torveny

[Orczán Zsolt]

Immár a 3 részlethez értünk !!
Továbbra is várjuk észrevételeiket és javaslataikat a
kiadó és a fõszerkesztõ

Értékpapír anyagi-jogi szabályozás

A munka keretében feltétlenül szükség van a már szabályozott,
Magyarországon forgalomba hozható értékpapírokra vonatkozó jogszabályok
felülvizsgálatára. A szakmában már megfogalmazódott az az igény, hogy
szülessen egy egységes értékpapír anyagi-jogi kódex. A jelen munka
keretében törekedni kell arra, hogy egy ilyen kódex jellegû szabályozás
létrejöjjön, illetve ha ennek megalkotásához nem lesz elégséges az év
végéig rendelkezésre álló idõ, akkor is javaslatot tegyünk a
legszükségesebb módosításokra, valamint megteremtsük a késõbb
megvalósítható értékpapír anyagi-jogi kódex alapjait. (Figyelemmel arra,
hogy folyamatban van a Polgári törvénykönyv átfogó módosítása is,
biztosítani kell a két bizottságban folyó munka összhangját.)
Az egyes értékpapírokról szóló, különbözõ szintû és különbözõ
idõpontokban meghozott jogszabályok eltérõ szemléletûek, korszerûtlenek,
nem felelnek meg a mai és jövõbeni igényeknek, nem alkotnak egymással
konzisztens rendszert. Ennek megfelelõen felül kell vizsgálni a
kötvényrõl, a kincstárjegyrõl, a letéti jegyrõl, a kárpótlási jegyrõl, a
részvényrõl, az átváltható kötvényrõl, kárpótlási jegyrõl,
jelzáloglevélrõl, befektetési jegyrõl szóló jogszabályokat.
A hagyományosnak nevezhetõ értékpapírok szabályozásán túlmenõen meg kell
vizsgálni, hogy olyan befektetési eszközök, melyek a mai magyar jog
szerint nem tekinthetõk értékpapírnak (pl. warrant, letéti igazolás,
strip-bond), de külföldön széles körben elterjedtek, és már van
alkalmazásukra vonatkozó magyarországi igény is, hogyan, milyen
feltételekkel és szabályozással vezethetõk be Magyarországon is
forgalomba.
Tíz évvel ezelõtt a magyarországi értékpapírpiac újjászervezésekor a
hagyományokhoz való ragaszkodás miatt az a döntés született, hogy a
forgalom lebonyolítása, az értékpapírok adásvétele a fizikailag is
elõállított, kinyomtatott értékpapírok alapján történjen. Az elmúlt tíz
év magyar gyakorlatát, a papiros alapú forgalom lebonyolítása során
feltárt problémákat, a jelenlegi nemzetközi gyakorlatot és a jövõbeni
tendenciákat, kibocsátói, forgalmazói és befektetõi elvárásokat
figyelembe véve a lehetõ legteljesebb és leggyorsabb dematerializációt
javasoljuk megvalósítani.
A szabályozási munka során meg kell vizsgálni, hogy a jelenlegi
értékpapírtörvényben megjelenõ dematerializációs szabályok
elégségesek-e, jók-e. Az, hogy mindeddig kevés dematerializált
értékpapír kibocsátására, illetve értékpapírcserére került sor, azt
jelzi, hogy a jelenlegi szabályozás nem kielégítõ.
Ha a dematerializáció mellett döntünk, akkor is szükség van néhány, az
értékpapírok fizikai elõállításával, felülbélyegzésével, bevonásával,
megsemmisítésével, közjegyzõi letiltásával és megsemmisítésével
kapcsolatos idejétmúlt, illetve nem megfelelõen mûködõ jogszabály
módosítására, valamint az értékpapírok átruházására vonatkozó szabályok
átalakítására, életszerûbbé tételére.
Indokolt az áttekintése és módosítása az értékpapírletétekre vonatkozó
elõírásoknak. Az elmúlt évek bebizonyították, hogy az értékpapírletét
jelenlegi szabályozása elégtelen, nem nyújt biztonságot sem a
befektetõnek, sem a letétkezelést végzõ szervezetnek.
Az értékpapírból származó követelések elévülésére vonatkozó - jelenleg
értékpapíronként - különbözõ elõírások felülvizsgálata, illetve egységes
alapú újraszabályozása szükséges.
////////////////////////////////    MET   HU -ISSN 1216-0229
////////////////////////////////////////////
--------- következõ rész ---------
Egy csatolt HTML állomány át lett konvertálva...
URL: http://listserv.niif.hu/pipermail/met-tozs/attachments/19990915/5ba39d72/attachment.html