<div dir="ltr"><div class="gmail_quote"><div bgcolor="#FFFFFF" text="#000000"><font face="Calibri">Kedves Partnerünk!<br><br>
      Ajánljuk szíves figyelmükbe a Székely Nemzeti Múzeum újdonságait.<br><br><b>
      Roediger Lajos: Kászonszék és Háromszék néprajzos szemmel<br></b>
      Sajtó alá rendezte, szerkesztette Szőcsné Gazda Enikő<br>
      A Székely Nemzeti Múzeum újonnan megjelent kötete Roediger Lajos
      (1854–1941) több helyszínre szétszóródott népművészeti, néprajzi
      jellegű feljegyzéseiből, levelezéséből, nívós fénykép- és
      rajzanyagából nyújt válogatást.<br>
      Roediger Lajos, a torjai születésű muzeológus a Bács-Kiskun
      Vármegyei Történelmi Társulattól került a 20. század elején
      Kovásznára, és bekapcsolódott a Székely Nemzeti Múzeum tudományos
      tevékenységébe.<br>
      A kötet első részében a kászoni kiszállásai alkalmával keletkezett
      jelentéseit, leveleit, fotóit, rajzait ismerheti meg az olvasó:
      1910–14 közt hitelesen dokumentálta Kászonaltíz- és Feltíz,
      Jakabfalva, Impér ház- és kaputípusait, népviseletét, szőtteseit
      és varrottasait, jelentéseiben kitér a Katalin kápolna, a Balázsi
      kúria, a nagykászoni templom, az impéri kápolna és a gyönyörű
      magas keresztes kászoni temetők ismertetésére is.<br>
      Már kászoni kiszállásai alkalmával is fokozott érdeklődéssel
      fordult Roediger a gyapjúfestési receptek felé. A kötet egyik
      legértékesebb része az a több mint hetven, növényi alapanyagokból
      előállítható festékrecept, amelyeket magyar, román és szász
      környezetből gyűjtött Roediger.<br>
      A kötet második részében elsősorban háromszéki gyűjtések, leírások
      olvashatók. Már 1903-ban megjelent a kovásznai kopjafás temetőről
      készült írása, amelyben léptékarányos rajzokban ismerhetik meg az
      érdeklődők a rég felszámolódott kovásznai és vajnafalvi temetők
      formagazdag fejfavilágát. A Székely Nemzeti Múzeum székely
      varrottasairól, a kovásznai népviselet felújítási mozgalmairól, a
      csipketervező Szentkatolnai Bálint Benedek emlékezetéről, a
      kovásznai székely lakodalomról és a kazattás mennyezetekről, a
      gelencei templom restaurálásáról szóló mind fontosak a Székelyföld
      kultúrtörténete szempontjából.<br>
      Székely Nemzeti Múzeum, Sepsiszentgyörgy, 2012<br>
      kötött, 205×270, 120 oldal<br>
      Ár: 4900 Ft<br>
      ISBN 978-973-0-13990-7<br>
      <br><br><b>Kastélyok, udvarházak és lakóik a régi Székelyföldön<br></b><i>
      In memoriam Demény Lajos (1926–2010)</i><br>
      Szerkesztette: Tüdős S. Kinga<br>
      Az erdélyi magyar történetírás kiemelkedő egyénisége, a tudományos
      utánpótláson állandóan fáradozó, szakismereteit és tapasztalatait
      átadni kívánó, mindenben és mindenhol kortársait segítő embere
      volt korának Demény Lajos. „Ő volt a »bukaresti magyar«, aki az
      akkor kifelé is roppant hiatalos román akadémiai történettudományi
      intézetben »képviselte« magyar történetírást. Amely magyar
      történetírás – sőt, önmagában az, aki a magyar történelemről
      beszél – tudottan vörös posztó módjár ingerelte a román
      nacionalizmusokat” – olvashatjuk Glatz Ferenc köszöntő sorait
      Demény Lajos Emlékkönyvében.<br>
      Demény Lajos történész, a Román Tudományos Akadémia bukaresti
      „Nicolae Iorga” Történettudományi Intézet tudományos kutatója, a
      Magyar Tudományos Akadémia külső tagja halálának egyesztendős
      évfordulója alkalmából tanítványai, barátai, tisztelői 2011.
