Kishijan megbukott a Britannica

[Szab<= G. Tibor]

Kedves Litatarsak,

ezek nagyon hosszu es unalmas gondolatok
a http://www.extra.hu/mikulasg/cikkek-menedzsment/enc-brit.htm
forrashoz Horvath Sandor Domonkos velemenye urugyen (> hivatkozott
szovegreszek onnan, idezettek Mikulas Gabortol):

> Ez utobbi bekezdes vezet el az EB es a konyvtarak kapcsolodasahoz. A
> konyvtar soha nem lesz uzleti vallalkozas, es nem lesz rentabilis.

Lehet uzelti es talan meg rentabilis is, csak akkor nem konyvtar,
hanem info-brokerhaz. Amit a tarsadalom csak egy igen szuk,
fizetokepes es fizetni kenytelen resze vesz ma igenybe - amibol
persze jo par i-broker meg is el, ez vitathatatlan. Am ebbol
altalanositani! Mig a tobbi ember viszont konyvtarakba megy. Okkal.

Mikulas Gabor gyakran elsikkad ama nagy gazdasagi-tarsadalmi
osszefugges felett, amire Horvath Sandor Domonkos igen jol
reflektalt. A szocialis-kulturszocialis szektor tragikus mertekben
alulfinanszirozott, amin csak kis mertekben segithet a piacositas.
Egy dontoen piaci alapra helyezett oktatas-, konyvtar- vagy
egeszsegugynek egyszeruen nincs fogyasztoi hattere - nem csak itt,
Magyarorszagon, de meg sok mas orszagban sem. A kovetkezmenyek
viszont egyertelmuek lennenek: a tarsadalmi mobilitas drasztikus
csokkenese a kispolgari szinten es alatta elok koreben tobb evtizedes
tavlatban, a 45-50 feletti lakossag gyors es tomeges halalozasa  (a
legolcsobb genocidium) es sorolhatnank.

Mi segithetne? Egy gazdasagi fellendules: tobb koltsegvetesi
bevetelbol jobban finanszirozhato joleti szektor.

Mi addig sem abrandozunk, de ki kell mondani, az alternativ
forrasteremtesnek is vannak hatarozott korlatjai; aki itt korlatlan
menedzselhetoseget hirdet, az hulye vagy hulyenek nez masokat. Ha
pedig ezek a koltsegvetesi lyukakat foltozgato "tobbletforrasok" sem
teremtik meg a kielegito finanszirozasi alapokat?... Beszukulo, de
meg mindig inkabb elerheto szolgaltatasok a fizeteskeptelen
vagy korlatozott fizetokepessegu fogyasztok szamara.

Azert, mert a vilaggazdasag es a jelenleg kurrens gazdasagi
paradigmak egyaltalan mukodnek, az inkabb csodalatos, semmint
torvenyszeru es az ezt "porgeto" termeloi (profitkepzes) es
fogyasztoi (javak felhalmozasa/felelese) igenyek egyszeruen
alaptalanok. Hogy mennyire, azt a sorait egyre szorosabbra zaro
Europa tudja, de mi es gyerekeink mar latni is fogjuk.

Nyugaton szep lassan(?) folyik a 50-70-es evekben kiepitett joleti
allam (egyes szerzok szerint: a letezo szocializmus joletisegere es a
nyugaton terjedo baloldalisagra adott kielegito piacgazdasagi valasz)
lebontasa (marad mertekado peldakent a G7 gyakorlata: nesze vilag,
kovesd!), de ez a konyvtarakat ott is hasonloan erinti mint nalunk.

> Ami a szolgaltatasok "radikalis atalakitasat" illeti, csak a "radikalis
> atalakitassal" van gondom. Ez vezetoi palyazatokban jol nez ki, valojaban
> nem igaz, hogy at kell alakítanunk a gyermekkonyvtarakat, az olvaotermeket,
> ki kell dobnunk a konyveket, vagy legalabbis lemondanunk a beszerzesukrol,
> lemondani a folyoiratokat, stb. Ezt On sem igy gondolja. Megis, amikor
> altalanositva konyvtarakrol ir, a fogalom alatt a kozsegi konyvtartol a
> felsooktatasi konyvtarig mindent osszefoglal.

Ebben a tekintetben valoban kulon kell valasztani az egyes
konyvtartipusokat, finanszirozasi oldal szerinti bontasban is.
Bar hasonlo modszerekkel sporol az allam es onkormanyzat, lokalis
szinten megis jobbak a lehetosegek, szamonkerhetobb a politikai
felelosseg. A varosatyak torkat jobban szorongatjak az ezrek, mint
honatyaket a milliok. No, meg jobban is latjak, mi megy korulottuk.

