konyvtar digitalizalas

[Bogardi Janos]

Kedves Balazs, Kollegak!

Nem tudok/kivanok a tema egeszehez hozzaszolni, mindossze ket megjegyzesem
lenne:

1) /Egy kicsit pesszimista/
Koltsegek ilyen jellegu digitalis munkaknal nemcsak a rogzitonel, eloallitonal, hanem a hasznalonal is felmerulhetnek. Bar el tudom kepzelni, hogy vannak olyan
elvetemult emberek akik a szamitogep kepernyojerol olvasva tanulnak, megis, a
tobbseg valoszinuleg ki fogja nyomtatni a tananyagot, es a megszokott modon
fog belole tanulni. E nyomtatasnak vannak koltsegei: penz es ido. Valoszinuleg
a kiado, a nyomda - legalabbis hazai, ill. olcsobb konyvek eseten - kisebb
koltseggel tud ipari modszerekkel eloallitani x darab konyvet, mint az ezt
peldanyonkent kinyomtatgato diakok. Egy masik lehetseges forgatokonyv: egy
diak kinyomtatja, a tobbiek meg lehuzzak rola fenymasolon a sajat peldanyukat.
Ebben az esetben viszont kiiktathato a digitalis peldany: az eredeti konyvrol
talan meg jobb masolat is keszitheto, mint a digitalisrol.

2) /Egy kicsit optimista/
Balazs egy uzleti ismereteket nyujto iskolaban dolgozik. Gondolom, a
hasznalatos tankonyvek nagy resze viszonylag friss, ujkeletu. Ha igen,
azok nyilvan szovegszerkesztovel / kiadvanyszerkesztovel, egyszoval
szamitogeppel keszultek. Nem lenne egyszerubb az alkotokat / kiadokat
megkeresni - a szerzoi jogok miatt ugysem hagyhato ki ez a lepes -, es
elkerni toluk az anyagot - szamitogepes hordozon? Igy meg lehetne sporolni
a digitalizalas / OCR stb. lepcsoket. Persze, mint Pinter Laszlo kollegam
irja, nagyon sok mulik a kiadokon, szerzoi jogokon.

Nos, 2 aprocska gondolat.

Kivancsian varva a velemenyeket es fejlemenyeket, udvozlettel:

Bogardi Janos
konyvtaros
Pecsi Tudomanyegyetem Konyvtara