      szeptember 22–23-án a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeumban
      In memoiram Demény Lajos 1926–2010 című előadássorozattal
      emlékeztek meg az erdélyi magyarság kiváló egyéniségére.<br>
      Székely Nemzeti Múzeum, Sepsiszentgyörgy, 2013<br>
      fűzött, 165×235, 392 oldal<br>
      Ár: 5500 Ft<br>
      ISBN 978-973-0-15187-9<br>
      <br><br><b>
      D. Haszmann Orsolya: A csernátoni Haszmann Pál Múzeum – képes
      album<br></b>
      Már a kezdetekkor „élő” múzeum, és szerencsére meg tudott maradni
      annak a mai napigi is. Sátrazó diákok tucatjai tanulták a
      hagyományos mesterségek fortélyait, vagy besegítettek a
      gyűjtemények rendezésébe, karbantartásába egy olyan korban, amikor
      a múzeumpedagógia fogalma még ismeretlen volt nálunk. A szelíd
      mosolyú pedagógus, id. Haszmann Pál kitűnően ráérzett a
      közgyűjtemények élővé tételének, vagyis a modern muzeológia
      művelésének a módozataira, arra, hogy nem elég a régmúlt korok
      tárgyi emlékeit „szemmel simogatni”, nem elég a szépérzékünket
      fejleszteni általuk, de meg kell tanulnunk a történetüket, anépi
      mesterségek észjárását, zsenialitását, sőt a tárgyak
      újraalkotását, továbbgondolását, akár rendeltetésük
      újraértelmezését.<br>
      Pali bácsi kiváló pedagógiai érzékkel „megfertőzte” először saját
      családját, hiszen fiai, unokái folytatják az általa indított
      munkát, majd nagyobb családját, a Kárpát-medence magyarságát.
      Kevés olyan anyaországi és az elszakított terülteken élő magyar
      van, akinek nem csillan fel a szeme, ha Csernátonról hall. (Vargha
      Mihály igazgató)<br>
      Székely Nemzeti Múzeum, Sepsiszentgyörgy, 2013<br>
      kötött, 235×210, 84 oldal<br>
      Ár: 4200 Ft<br>
      ISBN 978-973-0-15379-8<br>
      <br><br><b>
      Erdélyi csipkék<br></b>
      Kiállítási katalógus<br>
      Válogatta, a tanulmányt és tárgyleírásokat írt: Szőcsné Gazda
      Enikő<br>
      Erdély tárgyi kultúrájában, különösen a 19.század végén és a 20.
      század első felében kiemelt szerep jutott a csipkekészítésnek és
      csipkehasználatnak. Bár kétségtlene, hogy e női munka rohamos
      térnyerését nagy mértékben befolyásolta a 19. század második
      felének iskolai kézimunkaoktatása, a 20. század elejére a csipke
      annyira intergálódott az erdélyi ízlévilágba, hogy talán egyetlen
      ház sem létezett, amelyben ne lettek volna ezzel ékesített
      lakástextilek, ruhadarabok.<br>
      Székely Nemzeti Múzeum, Sepsiszentgyörgy, 2013<br>
      kötött, 235×210, 108 oldal<br>
      Ár: 4200 Ft<br>
      ISBN 978-973-0-15780-2<br>
      <br>
      <br><b>
      Kós Károly Székely Nemzeti Múzeuma<br></b>
      A Székely Nemzeti Múzeum pompás palotája nemcsak
      Sepsiszentgyörgy, Erdély, hanem az egész magyar épített örökség
      kiemelkedő értéke. Keletkezése, története és jelene egyaránt az
