[Muszkon] Fwd: újdonságok könyvtárosoknak

2014. Júl. 7., H, 09:51:35 CEST

 Kedves Partnerünk!

Ajánljuk figyelmébe az Életjel Kiadó újdonságait.

Mészáros Zoltán: Küszködés a síkságon 1. rész
Esszék és tanulmányok a Vajdaság történetéről és jelenéről
Életjel Könyvek
Itt, a Vajdaságban ‒ és máshol is a világon ‒ hirdettek már mindenfélét:
többször bejelentették a történelem végét, a múlt eltörlését, mondván: a
múlt már nem érdekes, túlhaladott, eseményei nem hatnak ránk többé. Azt is
hangoztatták, hogy a múlt állandóan ismétlődik, és azt is, hogy bizonyos
dolgok sohasem fognak újra megtörténni. A szerzők általában azt
hangsúlyozzák, hogy tárgyilagosan és elfogultság nélkül írnak. Műveiket
mégis felhasználják olyan ideológiai profilok kiépítésére is, amelyek
nehezen értelmezhető kapcsolatban vannak a valósággal, és ez még annál is
rosszabb, mintha egyáltalán nem lenne közük hozzá, hisz így nem tudjuk,
hogy hányadán is állunk. Egy állítást sajnos nemcsak az igazságtartalma
jellemez, hanem a kimondójának ereje is. A társadalom, melyben élünk,
megörökölte és létrehozta a maga ideológiai konstrukcióját a múltról, és
ezt közvetlen környezetünk sajnos szó nélkül el is fogadta. Az olvasó pedig
magára marad a neki felkínált tartalommal/tartalmakkal, és vagy elhiszi
őket, vagy arra az elhatározásra jut, hogy többé senkinek sem fog hinni. A
történész pedig sokszor megköti azokat a kompromisszumokat, amelyeket az
aktuális társadalomba való (alá)vetettsége miatt meg kell kötnie. Így a
történetírás szinte bármire felhasználható. Gyakran úgy érzem, hogy a
történelem egy hatalmas projektív pszichológiai teszt: mindenki azt lát
bele, amit akar, akár egy gigantikus Rorschach-tesztbe. A történelem
esetében azonban még sugalmazzuk is egymásnak, hogy mit kellene
belelátnunk. A mű tehát inkább a szerzőről, és nem a tárgyáról szól. De
szólhat másról? (Részlet a szerző előszavából)
Életjel, Szabadka, 2014
kötött, 150×230, 176 oldal
Ár: 2000 Ft
ISBN 978-86-88971-11-9
http://xantusz.hu/kuszkoedes-a-siksagon-1.-resz.html

Szabó Pálócz Attila: Visszapörgetés
Tárcák
Életjel Könyvek
Szabó Palócz Attila Visszapörgetés című, száznégy tárcát tartalmazó
kéziratának tartalma nem ismeretlen az újságolvasók előtt, lévén, hogy a
kéziratba gyűjtött írások szemelvények a vajdasági Magyar Szó napilap
hétvégi számaiban megjelenő, azonos címen futó sorozat anyagával. Mivel az
évek óta heti rendszerességgel megjelenő rovatban tetemes mennyiségű anyag
gyűlt össze, kézenfekvő a kiadói és szerzői szándék, hogy ennek egy
szeletkéjét kiemelve, kötetbe foglalva adjanak ízelítőt Szabó Palócz Attila
gondolatvilágából.
A zentai származású szerző azon irodalmárok sorába tartozik, akik bár évek
óta külföldön élnek, több szállal kapcsolódnak Vajdasághoz, irodalmi és
közéleti ténységük folytán kétlakiak maradtak. Szabó Palócz Attila
amellett, hogy a budapesti Magyar Hírlap újságíró-szerkesztője, figyelemmel
kíséri nemcsak a magyarországi, hanem a szerbiai politikai, közéleti,
kulturális eseményeket is, reflektál rájuk az anyaországi és hazai
sajtóban, webfelületeken, egyfajta közvetítő-összekötőként a két közeg
között. Írásaiban a helyi, de hatásában globális jelenségek felé fordul, s
parttalan asszociációsháló-képző képességének köszönhetően az adott
kontextusból kiragadva aktualizálja őket. Évek múlva is érvényes
gondolatokra bukkan az olvasójuk.
Szabó Palócz Attila eddigi sokrétű irodalmi és publicisztikai munkássága
sokoldalú szerzőt sejtet. A kötet anyaga nemcsak, hogy alátámasztja, hanem
tovább árnyalja, „finomhangolja” is eme megállapítást, ugyanis a szerző
színházi, filmművészeti, irodalmi, politikai, történelmi, képzőművészeti
jártasságáról tesz tanúbizonyságot. Ha az általa kedvelt tárcaíró
módszerrel élnénk, nevezetesen, ha beütnénk egy keresőprogramba a szerző
nevét, a kézirat anyagára lebontva olyan keresőszavakat tudnánk kiemelni,
mint színház, hírlap, könyvhét, Danilo Kiš, képregény, Doktor House,
Google, folyóirat, Iszka, Shakespeare, irodalom, vallás…, amelyek gyakorta
visszatérő elemei, motívumai az írásoknak, ugyanakkor a fentebb már
említett szerzői asszociációs hálónak köszönhetően újabb problémakörök
kidolgozásához nyújtanak lehetőségét, miközben a szerzői jellem- és
gondolatvilág bugyraiba is betekintést engednek.(Csík Mónika)
Életjel, Szabadka, 2013
fűzött, 150×230, 264 oldal
Ár: 2000 Ft
ISBN 978-86-88971-10-2
http://xantusz.hu/visszapoergetes.html

