[Muszkon] Fwd: újdonságajánló könyvtárosoknak
Zoltán Bihari
xantuszkonyv at gmail.com
2015. Már. 11., Sze, 19:37:08 CET
Kedves Partnerünk!
Ajánljuk szíves figyelmükbe a Székely Nemzeti Múzeum újdonságait.
* Roediger Lajos: Kászonszék és Háromszék néprajzos szemmel* Sajtó alá
rendezte, szerkesztette Szőcsné Gazda Enikő
A Székely Nemzeti Múzeum újonnan megjelent kötete Roediger Lajos
(1854–1941) több helyszínre szétszóródott népművészeti, néprajzi jellegű
feljegyzéseiből, levelezéséből, nívós fénykép- és rajzanyagából nyújt
válogatást.
Roediger Lajos, a torjai születésű muzeológus a Bács-Kiskun Vármegyei
Történelmi Társulattól került a 20. század elején Kovásznára, és
bekapcsolódott a Székely Nemzeti Múzeum tudományos tevékenységébe.
A kötet első részében a kászoni kiszállásai alkalmával keletkezett
jelentéseit, leveleit, fotóit, rajzait ismerheti meg az olvasó: 1910–14
közt hitelesen dokumentálta Kászonaltíz- és Feltíz, Jakabfalva, Impér ház-
és kaputípusait, népviseletét, szőtteseit és varrottasait, jelentéseiben
kitér a Katalin kápolna, a Balázsi kúria, a nagykászoni templom, az impéri
kápolna és a gyönyörű magas keresztes kászoni temetők ismertetésére is.
Már kászoni kiszállásai alkalmával is fokozott érdeklődéssel fordult
Roediger a gyapjúfestési receptek felé. A kötet egyik legértékesebb része
az a több mint hetven, növényi alapanyagokból előállítható festékrecept,
amelyeket magyar, román és szász környezetből gyűjtött Roediger.
A kötet második részében elsősorban háromszéki gyűjtések, leírások
olvashatók. Már 1903-ban megjelent a kovásznai kopjafás temetőről készült
írása, amelyben léptékarányos rajzokban ismerhetik meg az érdeklődők a rég
felszámolódott kovásznai és vajnafalvi temetők formagazdag fejfavilágát. A
Székely Nemzeti Múzeum székely varrottasairól, a kovásznai népviselet
felújítási mozgalmairól, a csipketervező Szentkatolnai Bálint Benedek
emlékezetéről, a kovásznai székely lakodalomról és a kazattás
mennyezetekről, a gelencei templom restaurálásáról szóló mind fontosak a
Székelyföld kultúrtörténete szempontjából.
Székely Nemzeti Múzeum, Sepsiszentgyörgy, 2012
kötött, 205×270, 120 oldal
Ár: 4900 Ft
ISBN 978-973-0-13990-7
*Kastélyok, udvarházak és lakóik a régi Székelyföldön** In memoriam Demény
Lajos (1926–2010)*
Szerkesztette: Tüdős S. Kinga
Az erdélyi magyar történetírás kiemelkedő egyénisége, a tudományos
utánpótláson állandóan fáradozó, szakismereteit és tapasztalatait átadni
kívánó, mindenben és mindenhol kortársait segítő embere volt korának Demény
Lajos. „Ő volt a »bukaresti magyar«, aki az akkor kifelé is roppant
hiatalos román akadémiai történettudományi intézetben »képviselte« magyar
történetírást. Amely magyar történetírás – sőt, önmagában az, aki a magyar
történelemről beszél – tudottan vörös posztó módjár ingerelte a román
nacionalizmusokat” – olvashatjuk Glatz Ferenc köszöntő sorait Demény Lajos
Emlékkönyvében.
Demény Lajos történész, a Román Tudományos Akadémia bukaresti „Nicolae
Iorga” Történettudományi Intézet tudományos kutatója, a Magyar Tudományos
Akadémia külső tagja halálának egyesztendős évfordulója alkalmából
tanítványai, barátai, tisztelői 2011. szeptember 22–23-án a
sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeumban In memoiram Demény Lajos
1926–2010 című előadássorozattal emlékeztek meg az erdélyi magyarság kiváló
egyéniségére.