      itt élő magyarok öntudatosságát, élni akarását bizonyítja. Azt,
      hogy a világ joggal keresheti bennünk nemcsak a katonanépet, hanem
      a kultúrát, művészetet értő és szerető nemzetet is.<br>
      A tervező Kós Károly így vall életműve egyik legszebb,
      legjelentőségteljesebb, reprezentívabb darabjáról: „Mondják, hogy
      érdekes, és hogy székely épület. Én csak azt tudom, hogy jól
      megépített épület, ami szolidságával a székely munkát dicséri. Ami
      benne az én részem, arra csak azt mondhatom, hogy jót akartam, a
      székely nemzetnek székely kultúrházat akartam.”<br>
      Székely Nemzeti Múzeum, Sepsiszentgyörgy, 2012<br>
      kötött, 235×210, 46 oldal<br>
      Ár: 3800 Ft<br>
      ISBN 978-973-0-13038-6<br>
      <br><br><b>
      Csáki Árpád: Pálos misszió Háromszéken a 18. században<br></b><i>
      Az illyefalvi rendház és könyvei</i><br>
      Nagy Mózes helybeli plébános, apostoli misszionárius hívására a
      18. század legelején pálos szerzetesek érkeztek az alsóháromszéki
      Illyefalvára azzal a megbízással, hogy a plébánia vezetése mellett
      a túlnyomóan protestáns vidék katolikus közösségeinek lelki
      gondozását ellásák.<br>
      Induló könyv- és könyvtártörténeti sorozatunk első kötete
      végigköveti a háromszéki pálos misszió több mint nyolc évtizedes
      történetét a megtelepítésről egészen a rend magyarországi
      feloszlatásáig, bemutatja a fából épült kis rendház könyvtárának
      rendszerezésében és bővítésében szerepet játszó szerzeteseket,
      valamint ismerteti a plébánis gyűjteményében fennmaradt pálos
      vonatkozású könyvek katalógusát.<br>
      Székely Nemzeti Múzeum, Sepsiszentgyörgy, 2013<br>
      fűzött, 145×210, 104 oldal<br>
      Ár: 2000 Ft<br>
      ISBN 978-973-0-14180-1<br>
      <br>
      <br><b>
      Daniel G. Scheint: Az erdélyi székelyek földje és népe természeti,
      politikai, statisztikai és történelmi szempontból (1833)<br></b>
      Sheint műve nem az első próbálkozás Székelyföld leírására,
      korábban, a 18. században több munka készült, amely ugyanazt a
      célt tűzte ki maga elé.<br>
      A könyvet a szerző az államismeret műfajába helyezte, mikor „hon-
      és népismeret” szerepel a címlapon, és „honismeretként” a
      tartalomjegyzéknek azokat a tételeit sorolja fel, melyek során a
      természetföldrajzi állapotokat írja le, néhol gazdaságföldrajzi
      megállapításokkal fűszerezve. A „második szakasz” a terület
      „politikai”, vagyis világi közigazgatási felosztását írja le,
      magyar szerzők alapján, Udvarhely, Három-, Csík, Maros és Aranyos
      szék sorrendben. Ehhez a fejezethez kapcsolódik a területhez
      található romok leírása.<br>
      A könyv második része a „nép” leírását adja. Ebben, a kor
      szokásainak megfelelően, jellemzi a székelyeket. Az erdélyi
      magyar–szász (német) együttélésnek sok évszázdos történelme van,
      és nem véletlen, hogy a szász közgondolkodásban már a 16.