Pekár Tibor: Szabadka zenei élete a 19. század második felében
Életjel Könyvek
Mozaikkockákból áll ez a könyv, s az teszi igazán izgalmas olvasmánnyá,
hogy nem lehet tudni, a kapott mozaikkép milyen mértékben tekinthető
teljesnek. A korabeli tudósítók ilyennek látták, és így jegyezték fel a 19.
század második felének zenei eseményeit Szabadka városában.
A mozaikkockák száma az évek számával szaporodik, ami érthető, hiszen ha
lassan is, de az idő előrehaladtával a kulturális élet is mindjobban
fejlődött. A század közepén még csak a templom, a színház, a vendéglők és
egy-két magánház falai mögül szűrődött ki a muzsika. A tanítóképző és a
zeneiskola megnyitásával, valamint több egylet megalakulásával ez a helyzet
lényegesensen megváltozott. A farsangi mulatságokon kívül a szerb beszedák
és bunyevác prélók, a magyar dalegyesület házi dalestélyei már a komolyzene
iránti érdeklődés fokozódásáról tanúskodnak. Az európai hírű művészek
megjelenésével párhuzamosan az igények is egyre növekedtek. Meglepően nívós
koncerteket rendeztek olykor nemcsak a zeneiskolában, hanem a
tanítóképzőben és a gimnáziumban is.
Külön téma a színház, ahol szinte estéről estére felcsendült a muzsika. Sok
zenés darabot láthatott-hallhatott a közönség, nem ritkán országos hírű
színészek fellépésével. Ezekről vétek lenne nem beszámolni, hiszen az
akkori szokásoknak megfelelően a prózai darabok felvonásai között gyakran
került sor kisebb szabású hangversenyre.
Szabadka első számú zenésze abban az időben a komponista Gaál Ferenc volt,
aki 1882-től nemcsak a zeneiskolát igazgatta, hanem vezető szerepet
játszott a város szinte valamennyi zenei megmozdulásában. Csodálója, de
bírálója is akadt szép számmal. Az újságok minden lépését nyomon követték,
ennek köszönhetően mi is megismerhetjük e kimagasló személyiség erényeit és
gyengéit.
Szabadka a könyvben bemutatott korban egyike volt a Monarchia legnagyobb
városainak. De vajon mekkora volt a zenei kultúrája? Megtudjuk, ha e
könyvet végigolvassuk. A korabeli sajtó segítségével bekukkantunk
mindenhova, ahol zene szólt, a templomoktól a kocsmákig, a Pest szálloda
nagytermétől a palicsi sétányig, és  az is ki fog derülni, hogy hol, mikor,
milyen alkalomból, kik és mi mindent muzsikáltak. (Részlet a szerző
előszavából)
Életjel, Szabadka, 2013
fűzött, 150×230, 248 oldal
Ár: 2000 Ft
ISBN 978-86-88971-08-9
http://xantusz.hu/szabadka-zenei-elete-a-19.-szazad-masodik-feleben.html

