacsonyabb bérért is elmegy dolgozni,
ha az <br>
> biztos állás (közalkalmazás, közalkalmazotti lakáshitel). A <br>
> negyed-ötödéves egyetemisták minimálbérért is eljönnek programozónak,
mert <br>
> "az egyetemen belül van" és "a könyvtárban jól lehet
tanulni" meg mert <br>
> "will work for bandwidth". Ja, és mivel van saját épülete
a könyvtárnak, <br>
> azt sem kell venni/bérelni - egy frissen indult céggel szemben ez
mind <br>
> olyan pénz, amit nem kell kifizetni és beleépíteni az árba.<br>
Mint fejlesztőcég, mi is szoktunk kapni 50%-ot a Sun-ok árából.</tt></font>
<br><font size=2><tt>Microsoft szoftvereket mint partnerek 500 EUR / év
tagsági díjért</tt></font>
<br><font size=2><tt>használhatunk ingyen (25-50 user, nem emlékszem pontosan.</tt></font>
<br><font size=2><tt>Tulajdonképpen én is számolhatnám úgy, hogy a banki
fejlesztésekhez szükséges</tt></font>
<br><font size=2><tt>Internetet a bank kifizeti, de a "töredéket"
használhatom könyvtári fejlesztésre.</tt></font>
<br><font size=2><tt>Csak akkor a költségek nem ott jelentkeznének ahol
tényleg fellépnek.</tt></font>
<br><font size=2><tt>Könyvelési (ha már profitról, költségről beszélünk)
értelemben semmelyik tétel</tt></font>
<br><font size=2><tt>nincs ingyen. Visszatérve az eredeti célomhoz: az
ingyenesség sztereotípia </tt></font>
<br><font size=2><tt>legalábbis vitatható. </tt></font>
<br><font size=2><tt><br>
> Szabad erőforrás:<br>
> Amikor rendszergazda szobát épít/átépít a könyvtár a saját épületében,
<br>
> nyílván ráhagy 1-2-3 helyet. Az internet adott, asztal van, <br>
> fejlesztői gépnek és teszt szervernek kósza P3-P4 akad, fűteni <br>
> mindenképpen kell. A rendszergazda az okos vezetőség miatt bizonyos
<br>
> időszakokban minden nap egy-két órát ráér, amikor csak ügyeletben
van.<br>
> Nagyjából ez a helyzet a kölcsönzőpulton is, a tájékoztató osztályon
is, <br>
> és a folyóriat-olvasóban is - ott van egy-egy ember aki ügyeletben
várja <br>
> az olvasót, és "unatkozik", de ki van fizetve, tehát pár
jó szóval munkára <br>
> bírható. Úgy, hogy az extra költségbe nem kerül, de valami hasznosat
<br>
> termel(het).<br>
Lsd. az előbb.</tt></font>
<br><font size=2><tt> <br>
> > Hidd el nekem, ilyen profitot elvétve tesznek zsebre szoftvercégek.
<br>
> > Könyvtári piacon soha.<br>
> Nem hiszem, mert van saját cégem, amelyik könyvtári piacra dolgozik.
Igaz, <br>
> ki tudom számolni úgy is, hogy veszteséges volt a cégem, csak közben
jól <br>
> keresett a vezető fejlesztő, aki szintén én vagyok. De mint említettem,
az <br>
> ügyfélnek mindegy, hogy mire fizetnek, az APEH-et meg nem féltem.<br>
Visszaolvastam a tegnapi levelet és mekadat a szemem a linken: </tt></font>
<br><font size=2><tt>"http://www.seekingalpha.com/article/10166-chart-software-companies-gross-profit-margins"</tt></font>
<br><font size=2><tt>Itt van a kutya elásva. </tt></font>
<br><font size=2><tt>gross profit margin: adott időszakra eső árbevétel
és eladott áruk és szolgáltatások </tt></font>
<br><font size=2><tt>beszerzési értékével (magyarul ELÁBÉ) csökkentett
árbevétel aránya. Már megint</tt></font>
<br><font size=2><tt>könyvelés. A szoftverfejlesztő cégeknek tipikusan
alacsonyak a költségei - kevés</tt></font>
<br><font size=2><tt>árut/szolgáltatást vesznek. Fő költségük a szakképzett
munkaerő. Ez pedig a</tt></font>
<br><font size=2><tt>gross profit marginban nincs benne per definition.
Tehát úgy jönk ki</tt></font>
<br><font size=2><tt>a Checkpoint cégre 95%, hogy ebből még fizetnek béreket,
járulékokat,</tt></font>
<br><font size=2><tt>kamatokat, értékcsökkenést - valamint adóznak. Az
adózás előtti</tt></font>
<br><font size=2><tt>nyereségük 2006-ban pedig 10 százalék körüli. Továbbra
is állítom, hogy a</tt></font>
<br><font size=2><tt>40% csak hangulatkeltésre alkalmas. Nem könyvtári
piacon is irreális, azon</tt></font>
<br><font size=2><tt>pedig még inkább.</tt></font>
<br>
<br>
<br><font size=2><tt>> <br>
> > És ők is SAP-ot vezettek be, nem fejlesztettek.<br>
> A bevezetés (testreszabás) <=> fejlesztés egy érdekes kérdés.
<br>
> Fejelsztésnek számít-e egy nagy rendszer testreszabása, ami elötte
nem <br>
> látta el a feladatát, utána igen, és közben fejlesztés-szerű dolgot
<br>
> kellett csinálni? Úgy látszik, szerinted nem, szerintem igen.<br>
A termék kódja nem OSS, fel sem merül, hogy az legyen. A bevezetésben</tt></font>
<br><font size=2><tt>meg persze hogy jó ha részt vesznek a könyvtári informatikusok
is - nem</tt></font>
<br><font size=2><tt>kódolással.</tt></font>
<br>
<br><font size=2><tt>> <br>
> >> Persze, ha majd egyszer eljutunk oda, hogy anélkül merek
tejet venni, <br>
> >> hogy meg kelljen néznem rajta a lejárati dátumot, és hogy
nyáron bele <br>
> >> merjek inni egy frissen felbontott tejbe anélkül, hogy előtte
<br>
> >> megkostólnám, lehet, hogy más véleményen leszek. De 2007-ben,
<br>
> >> Magyarországon még nem tartunk ott.<br>
> > Nekem nincs ennyi rossz tapasztalatom...<br>
> Gondoltam, de te tejgyárban dolgozol :)<br>
Ugye onnan indultunk ki, hogy számon kérhető-e a szállító. Szerzett a
magyar</tt></font>
<br><font size=2><tt>könyvtári piac 15 év tapasztalatot, felnőtt egy új
generáció.</tt></font>
<br><font size=2><tt>Igaza van Krály Péternek, jó szerződéseket kellene
kidolgozni, szívesen </tt></font>
<br><font size=2><tt>részt veszünk benne.</tt></font>
<br>
<br><font size=2><tt> <br>
> Maradok:<br>
> Nagy Elemér Károly</tt></font>