<div dir="ltr"><br><div>Kedves Kollégák!</div><div><br></div><div>Szomorú hírt osztott meg velünk Bazsóné Megyes Klára tagtársunk. Mándli Gyula a váci könyvtár nyugalmazott igazgatója életének 69. évében befejezte földi pályafutását.</div><div>Szerencsés voltam, hiszen ismerhettem, beszélhettem és találkozhattam vele. Gyulát, aki ismerte csak fényképezőgéppel a kezében tudta elképzelni. Számos könyvtári rendezvényt örökített meg és láttuk a világot az ő szemével</div><div>Utolsó találkozásunkkor mégis nem ő nézet bele a lencsébe, hanem körülötte csattogtak a fényképezőgépek, hiszen 2022 október 20-án az Országos Széchényi Könyvtárban vehette át a Füzéki- István Emlékérmet munkája elismeréséül. Együtt örültünk és gratuláltam egyesületünk nevében. </div><div>Közreadom a díj átadásán elhangzott laudációt, hogy akik személyesen nem ismerték is megismerjék pályafutását, </div><div>Drága Gyula, nyugodj békében, emléked megőrizzük.</div><div>Koglerné Hernádi Ágnes</div><div><br></div><div><br></div><div style="text-align:left"> <i>Mándli Gyula – életrajz és szakmai méltatás
Mándli Gyula 1953. április 24-én született Körmenden. Az érettségi vizsga után, 1971 őszén
népművelőként kezdett el dolgozni a körmendi Városi és Járási Művelődési Központban, majd
1972.január 1-től a Városi és Járási Könyvtárban könyvtárosként folytatta. 1975-1979 között a
Berzsenyi Dániel Tanárképző Főiskola könyvtár - magyar nyelv- és irodalom szakán levelező
tagozaton szerzett oklevelet. </i></div><div style="text-align:left"><i>Feleségével, Szabó Katalinnal 1979-ben költöztek Nagymarosra, azóta
ott élnek. Felesége Nagymaros város Díszpolgára, nyugdíjazásáig alpolgármesterként vezette az
összevont Városi Könyvtár és Művelődési Házat. Mándli Gyula 2000-2002 között kitüntetéses
diplomával végzett az ELTE Bölcsészettudomány Kara levelező tagozatán könyvtári
menedzsmentszakon. 2002-ben megszerezte a könyvtári szakértői engedélyt, melyet 2007-ben
megerősített.
1978 márciusától a szobi Nagyközségi Könyvtár vezetőjeként kezdett el dolgozni Pest megyében. </i></div><div style="text-align:left"><i> Akkor kezdődött a területi könyvtári tevékenység kiépítése, amely révén megismerte a Börzsöny
településeit. A könyvtári munka mellett megbízták a település és társközségei, Ipolydamásd és
Márianosztra helytörténetének kutatásával, amelyet azóta is végez, kiterjesztve az egykori Hont
vármegye területére, illetve a Dunakanyar Eseményeinek archiválására. Jelentős gyűjteményt hozott
létre a nagymarosi erőmű építés munkálatairól. Ettől kezdve élete és munkája meghatározó részévé
vált a helyismereti kutatómunka és archiválás. 1992. augusztus 20-án megkapta a „Népművelésért Díj”-at kiemelkedő szakmai és közéleti tevékenységéért.
17 év szobi tevékenység után, 1994. január elsejétől Szentendrén, a Pest Megyei Könyvtár
Módszertani Osztályán dolgozott 9 hónapot, majd elnyerte a váci könyvtár igazgatói állást, és 1995.
szeptember elsejétől a Katona Lajos Városi könyvtár igazgatójaként folytatta szakmai
tevékenységét. A hagyományos szakmai munka mellett az intézményt a hazai honismereti és
helytörténeti munka egyik alapvető kutatóbázisává fejlesztette, mindkét területen vezető szerepet
betöltve, jelentősdokumentációt sikerült összegyűjtenie. A könyvtár belső átalakítása,
külső felújítása, a számítógépes rendszer létrehozása és fejlesztése, számos elnyert pályázat
segítségével 1995-2015 között folyamatosan történt. Négy Alkalommal pályázott igazgatónak, s
kapta meg az igazgatói munkakört. Az általa vezetett intézményt a Váci Képviselő Testület javaslatára
Pest Megye Közgyűlése 1998. június 19-én Közművelődési Díjban részesítette, 2010.január 22-én
pedig megkapta az önkormányzattól a Vác Város Művelődésért Díjat. A váci sajtóban több száz
cikket közölt a könyvtár munkájáról, kulturális rendezvényekről, helyismereti témákról. 2015.
szeptember elsején megkezdte felmentését a munkahelyén és 2016. május elsejével nyugalomba
vonult.