Hózsa Éva: Mesterségem: irodalomtanár
Életjel Könyvek
Az irodalomtudományi kutatások egyik legnagyobb kihívása napjainkban annak
a feltérképezése, hogy hogyan szövődnek egymásba a különböző korok
szövegei, hogyan alakul a bábeli könyvtár. A kötet szerzőjének eme
szőttesek tanulmányozására módja van nem csupán az irodalmi és
irodalomelméleti szövegek, hanem egyetemista tanítványai dolgozatainak
vizsgálatakor is. Tanárként, mintegy a dialógushálók mediátoraként módja
van kimutatni, a hallgatók hogyan építik be szövegeikbe az önértelmezési
folyamatok lecsapódásaként a megélt irodalmi alkotások hozadékait.
Módszertantanárként, a vizsgatanítások követőjeként figyelemmel kísérheti
azt is, miképpen épülnek egymásra az általános iskolai, középiskolai és
egyetemi oktatásban szerzett ismeretek, hogyan változnak az olvasói
stratégiák, miképpen befolyásolják a tanulókat a művészetek új közvetítési
lehetőségei, milyen eljárásokra, új eszközökre, módszerekre, újfajta
érzékenységre van szükség ahhoz, hogy a tanulókhoz közelebb hozhassuk az
irodalmi anyagot. Úgy, hogy gyúrható, fogyasztható, beépíthető, felemelő és
szórakoztató, gondolkodtató és szívmelengető is legyen egyszerre.
Mivel a szerzőnek rálátása van arra, milyen hangsúlyeltolódások történtek
az oktatásban a befogadói elvárásokban, számos ötletet ad, illetve emel ki
tanítványai óraterveiből annak elősegítésére, hogyan juthatnak el a tanulók
az interaktív oktatás, a figyelemfelkeltő ráhangolódási tevékenység, a jól
megválasztott munkaforma, a tanár személyes kisugárzása révén a
jelentésteremtésig, az irodalom élményszerű befogadásáig.
A kötet tanulmányai nyilvánvalóvá teszik az új típusú irodalmi törekvések,
mediális, intertextuális és interdiszciplináris vonatkozások, a populáris
regiszter beépítését az oktatásba, de a szerző nem reked meg az
előszobában, hanem számos elmélyült tanulmány segítségével nyújt
betekintést az egyes alkotói opusok eredményes tanításába.
Mivel a dolgozat szerzője az oktatás-módszertani kérdéseket mind elméleti,
mind gyakorlati vonatkozásaiban feldolgozta, kontinuitásában bemutatta, s
tanulmánykötete egy folyamatosan végzett kutatói tevékenység fontos
összetevője, a munkát jó szívvel ajánlom olvasásra. (Katona Edit utószava)
Életjel, Szabadka, 2013
fűzött, 150×230, 160 oldal
Ár: 2000 Ft
ISBN 978-86-88971-06-5
http://xantusz.hu/mestersegem-irodalomtanar.html