      században feltűntek a negatív magyarságkép elemei – míg a
      szorgalom, rendtartás, munkabírás, a békés polgári erények a
      szászoknak jártak ki, a magyarokat a barbár, művészetellenes,
      lobbanékony, szabadságszerető, harcias jelzők illették.<br>
      Székely Nemzeti Múzeum, Sepsiszentgyörgy, 2012<br>
      kötött, 150×210, 170 oldal + térképmelléklettel<br>
      Ár: 3800 Ft<br>
      ISBN 978-973-0-12929-8<br><br>
      <br><b>
      Pesty Frigyes helynévgyűjteménye 1864–1865 I.<br></b><i>
      Székelyföld és térsége I. Kovászna megye<br></i>
      (Függelék: A Brassó megye területére vonatkozó magyar nyelvű
      jelentések)<br>
      Pesty Frigyes 1864–1865-ös, az egész Magyarországra és Erdélyre
      kiterjedő helynévgyűjtését 1890-ben vásárolta meg a tudós
      özvegyétől a Magyar Nemzeti Múzeum. Itt, a később önállósuló
      Országos Széchenyi Könyvtárban az 1960-as években a teljes
      anyagról mikrofilm-másolat készült. A gyűjteményből vagy az egyes
      településeken történt felvételek anyagából már korán
      hasznosítottak adatokat a kutatók, így a székelyföldieket Orbán
      Balázs mindjárt az adatfelvételt követően is. A gyűjtemény
      feldolgozásának, kiadásának helyzetét fél évtizede Hajdú Mihály
      összegezte.<br>
      Székely Nemzeti Múzeum, Sepsiszentgyörgy – Országos Széchenyi
      Könyvtár, Budapest, 2012<br>
      kötött, 210×290, 234 oldal<br>
      Ár: 6000 Ft<br>
      ISBN 978-973-200-598-0<br><br>
      <br><b>
      Pesty Frigyes helynévgyűjteménye 1864–1865 II.<br></b><i>
      Székelyföld és térsége II. Hargita megye</i><br>
      (Függelék: A mai moldvai megyék területére vonatkozó csíkszéki
      felvétel)<br>
      Pesty Frigyes 1864–1865-ös, az egész Magyarországra és Erdélyre
      kiterjedő helynévgyűjtését 1890-ben vásárolta meg a tudós
      özvegyétől a Magyar Nemzeti Múzeum. Itt, a később önállósuló
      Országos Széchenyi Könyvtárban az 1960-as években a teljes
      anyagról mikrofilm-másolat készült. A gyűjteményből vagy az egyes
      településeken történt felvételek anyagából már korán
      hasznosítottak adatokat a kutatók, így a székelyföldieket Orbán
      Balázs mindjárt az adatfelvételt követően is. A gyűjtemény
      feldolgozásának, kiadásának helyzetét fél évtizede Hajdú Mihály
      összegezte.<br>
      Székely Nemzeti Múzeum, Sepsiszentgyörgy – Országos Széchenyi
      Könyvtár, Budapest, 2013<br>
      kötött, 210×290, 320 oldal<br>
      Ár: 7500 Ft<br>
      ISBN 978-973-200-615-4<br><br>
      <br><b>
      Pesty Frigyes helynévgyűjteménye 1864–1865 III.<br></b><i>
      Székelyföld és térsége III. Maros megye<br></i>
      (Függelék: A megye területére vonatkozó székelyföldi felvétel és a
      többi magyar nyelvű jelentés)<br>
      Pesty Frigyes 1864–1865-ös, az egész Magyarországra és Erdélyre
      kiterjedő helynévgyűjtését 1890-ben vásárolta meg a tudós
      özvegyétől a Magyar Nemzeti Múzeum. Itt, a később önállósuló
      Országos Széchenyi Könyvtárban az 1960-as években a teljes
      anyagról mikrofilm-másolat készült. A gyűjteményből vagy az egyes
      településeken történt felvételek anyagából már korán
      hasznosítottak adatokat a kutatók, így a székelyföldieket Orbán
      Balázs mindjárt az adatfelvételt követően is. A gyűjtemény
      feldolgozásának, kiadásának helyzetét fél évtizede Hajdú Mihály
      összegezte.<br>
      Székely Nemzeti Múzeum, Sepsiszentgyörgy – Országos Széchenyi
      Könyvtár, Budapest, 2014<br>
      kötött, 210×290, 286 oldal<br>
      Ár: 7500 Ft<br>
      ISBN 978-973-200-615-4<br><br>
      <br><b>
      A Székely Nemzeti Múzeum Acta Siculica 2011 évkönyve<br></b>
      A tartalomból:<br>
      Jánosi Csaba – Berszán József – Péter Éva: A Csomád-hegység
      ásványvizes fürdői<br>
      Vörösváry Gábor: Adatok a Gyergyói- és Csíki-medence
      kultúrflórájának ismeretéhez<br>
      Urák István – Máthé István: Csíki-medencei lápok pókjainak
      (Arachnida: Araneae) faunisztikai és ökológiai vizsgálata<br>
      Rozner István: Kovászna megye levélbogár-faunájának alapvetése
      (Coleoptera: Chrysomelidae)<br>
      Kutasi Csaba – Tallósi Béla: A Csukás futóbogarai (Coleoptera:
      Carabidae)<br>
      Kocs Irén – Podlussány Attila – Tallósi Béla – Kutasi Csaba –
      Rozner István – Ádám László: Adatok a Csukás-hegység
      bogárfaunájához (Coleoptera)<br>
      Nyárádi Zsolt – Rejtő András: Tordátfalva és egyháza (Adatok a
      18–19. századi unitárius egyházközségi levéltári forrásokból)<br>
      B. Garda Dezső: Gyergyó a 18–19. század fordulóján keletkezett
      források tükrében<br>
      Süli Attila: A szabadságharc hősi halottja: zabolai gróf Mikes
      Kelemen ezredes (1820–1849)<br>
      Szőcsné Gazda Enikő: A Zathureczky család székelyföldi ága a 19.