1991-től, a magyarországi és csehszlovákiai rendszerváltás kezdetétől folyamatos együttműködési
kapcsolatot alakított ki az egykori Hontvármegye székhelyének, Ipolyságnak az
intézményrendszerével. Az ipolysági könyvtárral és a Honti Múzeummal éves szinten
megkötött együttműködési szerződésük volt, amelynek részét képezte a város minden kulturális
intézménye, a városi könyvtár központi irányításával. A 2004-2008 években az NKA pályázaton
több millió forint támogatást nyertek a közös munkára, amelybe bevonták a Pest Megyei Könyvtáros
Egyesület intézményeit és tagjait is. Szakmai konferenciák, tanulmányutak és kiállítások jelezték a
közös munka eredményeit. 2004-ben Vác testvérvárosa lett Ipolyság, a már említett könyvtári
együttműködés volt az alapja a testvérvárosi szerződésnek. 2004-ben elnyerte Ipolyság város
Kulturális Díj-át a közös kulturális munkáért, 2010-ben pedig Ipolyság Város Díszpolgára címet
kapott.
Könyvtárigazgatóként hivatalos együttműködési megállapodást kötött Vác Finnországi
testvérvárosának, Järvenpää városának könyvtárával, ahol 2007-ben vett részt a könyvtár
alapításának évfordulóján, illetve finn kollégák jöttek el Vácra. Alapító tagja a váci Finn-Magyar
Baráti Körnek, szoros kapcsolatban áll a Finn Nagykövetséggel, kezdetben Jari Vilén nagykövettel,
aki többször s járt az általa vezetett könyvtárban. 2013-ban finn baráti közös küldöttséggel utazott
Järvempää-be, 2014-ben pedig a város meghívta egy fotókiállításra, melyen a Vácról készült
fotóinak egy részét mutathatta be. 2015-ben a finn-magyar kulturális kapcsolatok fejlesztéséért a
budapesti Finn Nagykövetségen Rátz István-díjat vehetett át.
1983-tól vesz részt a honismereti munkában, 1984-től kezdve minden évben résztvevője az
Országos Honismereti Akadémiának. 1990-ben alapító tagja volt a Honismereti Szövetségnek,
valamint a Pest megyei Honismereti Egyesületnek. A szövetségnek kezdetektől elnökségi tagja,
1998-tól pedig az egyik alelnöke volt. Állandó feladatai egyike a minden évben - az ország más-más
városában - megrendezett honismereti akadémiának előkészítése és lebonyolítása, valamint a
rendezvények fotó dokumentációjának elkészítése és archiválása. Fotói a rendezvényekről a
Honismeret folyóiratban rendszeresen megjelennek, amelynek 1992-1995 között
szerkesztőbizottsági tagja is volt.
1978-tól a Magyar Könyvtáros Egyesület tagja a Pest Megyei Szervezetben.1983-tól elnökségi tag
három ciklusban, 1983-1988 között szerkesztőségi tag a Pest Megyei Könyvtáros
szerkesztő bizottságában. 1990-től a Pest megyei helyismereti könyvtáros munkaközösség vezetője
volt, ami alapját képezte a később megszervezett országos helyismereti könyvtáros
szervezetnek.1994-ben az első váci tanácskozáson alakult meg a Magyar Könyvtárosok Egyesülete
Helyismereti Könyvtárosok Szervezete, amelynek alapító elnökekét ciklusban, majd titkára, 2011-től
ismét elnöke 2015-ig. Szenvedélyes és következetes fotózásának köszönhetően teljes
fotóarchívumot állított össze a szervezet életéről. 2007-2011 között tagja volt a Magyar
Könyvtárosok Egyesülete elnökségének, szervezeti feladatai között szerepelt a könyvtári
rendezvények fotó dokumentációjának elkészítése és archiválása is. Az elnökségi időszakán kívül,
1985-ben, 2002-ben és 2005-ben részt vett a könyvtárosvándorgyűlések szervezésében. 1993-tól
tagja volt a MKE Módszertani Munkabizottságának, annak az Olvasószolgálati szekcióba történő
beolvadásáig. Szakmai tevékenysége mellett rendszeres előadója volt a TIT-nek, a konferenciáknak
és a szakmai tanácskozásoknak, mintegy 130 előadást tartott könyvtárosoknak,
könyvtár látogatóknak, gyerekeknek, nyugdíjas csoportoknak. Publikációs listája is nagyon gazdag:
kiadványok szerkesztője, tanulmányok szerzője. Megjelent sajtócikkei száma kétszáz felett van.50
éve készít fényképeket, közel százezer felvétele van, fotói megtalálhatóak számos folyóiratban,
könyvben, de bekerültek a Magyar Fotográfiai Múzeumba is. Az elmúlt években számos csoportos
és egyéni fotókiállításon vett részt, ezekből kettő Ipolyságon, kettő Vácon, egy az Országos
Idegennyelvű Könyvtárban, egy Erdőkertesen és Szobon, egy pedig Järvenpää-ben került
megrendezésre. Szerepelt az Alkotó Könyvtáros rovatban.
Indoklás:
Mándli Gyula nagyon gazdag életpályájából kirajzolódik az állandóan megújulni képes, munkáját
folyamatosan magas színvonalon végző elhivatott könyvtáros, a megrögzött lokálpatrióta, a határon
túli magyarjainkkal testvérkapcsolatot építő igaz hazafi. A könyvtárügy és a honismeret köré fonódó
élete példaértékű minden honpolgár számára. Munkásságának egyik legfontosabb eleme az a
páratlan szervező és mozgósító erő, melynek eredményeként számos egyesület és szervezet
köszönheti megalakulását, fennmaradását.
Mindezeket figyelembe véve javasoljuk a Füzéki István Emlékérem Díjra </i><br></div></div>