torveny

[Orczán Csaba BSC]

Hatodik fejezet
Bõvebben :
http://www.metpress.hu

Tõzsdei és elszámolóházi szabályozás

Az elõkészítõ munka során egyöntetûek a vélemények abban a kérdésben,
hogy nem
indokolt fenntartani a jelenlegi értékpapír-tõzsdei és árutõzsdei
szabályozást, egységes
tõzsdei szabályozásra van szükség. A tõzsdét kell szabályozni
függetlenül attól, hogy az
milyen ügyletekkel, illetve milyen áruval foglalkozik.
A szabályozás talán legnagyobb kérdése ebben a körben az, hogy
fenntartsuk-e a jelenlegi
sui generis szabályozást a tõzsde intézményére, vagy pedig a
Nyugat-Európában és az egész
világon egyre gyakoribb megoldást követve gazdasági társaságként
definiáljuk a tõzsdét,
alapítására, mûködésére a társasági jog adná az alapvetõ szabályokat, és
az ún.
tõzsdetörvényben csak az attól eltérõ, a tõzsde speciális jellegébõl
fakadó szabályokat
fogalmazzuk meg. Mindkét megoldás mellett és ellen szólnak érvek, mind
jogtechnikai, mind
pedig a napi mûködés, mûködtetés szempontjából.
A sui generis szabályozás segítségével jobban megfogalmazható a tõzsde
egyedi, speciális, a
nemzetgazdaságban betöltött helyét megmutató jelleg (elsõsorban az
önszabályozó jelleg, de
idesorolható a tõzsdei . kereskedésnek a tõzsde, a felügyelet vagy akár
a kormány általi
rövidebb-hosszabb idejû felfüggesztése). Ugyanakkor a sui generis
szabályozás esetén
ebben a törvényben kell rendelkezni minden egyes olyan tõzsdével,
tõzsdetagokkal, a tõzsde
mûködésével, gazdálkodásával, szervezeti, irányítási kérdéseivel,
megszûnésével,
összeolvadásával stb. kapcsolatos kérdésekrõl, amelyek akár elvi szinten
is, de bármikor
elõfordulhatnak. Ez utóbbi szempontból mindenféleképpen egyszerûbb lenne
a szabályozás,
ha gazdasági társaságként definiáljuk a tõzsdét, hiszen ez esetben csak
a Gt.tõl való
eltéréseket kellene megfogalmazni. A társasági forma alkalmazása
esetében választ kell adni
a tõzsde tulajdonlása, a tõzsde mint "szokványos" vagy .,normál"
gazdasági szervezet, mely
profitorientált, és a tõzsde mint a nemzetgazdasági folyamatok
alakulásában, alakításában
betöltött speciális szerepének összeegyeztethetõségére. A szabályozás
újragondolása során
mindenféleképpen megfontolandó az az elõzõekben már említett tendencia,
mely szerint a
világ egyre több tõzsdéje alakul át és mûködik gazdasági társasági
formában, elsõsorban
részvénytársaságként (zárt vagy nyilvános formában). Az Európai Unióban
is ugyanez a
tendencia érezhetõ (Amszterdam, Frankfurt, Bécs, Stockholm, Zürich
stb.).
Szervezeti formától függetlenül a törvénynek felhatalmazást, illetve
eljárásrendet kell
tartalmaznia arra vonatkozólag, hogy a tõzsde milyen feltételekkel és
milyen módon
csatlakozhat külföldön mûködõ tõzsdékhez vagy azok valamilyen formájú
kereskedési
együttmûködéséhez, illetve hogy egyesülhet-e magyar tõzsde külföldi
tõzsdével. Szabályozni
kell továbbá azt is, hogy külföldi székhelyû befektetési szolgáltató
hogyan, milyen
körülmények között kaphat kereskedési és/vagy tagsági jogot a tõzsdén.
Ha az a döntés születik, hogy a tõzsdének társasági formában kell
mûködnie a jövõben,
akkor szükség van megfelelõ átmeneti idõ biztosítására, illetve az
átalakulás
lebonyolíthatósága érdekében megfelelõ szabályok meghozatalára.
A jelenlegi szabályozáshoz hasonlóan érdemes fenntartani azt, hogy ne a
törvény döntse el,
hány tõzsde mûködik Magyarországon, hanem a tõzsde (tõzsdék)
alapítására, mûködésére,
megszûnésére, egyesülésére, szétválására vonatkozóan normatív szabályok
vonatkozzanak.
(Függetlenül attól, hogy a tõzsde a jövõben sui generis szabályozást
kap-e továbbra is, vagy
pedig társasági formában kell mûködnie.) Ezzel együtt a tõzsde legyen
jogosult arra, hogy
meghatározza milyen termékkel (pl. értékpapír vagy klasszikus áru, vagy
derivatíva stb.,
vagy akár ezek mindegyike), illetve milyen típusú ügyletekkel kíván
foglalkozni (pl. csak
azonnali értékpapírügyletek, csak határidõs ügyletek vagy mindegyik).
Ennek megfelelõen a
törvény nem foglalna állást a jelenleg mûködõ két tõzsde jövõbeni
egyesülése vagy
különállása kérdésében, de meg kell teremteni bármilyen típusú jövõbeni
döntés megfelelõ
jogi alapjait.
Bármely szervezeti formát választjuk is a tõzsde létrejöttére és
mûködésére vonatkozóan,
enyhíteni kell a tulajdonlás és a kereskedési jog jelenlegi
összekapcsoltságát (sõt akár teljes
mértékben el lehet választani a kettõt egymástól). Meg kell vizsgálni
azt is, hogy a tõzsde
