[Pemeksz] Gyászhír

[Kogler Agi]

Kedves Kollégák!

Szomorú hírt osztott meg velünk Bazsóné Megyes Klára tagtársunk. Mándli
Gyula a váci könyvtár nyugalmazott igazgatója életének 69. évében befejezte
földi pályafutását.
Szerencsés voltam, hiszen ismerhettem, beszélhettem és találkozhattam vele.
Gyulát, aki ismerte csak fényképezőgéppel a kezében tudta elképzelni.
Számos könyvtári  rendezvényt örökített meg és láttuk a világot az ő
szemével
Utolsó találkozásunkkor mégis nem ő nézet bele a lencsébe, hanem körülötte
csattogtak a fényképezőgépek, hiszen 2022 október 20-án az Országos
Széchényi Könyvtárban vehette át a Füzéki- István Emlékérmet munkája
elismeréséül. Együtt örültünk és gratuláltam egyesületünk nevében.
Közreadom a díj átadásán elhangzott laudációt, hogy akik személyesen nem
ismerték is megismerjék pályafutását,
Drága Gyula, nyugodj békében, emléked megőrizzük.
Koglerné Hernádi Ágnes


 *Mándli Gyula – életrajz és szakmai méltatás Mándli Gyula 1953. április
24-én született Körmenden. Az érettségi vizsga után, 1971 őszén
népművelőként kezdett el dolgozni a körmendi Városi és Járási Művelődési
Központban, majd 1972.január 1-től a Városi és Járási Könyvtárban
könyvtárosként folytatta. 1975-1979 között a Berzsenyi Dániel Tanárképző
Főiskola könyvtár - magyar nyelv- és irodalom szakán levelező tagozaton
szerzett oklevelet. *
*Feleségével, Szabó Katalinnal 1979-ben költöztek Nagymarosra, azóta ott
élnek. Felesége Nagymaros város Díszpolgára, nyugdíjazásáig
alpolgármesterként vezette az összevont Városi Könyvtár és Művelődési
Házat. Mándli Gyula 2000-2002 között kitüntetéses diplomával végzett az
ELTE Bölcsészettudomány Kara levelező tagozatán könyvtári
menedzsmentszakon. 2002-ben megszerezte a könyvtári szakértői engedélyt,
melyet 2007-ben megerősített. 1978 márciusától a szobi Nagyközségi Könyvtár
vezetőjeként kezdett el dolgozni Pest megyében. *
* Akkor kezdődött a területi könyvtári tevékenység kiépítése, amely révén
megismerte a Börzsöny településeit. A könyvtári munka mellett megbízták a
település és társközségei, Ipolydamásd és Márianosztra helytörténetének
kutatásával, amelyet azóta is végez, kiterjesztve az egykori Hont vármegye
területére, illetve a Dunakanyar Eseményeinek archiválására. Jelentős
gyűjteményt hozott létre a nagymarosi erőmű építés munkálatairól. Ettől
kezdve élete és munkája meghatározó részévé vált a helyismereti kutatómunka
és archiválás. 1992. augusztus 20-án megkapta a „Népművelésért Díj”-at
kiemelkedő szakmai és közéleti tevékenységéért. 17 év szobi tevékenység
után, 1994. január elsejétől Szentendrén, a Pest Megyei Könyvtár
Módszertani Osztályán dolgozott 9 hónapot, majd elnyerte a váci könyvtár
igazgatói állást, és 1995. szeptember elsejétől a Katona Lajos Városi
könyvtár igazgatójaként folytatta szakmai tevékenységét. A hagyományos
szakmai munka mellett az intézményt a hazai honismereti és helytörténeti
munka egyik alapvető kutatóbázisává fejlesztette, mindkét területen vezető
szerepet betöltve, jelentősdokumentációt sikerült összegyűjtenie. A
könyvtár belső átalakítása, külső felújítása, a számítógépes rendszer
létrehozása és fejlesztése, számos elnyert pályázat segítségével 1995-2015
között folyamatosan történt. Négy Alkalommal pályázott igazgatónak, s kapta
meg az igazgatói munkakört. Az általa vezetett intézményt a Váci Képviselő
Testület javaslatára Pest Megye Közgyűlése 1998. június 19-én Közművelődési
Díjban részesítette, 2010.január 22-én pedig megkapta az önkormányzattól a
Vác Város Művelődésért Díjat. A váci sajtóban több száz cikket közölt a
könyvtár munkájáról, kulturális rendezvényekről, helyismereti témákról.
2015. szeptember elsején megkezdte felmentését a munkahelyén és 2016. május
elsejével nyugalomba vonult. 1991-től, a magyarországi és csehszlovákiai
rendszerváltás kezdetétől folyamatos együttműködési kapcsolatot alakított
ki az egykori Hontvármegye székhelyének, Ipolyságnak az
intézményrendszerével. Az ipolysági könyvtárral és a Honti Múzeummal éves
szinten megkötött együttműködési szerződésük volt, amelynek részét képezte
a város minden kulturális intézménye, a városi könyvtár központi
irányításával. A 2004-2008 években az NKA pályázaton több millió forint
támogatást nyertek a közös munkára, amelybe bevonták a Pest Megyei
Könyvtáros Egyesület intézményeit és tagjait is. Szakmai konferenciák,