Székely Nemzeti Múzeum, Sepsiszentgyörgy, 2013
fűzött, 165×235, 392 oldal
Ár: 5500 Ft
ISBN 978-973-0-15187-9
* D. Haszmann Orsolya: A csernátoni Haszmann Pál Múzeum – képes album* Már
a kezdetekkor „élő” múzeum, és szerencsére meg tudott maradni annak a mai
napigi is. Sátrazó diákok tucatjai tanulták a hagyományos mesterségek
fortélyait, vagy besegítettek a gyűjtemények rendezésébe, karbantartásába
egy olyan korban, amikor a múzeumpedagógia fogalma még ismeretlen volt
nálunk. A szelíd mosolyú pedagógus, id. Haszmann Pál kitűnően ráérzett a
közgyűjtemények élővé tételének, vagyis a modern muzeológia művelésének a
módozataira, arra, hogy nem elég a régmúlt korok tárgyi emlékeit „szemmel
simogatni”, nem elég a szépérzékünket fejleszteni általuk, de meg kell
tanulnunk a történetüket, anépi mesterségek észjárását, zsenialitását, sőt
a tárgyak újraalkotását, továbbgondolását, akár rendeltetésük
újraértelmezését.
Pali bácsi kiváló pedagógiai érzékkel „megfertőzte” először saját
családját, hiszen fiai, unokái folytatják az általa indított munkát, majd
nagyobb családját, a Kárpát-medence magyarságát. Kevés olyan anyaországi és
az elszakított terülteken élő magyar van, akinek nem csillan fel a szeme,
ha Csernátonról hall. (Vargha Mihály igazgató)
Székely Nemzeti Múzeum, Sepsiszentgyörgy, 2013
kötött, 235×210, 84 oldal
Ár: 4200 Ft
ISBN 978-973-0-15379-8
* Erdélyi csipkék* Kiállítási katalógus
Válogatta, a tanulmányt és tárgyleírásokat írt: Szőcsné Gazda Enikő
Erdély tárgyi kultúrájában, különösen a 19.század végén és a 20. század
első felében kiemelt szerep jutott a csipkekészítésnek és
csipkehasználatnak. Bár kétségtlene, hogy e női munka rohamos térnyerését
nagy mértékben befolyásolta a 19. század második felének iskolai
kézimunkaoktatása, a 20. század elejére a csipke annyira intergálódott az
erdélyi ízlévilágba, hogy talán egyetlen ház sem létezett, amelyben ne
lettek volna ezzel ékesített lakástextilek, ruhadarabok.
Székely Nemzeti Múzeum, Sepsiszentgyörgy, 2013
kötött, 235×210, 108 oldal
Ár: 4200 Ft
ISBN 978-973-0-15780-2
* Kós Károly Székely Nemzeti Múzeuma* A Székely Nemzeti Múzeum pompás
palotája nemcsak Sepsiszentgyörgy, Erdély, hanem az egész magyar épített
örökség kiemelkedő értéke. Keletkezése, története és jelene egyaránt az itt
élő magyarok öntudatosságát, élni akarását bizonyítja. Azt, hogy a világ
joggal keresheti bennünk nemcsak a katonanépet, hanem a kultúrát,
művészetet értő és szerető nemzetet is.
A tervező Kós Károly így vall életműve egyik legszebb,
legjelentőségteljesebb, reprezentívabb darabjáról: „Mondják, hogy érdekes,
és hogy székely épület. Én csak azt tudom, hogy jól megépített épület, ami
szolidságával a székely munkát dicséri. Ami benne az én részem, arra csak
azt mondhatom, hogy jót akartam, a székely nemzetnek székely kultúrházat
akartam.”
Székely Nemzeti Múzeum, Sepsiszentgyörgy, 2012
kötött, 235×210, 46 oldal
Ár: 3800 Ft
ISBN 978-973-0-13038-6
* Csáki Árpád: Pálos misszió Háromszéken a 18. században** Az illyefalvi
rendház és könyvei*
Nagy Mózes helybeli plébános, apostoli misszionárius hívására a 18. század
legelején pálos szerzetesek érkeztek az alsóháromszéki Illyefalvára azzal a
megbízással, hogy a plébánia vezetése mellett a túlnyomóan protestáns vidék
katolikus közösségeinek lelki gondozását ellásák.
Induló könyv- és könyvtártörténeti sorozatunk első kötete végigköveti a
háromszéki pálos misszió több mint nyolc évtizedes történetét a
megtelepítésről egészen a rend magyarországi feloszlatásáig, bemutatja a
fából épült kis rendház könyvtárának rendszerezésében és bővítésében
szerepet játszó szerzeteseket, valamint ismerteti a plébánis gyűjteményében
fennmaradt pálos vonatkozású könyvek katalógusát.
Székely Nemzeti Múzeum, Sepsiszentgyörgy, 2013
fűzött, 145×210, 104 oldal
Ár: 2000 Ft
ISBN 978-973-0-14180-1
* Daniel G. Scheint: Az erdélyi székelyek földje és népe természeti,
politikai, statisztikai és történelmi szempontból (1833)* Sheint műve nem
az első próbálkozás Székelyföld leírására, korábban, a 18. században több
munka készült, amely ugyanazt a célt tűzte ki maga elé.
