statisztika

[Preysing Frigyes, Varosi Konyvtar, Dunakeszi]

T. List!

A kolcsonzesi statisztika kerdese egy alkalommal mar felvetodott. Azota
gondolkodom a kerdesen.
Jo lenne egyseges allaspontra jutni, mivel a statisztika lenyege az adatok
osszehasonlithatosaga, ehhez viszont definialni kellene a fogalmakat,
nevezetesen most azt, hogy kolcsonzesnek szamit-e a hosszabbitas, es ha
igen, akkor mikor: kolcsonzesi hataridon belul  is, vagy csak azt kovetoen.

A korabbi velemenyemet ugy erzem meg kell valtoztatnom. Ma mar egyertelmu
szamomra, hogy a hosszabbitas az nem novelheti a kolcsonzott dokumentumok
szamat, es az Infoker megoldasa a helyes, ami a statisztika modulban ezt a
konyvtari tranzakciot (a hosszabbitast) nem is tekinti kolcsonzesnek. Ebbol
adodoan az ilyen latogato az nem is kolcsonzo.

Indokaim a kovetkezok lennenek:
1./  A statisztika arra kivancsi, hogy hany olvaso, hany dokumentumot
kolcsonzott ki (kvazi olvasott el, vagy hasznalt) fuggetlenul a kolcsonzes
idotartamatol.
2./ Logikailag sem lenne helyes azt allitani - hogy szelsoseges esetben - az
az olvaso, aki 30 napon keresztul, naponta bejarva a konyvtarba 30
alkalommal meghosszabbitott 5 konyvet, az 150 dokumentumot kolcsonzott ki.


A hosszabbitas amugy is egy problemas dolog. Szabalyozni kell, hogy hány
alkalommal lehet hosszabbitani. Altalaban 2 vagy 3 a szokasos ertek, de
miert? Miert nem lehet kint egy konyv tovabb, fokent, ha az masnak nem is
kell. Ha az olvaso akarja elvileg meg tudja oldani, hogy minden szabalyt
betartva akar evekre kikolcsonozzon egy konyvet. Pl. ugy, hogy visszahozza,
majd ujra kiviszi, esetleg csaladtagjaival elojegyezteti. Pont ez lenne a
problema. Inkabb azt hiszem ugy lehetne a legracionalisabban megoldani a
kerdest, hogy a hosszabbitast, mint olyat teljesen kiiktatnank a
szolgaltatasi fogalmaint korebol, legfeljebb nehany meltanyossagi korbe
tartozo esetre tartva csak meg.
Az olvaso ha lejar a kolcsonzesi ideje, vagy tovabb szeretne hasznalni a
dokumentumot, akkor hozza azt vissza, a konyvtaros vegye at, s ha nincs
elojegyzes alatt akkor ujra kikolcsonozheti azt.
Ameddig  ez nem tortenik meg addig a vissza nem hozott dokumentum az eredeti
lejarati datum szerint van az olvasonal, esetenkent noveli a kesedelmi
dijat, a tartozast is, fuggetlenul attol, hogy ujabb dokumentumok
kolcsonzesere sor kerult-e.
Mindebbol az kovetkezi, hogy akkor kolcsonzo egy latogato, ha valamit
elvisz, ha csak valamit nem hoz vissza, akkor csak latogato.  Attol meg
ugyan olyan kedves es fontos lehet szamunkra. Raadasul egyszerusodhet a
statisztika keszitese is.
Biztos hianyosak az ismereteim, de en meg nem hallottam arrol, hogy barhol a
kolcsonzesek szama alapjan iteltek volna meg a konyvtar munkajat. Fontos
mutatoszam ez, de szerencsere nem az egyetlen.
 Persze nehany otletem erre az esetre is lenne, es nem is feltetlenul a
csalasra gondolok.

Nagyon varom a velhetoen az enyemtol eltero velemenyeket.


Preysing Frigyes
pfrigyes at dkvk.c3.hu
Dunakeszi Városi Könyvtár

-