tanulmányutak és kiállítások jelezték a közös munka eredményeit. 2004-ben
Vác testvérvárosa lett Ipolyság, a már említett könyvtári együttműködés
volt az alapja a testvérvárosi szerződésnek. 2004-ben elnyerte Ipolyság
város Kulturális Díj-át a közös kulturális munkáért, 2010-ben pedig
Ipolyság Város Díszpolgára címet kapott. Könyvtárigazgatóként hivatalos
együttműködési megállapodást kötött Vác Finnországi testvérvárosának,
Järvenpää városának könyvtárával, ahol 2007-ben vett részt a könyvtár
alapításának évfordulóján, illetve finn kollégák jöttek el Vácra. Alapító
tagja a váci Finn-Magyar Baráti Körnek, szoros kapcsolatban áll a Finn
Nagykövetséggel, kezdetben Jari Vilén nagykövettel, aki többször s járt az
általa vezetett könyvtárban. 2013-ban finn baráti közös küldöttséggel
utazott Järvempää-be, 2014-ben pedig a város meghívta egy fotókiállításra,
melyen a Vácról készült fotóinak egy részét mutathatta be. 2015-ben a
finn-magyar kulturális kapcsolatok fejlesztéséért a budapesti Finn
Nagykövetségen Rátz István-díjat vehetett át. 1983-tól vesz részt a
honismereti munkában, 1984-től kezdve minden évben résztvevője az Országos
Honismereti Akadémiának. 1990-ben alapító tagja volt a Honismereti
Szövetségnek, valamint a Pest megyei Honismereti Egyesületnek. A
szövetségnek kezdetektől elnökségi tagja, 1998-tól pedig az egyik alelnöke
volt. Állandó feladatai egyike a minden évben - az ország más-más városában
- megrendezett honismereti akadémiának előkészítése és lebonyolítása,
valamint a rendezvények fotó dokumentációjának elkészítése és archiválása.
Fotói a rendezvényekről a Honismeret folyóiratban rendszeresen megjelennek,
amelynek 1992-1995 között szerkesztőbizottsági tagja is volt. 1978-tól a
Magyar Könyvtáros Egyesület tagja a Pest Megyei Szervezetben.1983-tól
elnökségi tag három ciklusban, 1983-1988 között szerkesztőségi tag a Pest
Megyei Könyvtáros szerkesztő bizottságában. 1990-től a Pest megyei
helyismereti könyvtáros munkaközösség vezetője volt, ami alapját képezte a
később megszervezett országos helyismereti könyvtáros szervezetnek.1994-ben
az első váci tanácskozáson alakult meg a Magyar Könyvtárosok Egyesülete
Helyismereti Könyvtárosok Szervezete, amelynek alapító elnökekét ciklusban,
majd titkára, 2011-től ismét elnöke 2015-ig. Szenvedélyes és következetes
fotózásának köszönhetően teljes fotóarchívumot állított össze a szervezet
életéről. 2007-2011 között tagja volt a Magyar Könyvtárosok Egyesülete
elnökségének, szervezeti feladatai között szerepelt a könyvtári
rendezvények fotó dokumentációjának elkészítése és archiválása is. Az
elnökségi időszakán kívül, 1985-ben, 2002-ben és 2005-ben részt vett a
könyvtárosvándorgyűlések szervezésében. 1993-tól tagja volt a MKE
Módszertani Munkabizottságának, annak az Olvasószolgálati szekcióba történő
beolvadásáig. Szakmai tevékenysége mellett rendszeres előadója volt a
TIT-nek, a konferenciáknak és a szakmai tanácskozásoknak, mintegy 130
előadást tartott könyvtárosoknak, könyvtár látogatóknak, gyerekeknek,
nyugdíjas csoportoknak. Publikációs listája is nagyon gazdag: kiadványok
szerkesztője, tanulmányok szerzője. Megjelent sajtócikkei száma kétszáz
felett van.50 éve készít fényképeket, közel százezer felvétele van, fotói
megtalálhatóak számos folyóiratban, könyvben, de bekerültek a Magyar
Fotográfiai Múzeumba is. Az elmúlt években számos csoportos és egyéni
fotókiállításon vett részt, ezekből kettő Ipolyságon, kettő Vácon, egy az
Országos Idegennyelvű Könyvtárban, egy Erdőkertesen és Szobon, egy pedig
Järvenpää-ben került megrendezésre. Szerepelt az Alkotó Könyvtáros
rovatban. Indoklás: Mándli Gyula nagyon gazdag életpályájából kirajzolódik
az állandóan megújulni képes, munkáját folyamatosan magas színvonalon végző
elhivatott könyvtáros, a megrögzött lokálpatrióta, a határon túli
magyarjainkkal testvérkapcsolatot építő igaz hazafi. A könyvtárügy és a
honismeret köré fonódó élete példaértékű minden honpolgár számára.
Munkásságának egyik legfontosabb eleme az a páratlan szervező és mozgósító
erő, melynek eredményeként számos egyesület és szervezet köszönheti
megalakulását, fennmaradását. Mindezeket figyelembe véve javasoljuk a
Füzéki István Emlékérem Díjra  *
--------- következő rész ---------
Egy csatolt HTML állomány át lett konvertálva...
URL: <https://listserv.niif.hu/pipermail/pemeksz/attachments/20230315/a179c441/attachment.htm>