> Ami a fenntartoink meggyozeset illeti, nem tudom, mas hogy van ezzel, mi
> orommel jelenthetjuk, hogy semmirol nem kell meggyoznunk oket. Mindent
> tudnak, mindent ertenek, mindennel tisztaban vannak. Abszolute
> felvilagosultak. Igyse adnak penzt. Azt mondjak, nincs. Ez utan az ember
> vagy veszekszik, es raadasul megharagszanak, vagy probalkozik lobbizgatni,
> es idonkent leesik ez/az. De egy rendes fejlesztesi injekcio, es egy
> normalis kolstegvetes, az egyelore alom.

Nalunk ugyanez a helyzet. Nem letezo penzt nem lehet jobban
elosztani. Kozben utanajarunk a szakkepzesi hozzajarulas cimen
keritheto forintoknak, tamogatokat keresunk (pl. konyveink
jutanyos aron orokbe fogadhatoak), palyazunk. Kerul is egy kis penz,
de nem az igazi.

Kozben az olvasok konyveket keresnek: nalunk 1-5 ev alatt elavulo
szakkonyveket. Elektronikus kiadasok joforman nincsenek - nem
miattunk, hanem szerzoi-kiadoi oldalrol. Nincs erdekeltseg,
megoldatlan az ertekesites  stb.

> Szoval nem lusta kover balnak vagyunk, akik nem akarnak aramvonalas cette
> atalakulni. /Bar balnakra is nagy szukseg van/. Ha pedig a gazdasagi
> elettel, az uzlettel kontrasztolnak bennunket, meg lehangolobb a latvany.

Nem kover balnak, hanem ama transzferek, melyeket az adokbol az allam
visszajuttat a gazdasagi szervezetek es lakossagi fogyasztok szamara.
Esetunkben: konyvtari szolgaltatasok formajaban.
Gabor infobrokerkent vsz. tobbet lat gazdasagi szervezetet, mi meg
lakossagi fogyasztot. Infobrokerkent kivanhatna akar a vesztunket is,
mert megiscsak mi vagyunk az o uzletenek legalabb arban (es
minosegben ;-) alulkinaloi...
Hogy ostoroz, azt annak tudom be, aggodik ertunk. Ami onnan - az
informaciok kemeny piaca iranyabol - latszik rolunk-belolunk, az
sokkal elborzasztobb, mint ahogy mi megeljuk. Ezek a semmibol
valamit varazslatok a mindennapjaink.

> Ugyanakkor azt latom, hogy jonnek az olvasok. Olvasnak. Viszik a konyvet.
> Megtobbet olvasnanak, es megtobb konyvet vinnenek.

Vinnenek bizony... Bar nalunk az alap kolcsonzesi ido 21 nap, egyre
tobb a korlatozott (7 napos) es olvasotermi jellegu (1 napos)
kolcsonzesu konyvunk. A sorbanallast csak gyorsabb forgassal tudjuk
csokkenteni, mikozben tudom: ezeket a konyveket ennyi ido alatt
szinte csak megszagolni lehet. Tobb szaz oldalas szakkonyv 1-7 napra!
elkepzelem az olvasot: addig se munka, se eves, alvas, szorakozas,
csaladi elet - mert vissza kell vinni a konyvet!
Gabor uzenetet talan tobben meghallgatnak es megertenek, ha nem az
egyebkent igenyelt hagyomanyos szolgaltatasok ellen predikalva tolna
a valtozasok szekeret.

Torekedtunk ra, hogy felfuttassuk az e-hordozok hasznalatat. Az
persze az egyik oldal, hogy az adatbazis-jelleg miatt legtobbjuk nem
kolcsonozheto. A masik, hogy nincs eleg gep, vagy ha van, nem ulnek
szivesen sokaig elottuk konyvtari kornyezetben. Nem csak konyvet
olvasni kenyelmesebb otthon, de barmely mas hordozot is.

Nem azt mondtam, hogy a konyvtar hagyomanyos "uzletagat" nem
fenyegeti semmi veszely. De nem a szamitogep es az e-kiadas
fenyegeti. Es nem fenyegeti az olcso indiai feldolgozo sem, mikor a
par hete kiadott magyar konyvet kell feltarni.