      században. Gazdaság- és mentalitástörténeti vázlat<br>
      Nagy Botond: Székely kivándorlás és hivatalnoki magatartás
      Háromszéken<br>
      Nagy Szabolcs: Az 1916-os román megszállás egy sepsiszentgyörgyi
      patikus szemével<br>
      Székely Nemzeti Múzeum, Sepsiszentgyörgy, 2011<br>
      fűzött, 210×295, 742 oldal<br>
      Ár: 9900 Ft<br>
      ISSN 1843-8385<br>
      <br>
      <br><b>
      A Székely Nemzeti Múzeum Acta Siculica 2012–2013 évkönyve<br></b>
      A tartalomból:<br>
      Kis Boglárka Mercedesz – Kálmán Krisztina: Adatok a székelyföldi
      ásványvizek stabilizotóp geokémiai kutatásihoz<br>
      Kővári István: Kisvízi időszakok vizsgálata a Kovászna-patak felső
      szakaszán<br>
      Kisgyörgy Blanka: Kastélyprakjainkról<br>
      Urák István – Máthé István: A Lucs-tőzegláp pókjainak faunisztikus
      és ökológiai vizsgálata<br>
      Kocs Irén: Adatok a Vargyas-szoros és környékének ormányosalkatú
      bogárfaunájához<br>
      Imecs István – Ujvári Krisztián Róbert: Antropogén források és
      azok hatása a Csíki medence tíz patakjának halállományára<br>
      Molnár Lídia: Adatok az erdei fülesbagoly téli táplálkozásához
      Sepsiszentgyörgyön köpetvizsgálatok alapján<br>
      Barti, Levente: The edible dormouse (Glis glis), as a
      cave-dwelling species in Romania<br>
      László Attila: Székely Zoltán, a régész<br>
      Bordi Zsigmond Lóránd – Józsa Lajos: Egy elfejtett régészeti
      lelőhely – a miklósvár-nagymátyás-pataki őstelep<br>
      Bordi Zsigmond Lóránd – Boér Laura: Adalékok a Székely Nemzeti
      Múzeum történetéhez: Vasady Nagy Gyula és Carl Gooss levelezése,
      1876–1878<br>
      Puskás József: Adatok Kovászna megye régészeti repertóriumához I.<br>
      Székely Nemzeti Múzeum, Sepsiszentgyörgy, 2011<br>
      fűzött, 210×295, 774 oldal<br>
      Ár: 12900 Ft<br>
      ISSN 1843-8385<br>
      <br>
      <br>
      Rendelésük esetén az ajánlatunkban szereplő - kedvezményes - árak érvényesek.</font></div><div bgcolor="#FFFFFF" text="#000000"><font face="Calibri"><br>
      Amennyiben bármelyik kiadványuk felkeltette érdeklődését, várjuk
      szíves megrendelését az alábbi elérhetőségéken.<br>
      Telefon: +36/1/351-4733, <a href="tel:%2B36%2F%2030%2F495-7959" value="+36304957959" target="_blank">+36/ 30/495-7959</a><br>
      E-mail: <a href="mailto:xantusz@hdsnet.hu" target="_blank">xantusz@hdsnet.hu</a><br>
      <br>
      Értesüljön első kézből újdonságainkról, eseményeinkről,
      csatlakozzon hozzánk a Facebookon!  <br>
      <br>
      <br>
      <br>
       <br>
                                                                      
       Bihari Zoltán</font>
  </div>

</div><br></div>