Re: ~ számítástechnika tanár

[Szalayné Tahy Zsuzsa]

Nem vélemény, hanem emlékeim alapján...

Geszti Péter a Sulinet bevezetésekor azt reklámozta, hogy a számítógépek
karbantartására üzemeltetésére elegendő egy tanár, aki heti 2 órába ellátja
ezt a feladatot.
Nagy Tamás, aki a Sulinet vezetője volt az előző FIdesz-kormány idején, az
INFO-ÉRA konferencián előadta azt, hogy az irisz.sulinet.hu mennyivel jobb,
mint a sulinet.hu, de nem tudta mit jelent a "rendszergazda" szó.
14 évvel ezelőtt én próbáltam csinálni mindkettőt. Akkor elértem, hogy a
kerületben legyen rendszergazda. Utána iskolát váltottam és 4 éven belül
ebben a kerületben is elértem, hogy ne a tanár legyen a rendszergazda.
Azt hiszem, én voltam az 1let első pártoló (nem rendes) tagja.

Én informatikatanár vagyok, de már több rendszergazda-váltást megéltem,
amikor nekem kellett az egész rendszert továbbvinni, átadni... Tudom, hogy
mit tudok és azt is, hogy mit nem. Tudom, hogy mire van szüksége egy
iskolának és mire nem. Meg tudom különböztetni a felfújt lufit a medicin
labdától.

Annak idején Fodor Zsoltnak volt egy rendszergazda-munkaóra számító
táblázata. Az volt benne, amire az iskolák igényt tartottak (gépek száma -
karbantartási idő miatt, felhasználók száma - adminisztráció ideje, honlap
üzemeltetés... lehet sorolni.) Egy-egy iskolában a feladatok egyedileg
meghatározhatók, az óraszám megadható. Ebből valamennyit esetleg fel tud
vállalni egy-egy tanár (pl. kötött órakerete terhére), a maradékra kell
rendszergazda. A feladatoktól függ, hogy napi/heti/havi hány órában. Az
eredménytől függ, hogy teljes, félállású vagy megbízásos, helyi vagy
távmunkás rendszergazdára van-e szükség.
Ezt így nem lehet törvénybe foglalni, csak annyit lehet mondani, hogy kell
rendszergazda. Mindenhol helyben kell "kiharcolni", hogy erre legyen
státusz vagy pénz... A szerződésben rögzíteni kell a rendszergazda
feladatait (annak az embernek a feladatait, aki az iskolai számítógépes
rendszer gazdája) és arra a rendszergazdának is érdemes figyelnie, hogy azt
csinálja és ne valami mást.

Az, aki 2-3 iskolát tart karban, nem tud segíteni egy óra előkészítésében,
egy programozó verseny megszervezésében, egy ad hoc nemzetközi online fórum
létrehozásában. Emellé a rendszergazda mellé kell egy helyi gazda, ami
nincs a törvényben. A távmenedzselő rendszergazda saját tudását teheti,
ahova akarja, osztódni nem tud, a feladatokat nem tudja ellátni.
(Ahol kicsik az igények, ott kicsi a pénz is. Ott hálózat sincs olyan
állapotban, hogy távmenedzselni lehessen, viszont öreg gépekbe kell napi
szinten életet lehelni. Újra az osztódási problémánál tartunk.)
Mindenttudó rendszergazda nincs (ahogy mindenttudó informatikatanár sincs).
Aki úgy érzi, hogy ő már tudja a "tutit", azt el kell keserítenem: van
körülötte egy kcsiny világ, amiben kiismeri magát, de még ha gondosan ügyel
arra, hogy abból a világból a környezete se lásson ki, akkor is csak
ideig-óráig lehet mindenttudó.

Végül az egész szálhoz:
A rendszergazda kérdés csak helyi szinten oldható meg. Napjaink
központosítási láza erre teljesen alkalmatlan. Ha valamit el akartok érni,
akkor az igazgató jogkörét kell visszaállítani, mert ő tudja, mire van
szüksége az iskolának. Neki tud tanácsot adni egy tanár vagy egy
rendszergazda vagy bárki, amit aszerint fog megfogadni, hogy az illetőt
mennyire tartja kompetensnek. A rendszergazda munkáját az igazgató tudja
ellenőrizni. (akkor is, ha valami nem működik és akkor is, ha játszik
munkaidőben...)
Minden ennél magasabb szabályozás árt.

SzTZs
--------- következő rész ---------
Egy csatolt HTML állomány át lett konvertálva...
URL: <http://lista.sulinet.hu/pipermail/techinfo/attachments/20130903/440d36cf/attachment.html>