Szabadka város királyi várossá lett emelésének százados évfordulója
alkalmából 1879. évi szeptember 1-én tartott ünnepélyes rendkívüli
közgyűlés jegyzőkönyve
Életjel Könyvek
Hasonmás sorozat
Utószó: Dévavári Zoltán
Kosztolányi Dezső és Csáth Géza még meg sem született, a városi könyvtár
sem alakult még meg, és a Bácsmegyei Napló első száma sem került még a
nyomdába, amikor a városi közgyűlés 1877. április 26-án határozatot hozott
arról, hogy alkalmazkodva a kor magyarországi normarendszeréhez, Szabadka
szabad királyi várossá nyilvánításának századik évfordulójára megjelentetik
a helység monográfiáját. [...]
...a jeles centenáriumi évfordulóra nem jelenhetett meg a város múltját
feldolgozó monográfia. [...]
Ilyen előzmények után, a város döntéshozói önmagukat lépéskényszerbe hozva,
már nem engedhették meg maguknak, hogy a centenáriumi ünnepélyes
megemlékezés egy tudományosan nem megalapozott visszatekintőre
korlátozódjon. Hogy hogyan esett a választás Zomborcsevics Vincére,
eligazító dokumentumok híján egyelőre a múlt titka marad, arról azonban
több adatunk van, hogy miért éppen őt kérték fel. [...]
Emlékbeszédének fontosságát azonban mégsem a hivatkozások adják, hanem
elsősorban az, hogy Iványi István napjainkig megkerülhetetlen
monográfiájának 1886-os kiadása előtt hét évvel tett kísérletet arra, hogy
tömören – amennyire egy ünnepi közgyűlés keretei engedélyezik –
összefoglalja a város történelmi múltját, és megrajzolja etnikai térképének
alakulását. Igazi jelentősége pedig abban van, hogy feltárta és bemutatta
azokat az ok-okozati összefüggéseket, politikai háttérmegfontolásokat és
viszonyrendszereket, amelyek a város irányítóit, illetve a császári udvart
1743-ban előbb a mezővárosi, majd 1779-ben a szabad királyi státus
kérvényezéséhez, illetve megadásához vezették.
Ebből a megközelítésből szemlélve – vidékünk vonatkozásában – a
rendelkezésre álló rövid idő és a hiányos levéltári források feldolgozása
ellenére úttörő tanulmányról beszélhetünk. Szerzője túlhaladt az események
– általa vélt – tárgyszerű leírásán, illetve felsorolásán, és elsősorban –
a mai modern történetírás egyik alapkövetelményének megfelelően – az
ok-okozati viszonyrendszer motivációira, illetve reflexióira kívánt választ
adni hallgatóságának, későbbi olvasóinak a rendelkezésére álló eszközökkel,
mellőzve az általa ekkor már ismert Dudás-féle monográfia anyagát. (Részlet
Dévavári Zoltán utószavából)
Életjel, Szabadka, 2013
fűzött, 150×230, 40 oldal
Ár: 990 Ft
ISBN 978-86-88971-07-2
http://xantusz.hu/szabadka-varos-kiralyi-varossa-lett-emelesenek-szazados-evorduloja-alkalmabol-1879.-evi-september-1-en-tartott-unnepelyes-rendkivuli-koezgyles-jegyzkoenyve.html

Pintér Lajos: „Gyűjtsd a termést kalangyába”
A Kalangya története. (1932–1944)
Életjel miniatűrök
Amikor Pintér Lajos 1976-ban megírta a Kalangya folyóirat történetét,
Pestről tekintett az akkor önmagát jugoszláviaiként deklaráló vajdasági
magyar irodalomra, akkoriban még nem szálazódtak szorosra a magyarországi
és külső-magyarországi, akkori szóhasználat szerint határon túlinak mondott
magyar irodalom kötődései, messze volt még az idő, amikor majd a vajdasági
szerzők is csatlakozhatnak a Magyar Írószövetséghez. Szem előtt kell
tartani azt is, hogy a szerző nem monográfiában dolgozta fel folyóiratunk
történetét, hanem az Eötvös Loránd Tudományegyetem magyar-népművelés
szakának ötödéveseként diplomadolgozatot írt róla. Ami végtére is feladat,
kötelező munka, nem feltétlenül a személyes érdeklődésből kilombosodó
értekezés. (Részlet Fekete J. József előszavából)
Életjel, Szabadka, 2013
fűzött, 110×150, 12 oldal
Ár: 990 Ft
ISBN 978-86-88971-09-6
http://xantusz.hu/gyjtsd-a-termest-kalangyaba.html

Amennyiben bármelyik kiadványuk felkeltette érdeklődését, várjuk szíves
megrendelését az alábbi elérhetőségéken.
Telefon: +36/1/351-4733, +36/ 30/495-7959
E-mail: xantusz at hdsnet.hu

Értesüljön első kézből újdonságainkról, eseményeinkről, csatlakozzon
hozzánk a Facebookon!

Budapest, 2014. július 7.

                                                          Bihari Zoltán
--------- következő rész ---------
Egy csatolt HTML állomány át lett konvertálva...
URL: <https://listserv.niif.hu/pipermail/muszkon/attachments/20140707/f1fe9cd7/attachment-0001.html>