Ha hanyatlik a konyvtari szolgaltatasok iranti igeny ma, akkor
szoljon nekem valaki, mert lehet, hogy rossz helyen dolgozom: itt az
elmult evtizedben folyamatos volt a novekedes. Tekintsuk ezt
csupan az inflacio egyik tunetenek? Kizarolag hazai trend?

"Ha ma a szulok "jot akarnak tenni", szamitogepet vesznek
otthonra" - irja Mikulas Gabor. Ez igaz. Es ebbol a szempontbol az is
igaz, amit a Szechenyi Terv szorgalmaz: sokkal tobb szamitogepet a
konyvtarakba. Mert ha a vilag szaz fos falu lenne, csak egy embernek
lenne szamitogep a kunyhojaban, az az egy ember pedig feher amerikai.
A konyvtar tehat - hasonloan a kozoktatashoz, csak epp nem kotelezo
jelleggel - hagyomanyos hordozoi es tenykedese elleneben
szocializalja egy uj infotechnologia hasznalatara az embereket,
integralja eme uj technologiakat - talan nem eleg gyorsan es nem a
hitech-et, de ez penz- es nem szakmai kultura kerdese!

Millio peldat hozhatnek a National Library of Medicine-tol kezdve,
melyek hagyomanyos szolgaltatasaiknak is konkurrenciat teremtve(!)
e-informacioellatast valositottak meg. Voltak persze es kelletek is
ehhez kenyszerito feltetelek.

"... kinek lesz szuksege a dontoen hagyomanyos adathordozokhoz erto,
marketingben, menedzsmentben kevesse jartas, konyv-, konyvtar- es
sajtotorteneten edzett hazai konyvtarosokra?"
Ezen Gabor mar egyszer bajszot akasztott megboldogult Fulop Geza
bacsival. Nem tudom,  a kulturtorteneti kurzus lete vagy a
IT/uzleti kurzusok hianya ill. alacsony szinvonala zavarja? Gondolom,
az utobbi. Ebben melysegesen egyetertek vele, sot, hozzateszem:
a konyvtaros szamomra ma sokkal inkabb informacios szakmernok kell
legyen. Gyenge alappal bocsat ki szakkepzesunk "informatikus"
papirokat, amitol - tobbnyire jogosan - hetret gornyednek a
nevetestol a valodi informatikusok (adatmodellezni, programozni tudo,
halozatokhoz magas szinten erto  szakemberek). Ugyanekozben nem
szivesen finanszirozzak fenntartok a konyvtarosok tisztan
informatikai kurzusait (nem a konyvtari tanszekek kepzeseire
gondolok).
Egy jo szakembernek maradni azonban nem csak penz kerdese.

Eszmefuttatasanak azzal a reszevel ellentmondanek, miszerint
ezt az elbutult szakmat mestersegesen tartjak eletben. Tenyleg nincs
komoly tarsadalmi lobbink, de nem az alig-finanszirozas a mi
infuzionk, hanem a hasznaloi  szuksegletek. Igenyek, melyek vannak, s
ha kicsit meg fel is keltik oket, megsokszorozodnak. Ami az
elbutulast illeti... a kovetelmenyeknek valoban novekedniuk kell
(nyelvek, IT-tudas, tovabbi szakdiplomak).

Nem tudom, ki huz sancokat az informacios tarsadalommal szemben,
a magyar konyvtarugy szerintem nem. Sok szakmabelit ismerek,
aki azon duhong: gyarapitasi keretet (= informacios eroforrasokra
szant penzet) nem hasznalhatja rugalmasan pl. epp olyan fontos
szerverfejlesztesre is...

A "szolgaltatasok jelentos reszben elektronizalt ujjaalakitasa" egy
hosszu folyamat. Hiaba mondja Mikulas Gabor, hogy gyorsan kell lepni,
mert ez igy nem igaz. (Soktenyezos: finanszirozas, szakemberek, valos
igenyek stb.) Olyan, mint az alabbi szakallas vicc.

Ostermelo bacsinak magyarazzak a szocializmusbol kommunizmusba
valo atmenetet:
- Bacsi, kepzelje el, hogy ez a domb, amin allunk, a szocializmus.
Az a masik domb meg ott a kommunizmus. Egy nagy lepes koztuk az
atmenet!
- Hmmm... - mondja az ostermelo, - ha akkorat lepek, szetreped a...

Udvozlettel:







Szabo G. Tibor szakinformator
Budapesti Gazdasagi Foiskola
Penzugyi es Szamviteli Foiskolai Kar
Zalaegerszegi Intezet Konyvtara
8900 Zalaegerszeg, Gasparich u. 18/A, Tel.: 92/509-940