A könyvet a szerző az államismeret műfajába helyezte, mikor „hon- és
népismeret” szerepel a címlapon, és „honismeretként” a tartalomjegyzéknek
azokat a tételeit sorolja fel, melyek során a természetföldrajzi
állapotokat írja le, néhol gazdaságföldrajzi megállapításokkal fűszerezve.
A „második szakasz” a terület „politikai”, vagyis világi közigazgatási
felosztását írja le, magyar szerzők alapján, Udvarhely, Három-, Csík, Maros
és Aranyos szék sorrendben. Ehhez a fejezethez kapcsolódik a területhez
található romok leírása.
A könyv második része a „nép” leírását adja. Ebben, a kor szokásainak
megfelelően, jellemzi a székelyeket. Az erdélyi magyar–szász (német)
együttélésnek sok évszázdos történelme van, és nem véletlen, hogy a szász
közgondolkodásban már a 16. században feltűntek a negatív magyarságkép
elemei – míg a szorgalom, rendtartás, munkabírás, a békés polgári erények a
szászoknak jártak ki, a magyarokat a barbár, művészetellenes, lobbanékony,
szabadságszerető, harcias jelzők illették.
Székely Nemzeti Múzeum, Sepsiszentgyörgy, 2012
kötött, 150×210, 170 oldal + térképmelléklettel
Ár: 3800 Ft
ISBN 978-973-0-12929-8
* Pesty Frigyes helynévgyűjteménye 1864–1865 I.*
* Székelyföld és térsége I. Kovászna megye* (Függelék: A Brassó megye
területére vonatkozó magyar nyelvű jelentések)
Pesty Frigyes 1864–1865-ös, az egész Magyarországra és Erdélyre kiterjedő
helynévgyűjtését 1890-ben vásárolta meg a tudós özvegyétől a Magyar Nemzeti
Múzeum. Itt, a később önállósuló Országos Széchenyi Könyvtárban az 1960-as
években a teljes anyagról mikrofilm-másolat készült. A gyűjteményből vagy
az egyes településeken történt felvételek anyagából már korán
hasznosítottak adatokat a kutatók, így a székelyföldieket Orbán Balázs
mindjárt az adatfelvételt követően is. A gyűjtemény feldolgozásának,
kiadásának helyzetét fél évtizede Hajdú Mihály összegezte.
Székely Nemzeti Múzeum, Sepsiszentgyörgy – Országos Széchenyi Könyvtár,
Budapest, 2012
kötött, 210×290, 234 oldal
Ár: 6000 Ft
ISBN 978-973-200-598-0
* Pesty Frigyes helynévgyűjteménye 1864–1865 II.** Székelyföld és térsége
II. Hargita megye*
(Függelék: A mai moldvai megyék területére vonatkozó csíkszéki felvétel)
Pesty Frigyes 1864–1865-ös, az egész Magyarországra és Erdélyre kiterjedő
helynévgyűjtését 1890-ben vásárolta meg a tudós özvegyétől a Magyar Nemzeti
Múzeum. Itt, a később önállósuló Országos Széchenyi Könyvtárban az 1960-as
években a teljes anyagról mikrofilm-másolat készült. A gyűjteményből vagy
az egyes településeken történt felvételek anyagából már korán
hasznosítottak adatokat a kutatók, így a székelyföldieket Orbán Balázs
mindjárt az adatfelvételt követően is. A gyűjtemény feldolgozásának,
kiadásának helyzetét fél évtizede Hajdú Mihály összegezte.
Székely Nemzeti Múzeum, Sepsiszentgyörgy – Országos Széchenyi Könyvtár,
Budapest, 2013
kötött, 210×290, 320 oldal
Ár: 7500 Ft
ISBN 978-973-200-615-4
* Pesty Frigyes helynévgyűjteménye 1864–1865 III.*
* Székelyföld és térsége III. Maros megye* (Függelék: A megye területére
vonatkozó székelyföldi felvétel és a többi magyar nyelvű jelentés)
Pesty Frigyes 1864–1865-ös, az egész Magyarországra és Erdélyre kiterjedő
helynévgyűjtését 1890-ben vásárolta meg a tudós özvegyétől a Magyar Nemzeti
Múzeum. Itt, a később önállósuló Országos Széchenyi Könyvtárban az 1960-as
években a teljes anyagról mikrofilm-másolat készült. A gyűjteményből vagy
az egyes településeken történt felvételek anyagából már korán
hasznosítottak adatokat a kutatók, így a székelyföldieket Orbán Balázs
mindjárt az adatfelvételt követően is. A gyűjtemény feldolgozásának,
kiadásának helyzetét fél évtizede Hajdú Mihály összegezte.