önszabályozó jellege, szabályalkotó hatásköre, kiterjedtsége és
korlátai, a döntéshozatal
rendje, az önszabályok felügyeleti engedélyezésének és hatálybalépésének
szabályai, a
különbözõ szinteken meghozott tõzsdei döntések jogorvoslati rendje
megfelelõ-e.
A tõzsde leendõ szervezeti formájától függetlenül újra kell gondolni a
tõzsde ellenõrzési
funkcióit, az ellenõrzési feladatok tõzsde és a felügyelet közötti
megosztását. A tõzsde
ellenõrzési funkciójának - saját szabályzatai betartatása mellett -
elsõdlegesen a tõzsdei
kereskedelem átláthatóságának, tisztaságának betartatására kell
kiterjednie.
Az elektronikus kereskedés és a távkereskedés egyre szélesebb körû
alkalmazásával
kapcsolatban az eddigiektõl eltérõen vetõdik fel a tõzsde felelõssége a
rendszer
mûködésével, mûködtetésével, biztonságával, az esetleges üzemzavarokkal
kapcsolatosan.
Az Internet és a távközlési technika fejlõdésével kapcsolatosan választ
kell adni arra a
kérdésre is, hogy fenntartható-e az eddigi szabályozás, mely szerint a
tõzsdei rendszerhez
direkt módon kizárólag a tõzsdetagok férhetnek hozzá.
A tõzsdével, illetve a tõzsdei kereskedés elszámolásával kapcsolatosan
vetõdik fel a KELER
jövõbeni helyzete és szabályozása. A jelenlegi szabályozás szerint a
tõzsdei ügyletek
elszámolása történhet a tõzsdén belül, vagy pedig a tõzsdétõl
elkülönült, megfelelõ
jogosítványokkal rendelkezõ elszámolóházban. Megvizsgálandó, hogy
érdemes-e fenntartani
ezt a választási lehetõséget biztosító megoldást, vagy pedig elismerve
az elszámolóházi
tevékenység specialitásait, az intézményileg is elkülönült elszámolóházi
szabályozást érdemes
megvalósítani. (Érdemes azt is megvizsgálni, hogy fenntartható-e a
jelenlegi normatív
szabályozás az elszámolóházra és a központi értéktárra vonatkozóan, vagy
pedig
státustörvény formájában a KELER mint speciális és szükségszerûen
egyedülálló intézmény
szabályozását valósítsuk meg.) Ugyancsak kérdésként vetõdik fel, hogyan
definiáljuk az
elszámolóházat, pusztán mint elszámolástechnikai intézményt, vagy pedig
mint egy speciális,
szakosított hitelintézetet, annak megfelelõ, a mainál bõvebb, egyes
hitelintézeti
tevékenységeket is tartalmazó jogkörökkel rendelkezõ szervezetet. Az
elõzõ évek
gyakorlata és az eljövendõ feladatok ugyanis azt bizonyítják, hogy igény
van arra, hogy az
elszámolóház olyan feladatokat is ellásson, melyek a hitelintézeti
törvény hatálya alá tartozó
és ott szabályozott tevékenységek (pl. folyószámla-vezetés forintban és
devizában,
hitelnyújtás, devizamûveletek, külfölddel való tranzakcíók stb.).
Szükséges felülvizsgálni és újraszabályozni az elszámolóház és a tõzsde,
az elszámolóház és a
tõzsdetagok, valamint az elszámolóház és egyéb szervezetek
kapcsolatrendszerét, ezek
tartalmát, a felelõsségi kérdéseket stb. A magyar tõkepiac
továbbfejlõdésének alapvetõ
érdeke, hogy az elszámolóház a tõzsdei ügyletek elszámolása tekintetében
teljes körû
szolgáltatást tudjon nyújtani, biztosítani kell nemzetközi szintû
versenyképességét. Külön
figyelemmel kell lenni arra, hogy a mai rendszerben az elszámolóház
egyben a központi,
nemzeti értéktár feladatait is ellátja, ezen belül kiemelten a
dematerializált értékpapírok
központi nyilvántartó helye.
Az elszámolóház és a központi értéktár szabályozását illetõen csak
felsorolásszerûen néhány
olyan kérdéskör, melyekben módosítás, új szabályok megalkotása
szükséges:
dematerializáció, kumulatív letét, részvénykönyvvezetés, klíringtagság
rendszere, nominee
szabályok, értékpapír-kölcsönzés, értékpapíron fennálló zálogjog
nyilvántartása,
adatkezelés, értékpapírtitokhoz való hozzájutás stb.
A tõzsde szabályozásához kötõdõen, de részben attól függetlenül
szükséges megvizsgálnunk
azt is, hogy megengedjük-e nem tõzsdeként mûködõ, de ún. elismert
értékpapírpiac
mûködtetését, ha igen, annak milyen feltételei legyenek. Ugyancsak
megvizsgálandó, hogy a
szükségszerûen eddig is és ezután is létezõ OTC-piacra kell-e és ha
igen, milyen szabályokat
hozni (pl. mely értékpapírokra lehet üzletet kötni, milyen típusú
ügyletek lehetnek ott, ki
köthet ügyletet az OTC-piacon, milyen információs rendszer mûködjön a
megkötött
ügyletekre és az ajánlatokra vonatkozóan stb.).


* MAGYAR ELEKTRONIKUS TÕZSDE  *  INTERNET HÍRÜGYNÖKSÉG  *   HU
ISSN 1216-0229 *





--------- következõ rész ---------
Egy csatolt HTML állomány át lett konvertálva...
URL: http://listserv.niif.hu/pipermail/met-tozs/attachments/19991005/1c0e7e36/attachment.htm