Székely Nemzeti Múzeum, Sepsiszentgyörgy – Országos Széchenyi Könyvtár,
Budapest, 2014
kötött, 210×290, 286 oldal
Ár: 7500 Ft
ISBN 978-973-200-615-4
* A Székely Nemzeti Múzeum Acta Siculica 2011 évkönyve* A tartalomból:
Jánosi Csaba – Berszán József – Péter Éva: A Csomád-hegység ásványvizes
fürdői
Vörösváry Gábor: Adatok a Gyergyói- és Csíki-medence kultúrflórájának
ismeretéhez
Urák István – Máthé István: Csíki-medencei lápok pókjainak (Arachnida:
Araneae) faunisztikai és ökológiai vizsgálata
Rozner István: Kovászna megye levélbogár-faunájának alapvetése (Coleoptera:
Chrysomelidae)
Kutasi Csaba – Tallósi Béla: A Csukás futóbogarai (Coleoptera: Carabidae)
Kocs Irén – Podlussány Attila – Tallósi Béla – Kutasi Csaba – Rozner István
– Ádám László: Adatok a Csukás-hegység bogárfaunájához (Coleoptera)
Nyárádi Zsolt – Rejtő András: Tordátfalva és egyháza (Adatok a 18–19.
századi unitárius egyházközségi levéltári forrásokból)
B. Garda Dezső: Gyergyó a 18–19. század fordulóján keletkezett források
tükrében
Süli Attila: A szabadságharc hősi halottja: zabolai gróf Mikes Kelemen
ezredes (1820–1849)
Szőcsné Gazda Enikő: A Zathureczky család székelyföldi ága a 19. században.
Gazdaság- és mentalitástörténeti vázlat
Nagy Botond: Székely kivándorlás és hivatalnoki magatartás Háromszéken
Nagy Szabolcs: Az 1916-os román megszállás egy sepsiszentgyörgyi patikus
szemével
Székely Nemzeti Múzeum, Sepsiszentgyörgy, 2011
fűzött, 210×295, 742 oldal
Ár: 9900 Ft
ISSN 1843-8385
* A Székely Nemzeti Múzeum Acta Siculica 2012–2013 évkönyve* A tartalomból:
Kis Boglárka Mercedesz – Kálmán Krisztina: Adatok a székelyföldi
ásványvizek stabilizotóp geokémiai kutatásihoz
Kővári István: Kisvízi időszakok vizsgálata a Kovászna-patak felső szakaszán
Kisgyörgy Blanka: Kastélyprakjainkról
Urák István – Máthé István: A Lucs-tőzegláp pókjainak faunisztikus és
ökológiai vizsgálata
Kocs Irén: Adatok a Vargyas-szoros és környékének ormányosalkatú
bogárfaunájához
Imecs István – Ujvári Krisztián Róbert: Antropogén források és azok hatása
a Csíki medence tíz patakjának halállományára
Molnár Lídia: Adatok az erdei fülesbagoly téli táplálkozásához
Sepsiszentgyörgyön köpetvizsgálatok alapján
Barti, Levente: The edible dormouse (Glis glis), as a cave-dwelling species
in Romania
László Attila: Székely Zoltán, a régész
Bordi Zsigmond Lóránd – Józsa Lajos: Egy elfejtett régészeti lelőhely – a
miklósvár-nagymátyás-pataki őstelep
Bordi Zsigmond Lóránd – Boér Laura: Adalékok a Székely Nemzeti Múzeum
történetéhez: Vasady Nagy Gyula és Carl Gooss levelezése, 1876–1878
Puskás József: Adatok Kovászna megye régészeti repertóriumához I.
Székely Nemzeti Múzeum, Sepsiszentgyörgy, 2011
fűzött, 210×295, 774 oldal
Ár: 12900 Ft
ISSN 1843-8385
Rendelésük esetén az ajánlatunkban szereplő - kedvezményes - árak
érvényesek.
Amennyiben bármelyik kiadványuk felkeltette érdeklődését, várjuk szíves
megrendelését az alábbi elérhetőségéken.
Telefon: +36/1/351-4733, +36/ 30/495-7959
E-mail: xantusz at hdsnet.hu
Értesüljön első kézből újdonságainkról, eseményeinkről, csatlakozzon
hozzánk a Facebookon!
Bihari
Zoltán
--------- következő rész ---------
Egy csatolt HTML állomány át lett konvertálva...
URL: <https://listserv.niif.hu/pipermail/muszkon/attachments/20150311/7c9a3a1d/attachment-0001.html>
További információk a(z) Muszkon levelezőlistáról